GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ): Köszönöm Elnök Úr. A részletes vita lezárása után és a szavazás előtt pedig, amennyiben még jelen tudok lenni, akkor mint a gazdasági bizottság előadója fogom összefoglalni a vitát. Azt hiszem, a képviselők rendkívül nehéz döntés előtt állnak, amikor erről a törvényről szavazniuk kell majd - és itt elsősorban az ellenzéki képviselőkre gondolok -, hiszen a gazdasági bizottság által előterjesztett törvényjavaslat egy benyújtott módosítójavaslat-csomag alapján lényegesen megváltozott. Annak ellenére, hogy a gazdasági bizottság által megfogalmazott törvényjavaslat legfontosabb állításait és legfontosabb eszközeit ez a törvényjavaslat is tartalmazza. (12.30) Melyik ez az alapvető eszköz, és miben történt változás? Nem történt változás abban, hogy a kárpótlásra jogosult személynek egy bizonyos határidőn belül be kell jelentenie az igényét, a földvételi igényét, azonban változás történt abban, hogy ezt milyen határidőn belül teheti meg. És változatlan maradt az is, hogy csupán azok élhetnek majd a szövetkezetek tulajdonában álló, kárpótlás céljára kijelölt földre vételi jogukkal, akik ezt az igényt bejelentik. Akik ezt elmulasztják, azok csak állami tulajdonú földre árverezhetnek majd. A módosító javaslat elhagyni javasolta a gazdasági bizottság törvényjavaslatának azt a részét, amelyik az árverés helyett a megegyezést is lehetővé tette volna, azonban szerencsére a mai gazdasági bizottsági ülésen ez a megoldás visszakerült a törvénybe, méghozzá olyan módon, hogy azt az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be és a gazdasági biztottság is támogatta. Rendkívül súlyos aggályokat vet föl azonban az a probléma, hogy a gazdasági bizottság által benyújtott törvényjavaslattal szemben a módosító javaslat elhagyni kívánja azt a rendelkezést, miszerint a kárpótlási jegy névértéke e törvény alkalmazásában a címletenként meghatározott értékkel legyen azonos. A probléma abból adódik, hogy a kárpótlási törvény úgy fogalmazott, hogy a kárpótlási jegy névértékben használható fel önkormányzati tulajdonú tárgy megvásárlására, illetve állami tulajdonban álló dolog megvásárlására, de nem határozta meg, hogy milyen mértékben használható fel a termőföld megszerzésére. A kárpótlási jegy névértéke a kárpótlási törvény szerint a jegybanki alapkamat 75%-ával növekedik havonként, és ezt havonként közzé is teszik. Magyarán, miközben egy adott földmennyiség áll rendelkezésre a kárpótlási igények kielégítésére, ezzel szemben van egy növekvő mennyiségű kárpótlási igény forintösszegben meghatározva, hiszen a kárpótlási jegy névértéke hónapról hónapra növekszik. Ebből fakad az a gond, hogyha egy szélsőséges esetet elképzelünk, például hiperinfláció zajlik le, a többmilliószorosára növekedik az infláció a jelenlegi mértékénél, abban az esetben a kárpótlási jegy értéke is óriási mennyiségben fog megnövekedni, azonban továbbra is minimálisan 500 forint/aranykorona értékben ez a jegy vételi jogot fog jelenteni egy adott, nem növekedő mennyiségű földterületre. Ebből a következő problémák adódhatnak. Talán a legsúlyosabb - amit a kárpótlásra jogosultak oldaláról kell megfogalmazni -, hogy abban az esetben, ha az 500 forint/aranykorona minimálár megmarad, viszont hatalmasra növekszik a kárpótlási igény, akkor abban az esetben is, hogyha az összes termőföldterületet meg akarják a kárpótlásra jogosultak vásárolni, csak egy nagyon alacsony ár alakulhat ki, vélhetően ez az ár mélyen az 500 forint/aranykorona alatt alakulna ki, amit viszont a törvényjavaslat nem engedne meg, magyarán, ilyen módon korlátozná a megszerezhető földtulajdonnak a nagyságát, és nagyon sok kárpótlásra jogosultat a kárpótlási földtulajdon megszerzéséről eleve ki is zárna. A másik oldal inkább a szövetkezetek oldaláról vizsgálandó meg, illetve a másik probléma, ez pedig abban áll, hogy könnyen elképzelhető: a kárpótlásra jogosultaknak csak egy töredéke fog földtulajdon megszerzése érdekében az árveréseken megjelenni. Feltételezzünk mondjuk egy olyan esetet, hogy ezer aranykorona mennyiségű kárpótlási földalapra egyetlen egy személy jelenik meg árverezési szándékkal, egy olyan személy, akitől valamikor pár hektár földet vettek el, és ez után kapott kárpótlási jegyeket. Ezeknek a kárpótlási jegyeknek az értéke ebben a szélsőségesen magas inflációs helyzetben olyan nagyra növekedne, hogy az egykor pár hektárra rúgó földterületéhez cserébe most akár ezt az ezerhektáros földterületet is meg tudná szerezni, hiszen ezt a törvényjavaslat számára lehetővé tenné. Ezért a gazdasági bizottság ülésén, illetve a gazdasági és az alkotmányügyi bizottság közös ülésén megfogalmaztam egy olyan javaslatot, hogy a kárpótlási jegy névértéke termőföldtulajdon megszerzése esetében legyen egyenlő a címletként meghatározott összeggel, mert ez a megoldás ezeket a problémákat elkerülné, és megítélésem szerint alkotmányjogi szempontból is sokkal tisztességesebb helyzetet teremtene, mint amilyen a jelenlegi. Sajnos a gazdasági bizottság ezt a javaslatomat nem támogatta. Megítélésem szerint azért nem támogatta, mert a képviselőtársak igen nagy számban nem értették meg ennek a javaslatnak a közgazdasági lényegét, viszont a kormányzat jelen lévő képviselői támogatták a javaslatot, és szerencsére az alkotmányügyi bizottság is állást foglalt mellette, így az alkotmányügyi bizottság benyújtotta ezt a javaslatot, tehát erről szavazhatunk is, és kérem a képviselőtársakat, hogy ezt majd szavazzák meg. A Kisgazdapárt kezdeményezésére megoldódott az a gond is, amelyik az árverések kikerülésével kapcsolatban fogalmazódott meg. A Kisgazdapárt tegnapi frakcióülésén úgy határozott tudtommal, hogy csak abban az esetben tudja a törvényjavaslatot támogatni, hogyha az árverés helyett a törvényjavaslat lehetővé fogja tenni valamilyen egyezségnek a megkötését is. Ez a kisgazdapárti frakcióülési döntés nagyon kedvező hatással volt a kormányzat jelen lévő tagjaira, hiszen a korábbi alkotmányjogi érvelésüket megváltoztatták, és el tudták fogadni az árverés kikerülését, és már többé nem hivatkoztak az Alkotmánybíróság korábban hozott határozataira. Ezzel szerencsére egy állásponton tudunk most lenni a kormányzat képviselőivel, így nem látom most akadályát annak, hogy a Parlament majd ezt a módosító javaslatot elfogadja, amire kérem is a képviselőtársakat, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az árverés milyen széles ellenérzéseket váltott ki az érintettek körében, viszont az a módosító javaslat, amelyik itt bent fekszik a Ház előtt, ezeket az ellenérzéseket orvosolni tudja, hiszen lehetővé válik a kárpótlási árveréseknek a kikerülése is. Összefoglalóan azt szeretném elmondani, hogy bár szerintem a törvényjavaslat elsősorban az árverési határidők meghosszabbodása miatt romlott, hiszen például október 30-án lenne az utolsó benyújtási határidő a "Kárpótlás három" jogosultjai számára, miközben - a növénytermesztési tankönyvek szerint - október 1. és 20. között érdemes az őszi búzát vetni, magyarán, nem lesz lehetőség arra, hogy a kárpótlási földtulajdonosok az őszi munkákat a saját földjeiken kezdhessék el, azonban az általam említett két módosító javaslat elfogadásával a törvényjavaslat olyan gondokat tudna megoldani - elsősorban azért, mert a gazdasági bizottság által előterjesztett eredeti törvényjavaslat legfőbb gondolatait átveszi -, amelyek szerintem nagyon nagy feszültséget keltenek, és ezért a Fidesz-frakció nevében javaslom a törvényjavaslatot a fent említett két módosító javaslat elfogadásával együtt a tisztelt Háznak megszavazására. (Taps a bal oldalon.)