Tartalom Előző Következő

MÁDAI PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Három és fél percem van, mert öt perc a kettőre. Ígérem, nem fogom igénybe venni. Miniszter Úr! Egy kicsit kellemetlen helyzetbe hozott, tudniillik nincs okom kételkedni abban, hogy a Kormány valóban készül az önkormányzati törvényt kiterjeszteni. Tartok azonban tőle, hogy nem a választott önkormányzatok javára. Interpellációm célja nem kötekedés volt, hanem egy szabad polgár felháborodása amiatt, hogy amikor demokráciát építünk, akkor a választott önkormányzatok jogait kormánybiztos vagy - bocsánatot kérek - köztársasági megbízott révén túlzottan ellenőrizzük. Tehát azt gondolom, hogy kettőnk között nem szakmai vita van. Ezt a szakmai vitát majd nyilvánvalóan megvívom a köztársasági megbízottal a Veszprém Megyei Naplóban, ahol kifejtette ezeket a nézeteket. Politikai és elvi különbség van hitem szerint kettőnk között. Önök kiskorúnak tekintik az állampolgárt - én meg azt szeretném hinni, hogy egy demokráciában felnőtt emberek saját jogaikkal élve garantálják, hogy demokráciát teremtenek. De - amiért ön nehéz helyzetbe hozott - nincs okom kételkedni abban, a gyakorlattól eltérően, amely nem ezt igazolja, hogy e készülő, a jogokat kiterjesztő törvényben tisztességes módon hangot kap minden vélemény. Ön erre ígéretet tett. Hiszek tehát abban, hogy ebben a szakmai vitában az ország lakosságának az érdeke érvényesül, és nem a Belügyminisztérium és a Kormány jogokat korlátozó elképzelése. Még egyszer mondom, szeretnék hinni ebben; egyelőre a gyakorlat ellenére inkább csak hitem van. De miután ön ígéretet tett, a válasznak azt a részét, hogy e törvény igazolja, hogy valóban efelé igazodnak, a válasznak ezt a részét el kell fogadjam. Azonban most egy sajátos helyzet van, mert a válasz második részét elfogadni nem tudom, tudniillik ezzel szemben van az a gyakorlat, amelyet éreznek az önkormányzatok, városiak, falusiak és megyeiek. Tehát most nagyon-nagyon kényelmetlen helyzetben végül is ellenzéki mivoltomból az következne, hogy ne fogadjam el az ön válaszát. Ugyanakkor sokadszor hangsúlyozom, hogy nincs okom kételkedni az ön tisztességében és az ígéretében. És miután most a választópolgárok nagy része idefigyel, és gondolom, az önkormányzatok vezetői is, azzal a kérdőjellel vagy azzal a pici bizonytalansággal, hogy valóban ezt a törvényt át kívánjuk dolgozni közösen, és európai mércéjű ország törvényévé kívánjuk tenni, ahol a polgár ad bizonyos jogokat a sajátjából a kormánynak, és nem a kormány ad vissza a polgárnak, abban a hitben, hogy ebben a törvényben ez fog érvényesülni, jelenleg és ideiglenesen az ön válaszát - mint ígéretet - elfogadom. (Taps.)