GADÓ GYÖRGY (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Itt egy groteszk szituáció áll fenn - nem a mentelmi bizottság hibájából, természetesen. A szituáció lényege, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt megjelent Magyarországon egy áltudományos mű, ami valójában antiszemita heccirat - ezt az ügyészség lefoglalta. Az ügy kapcsán különböző sajtóközlemények jelentek meg; jómagam is megszólaltam itt, a Parlamentben és a hírlapokban, és antiszemitának minősítettem ezt a ... művet - mondjuk így. Sajátságosképpen az ügynek a büntetőeljárás során nem támadt folytatása, mert - amint épp a közelmúltban a legfőbb ügyész úrtól itt, a Parlament plenáris ülésén megtudhattuk - a szerző nem volt fellelhető az ország határai között. Ilyenformán a mai napig sem került sor arra, hogy a szerző ellen, annak rendje és módja szerint, a törvény szellemében, vádat lehessen emelni. Ezzel szemben sor került arra, hogy csekélységem ellen lehessen vádat emelni. A szerző volt oly szíves, és megtette ezt - amikor éppen Magyarországon járt, és amikor ez alkalomból éppen nem találta meg a rendőrség avégett... (Közbeszólások a jobb oldalról. Tóth Albert: Nagyon helyes! Mészáros Béla: Nem szégyelled magad!)..., amikor nem találta meg őt a rendőrség avégett, hogy elővezettesse a büntetőeljárás folytatása céljából. Ez groteszk helyzet. A mentelmi bizottságnak azonban, természetesen, nem kell foglalkoznia a dolognak ebbéli részével, mert a bizottság csak azt vizsgálhatja, hogy én mint országgyűlési képviselő szóltam-e, amikor ezt az ügyet, illetőleg a szóban forgó művecske szerzőjét így vagy amúgy minősítettem. Nos, eltérőleg a mentelmi bizottság többségi szavazattal kialakított véleményétől, szeretném hangsúlyozni, hogy igenis, képviselői minőségemben szóltam és nyilatkoztam ez ügyben. Mindkét esetben - azon esetekben ugyanis, amelyeket a büntetőeljárást ily módon elkerülő szerző terhemre rótt. A mentelmi jog egyértelműen azt szolgálja - legjobb tudomásom szerint -, hogy a képviselők képviselői minőségben tett nyilatkozatai felett ne lehessen különböző ürügyekkel kötekedni, ne lehessen velük szemben olyan kifogásokat emelni, amelyek érdemileg a képviselők politikai munkáját elgáncsolhatják. Ilyen értelemben, véleményem szerint, teljesen világos a helyzet, és téves a mentelmi bizottság többségének az az álláspontja, ami szerint itt, e két ügyben indokolt lenne az én mentelmi jogom felfüggesztése. Ezért azt kérem a plenáris üléstől, utasítsa el a mentelmi bizottság javaslatát, és tartsa fenn mentelmi jogomat. Számolok természetesen azzal az eshetőséggel is, hogy ez nem így következik be. Ezt a fejleményt, megjegyzem, a parlamentarizmussal szembeni fricskának lehetne minősíteni. A parlamentarizmus nem egy és nem két esetben kapott már a kormánytöbbség döntései következtében... (Felzúdulás a jobb oldalon.) ...kisebb-nagyobb fricskákat vagy pofonokat. Épp a mai ülésen hangzott el egy utalás hasonló esetre, amikor is Trombitás Zoltán képviselőtársunk említette meg, hogy másfél év után került sor az interpellációja ügyében valamiféle válasz beterjesztésére. Ez sem válik a parlamentarizmus dicsőségére, amint azok az esetek sem, amelyekben a mentelmi jogra teljesen indokoltan hivatkozó képviselőktől megvonják a mentelmi jogot. Természetesen, a magyar parlamentarizmus egyelőre még erősebb annál, semhogy az effajta kis fricskáktól és pofonoktól különösebb sérülést szenvedhetne. Én is ki fogom bírni - természetesen -, ha netán a többség - jog és józan ész ellenére - úgy szavazna, hogy mentelmi jogomat felfüggeszti. Nincs okom tartani attól, hogy a bíróság előtt - amely előtt természetesen ez esetben megjelennék - nem tudom megvédelmezni álláspontomat, és nem tudom kimutatni Mónus Áron antiszemita hecciratáról, hogy az antiszemita heccirat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) (Glattfelder Béla jegyző helyét Trombitás Zoltán veszi át.)