DR. ANDRISKA GEZA (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! Válaszát nem fogadom el+ (Közbeszólás jobbról: Természetesen.)+, indokként a következőket szeretném elmondani. Az első kérdésemre adott válaszával kapcsolatban úgy érzem, hogy megkerülte a miniszter úr a kérdést és nem mondott az én kérdésemre a válaszában konkrétumokat. A 22/1988-as rendelettervezet 1. számú mellékletéből - itt van nálam - az derül ki, hogy a listán szereplő gyógyszerek egy része a vezető halálokként szereplő keringési megbetegedések kezelésére szolgál. Ilyen például a lakosság által is fogyasztott és közismert Brinaldix, Cavinton, Dopegyt, Prodectin. Hogy a fekélybetegség kezelésére szolgáló korszerű gyógyszerek is megtalálhatók, továbbá antibiotikumok. Azt hiszem, hogy a Zinnat, a Rulid és a Seklor, ezek modern antibiotikumnak számítanak mai napig is. Továbbá a mozgásszervi betegségek gyógyszerei hasonlóképpen ide tartoznak. Ezeknek a gyógyszereknek a társadalombiztosítási ártámogatása 80, illetve 50%-ra, van ahol 0%-ra csökken. Ez azt jelenti, hogy a beteg által fizetett térítési díj a jelenlegihez képest négytől tízszeresére fog emelkedni. A harmadik kérdést ide csatolnám, hogy miért nem fogadom el, mert nem adott egyértelmű választ. Ugyanis véleményem szerint a lakosság egészségi állapota, szociális jóléte végső soron politikai kérdés. Ennek súlyát mérlegelve felvetem, hogy nem volna-e célszerű a társadalombiztosító részére egy pótköltségvetést kérni, amennyiben a tervezetben szereplő gyógyszertámogatási előirányzat alulbecsült, és nem fedezi a várható kiadásokat, ahelyett, hogy a lakosság zsebének a terhére oldódna meg ez a kérdés. A második és a negyedik kérdésre adott válasszal kapcsolatban a következőt szeretném mondani. Bár a Kormány rendelettervezetében a vártnál szélesebb azoknak az orvosoknak a köre, akik a TB-ártámogatással írhatnak föl gyógyszert, ugyanakkor sajnálatos módon éppen a vállalkozó szférában dolgozó orvosok azok, akik egyértelműen kimaradtak a jogosultak köréből. Túl azon, hogy ez nem egyeztethető össze a kormányzat által is deklarált szektorsemlegesség elvével és az egészségügyi magánvállalkozások támogatásával, az ezen a réven elérhető megtakarítás nagyon rövid távú haszonnal jár. Ugyanis az egészségügyi támogatások hosszú távon gazdaságos befektetés lenne a társadalombiztosítás részéről is, mert az ország ismert gazdasági nehézségei mellett elsősorban a privát szférától lenne várható az egészségügy fellendítése. Ezért sajnálattal elutasítom a választ. Arra kérem a tárcát, hogy az általam javasolt konstruktív javaslaton gondolkodjon el. Valamint kérem képviselőtársaimat, hogy ne fogadják el a miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) Egy gondolatot szeretnék még mondani. Én nem tudom, hogy a miniszter úr járt-e egy kisvárosi gyógyszertárban. Én egy órát ültem ott, és a betegek körülbelül ötven százaléka azzal adta vissza a receptet, hogy nem tudta kifizetni, és azt mondta, hogy nincs nála pénz. Köszönöm. (Taps.)