ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Amikor megköszönöm Isépy Tamás államtitkár úr előterjesztését, hadd utaljak az ő formabontó bevezetőjére. Teszem ezt azért, hogy ne leegyszerűsítetten, esetleg a sajtóban, illetve a közvetítés révén az országban az a vélemény alakulhassék ki, hogy a kétéves késedelem pusztán az Országgyűlés elfoglaltságán, netán a kérdés jelentőségének meg nem értésén múlott. Nagyon röviden egy személyes vonatkozást. Még a választások előtt nekem volt megtisztelő lehetőségem, hogy a Dagens Nyheter svéd lapban hoszszan nyilatkozzam arról, hogy az ombudsman intézménynek elgondolásunk szerint milyen fontossága kell, hogy legyen a megújhodó Magyarországon. A benyújtást követően azonban a napirendre tűzés kérdésében itt súlyos mozzanatok merültek fel, konkrét utalások történtek arra, hogy az adatvédelmi törvény megszületéséig, illetve az ombudsmankérdéssel szoros összefüggésben álló nemzetiségi törvényjavaslat benyújtásáig nem látják sokan realitását a kérdés megtárgyalásának. Ezek a mozzanatok is - csak tájékoztatásul mondom - ott vannak a sajnálatos késés meghatározói között. Ismételten megköszönve államtitkár úr előterjesztését, megkérdezem Fodor Gábort, az emberi jogi bizottság elnökét, hogy maga kíván-e szólni, vagy előadót állít a bizottság.