HORVÁTH LÁSZLÓ, az előterjesztő képviselője: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem jutott az a szerep, hogy távollétében ismertessem önökkel Kósa Lajos képviselőtársam 10229-es számon beadott önálló képviselői indítványát. Mint az általános vita során részletesen kifejtettem az önálló indítvány okát, célját és érveit, és az azóta lefolytatott bizottsági viták során világossá vált számomra, hogy az előttünk álló ügy fontosságát mind képviselőtársaim, mind a szaktárca, mind a társadalombiztosítás szakemberei, képviselői érzékelik, és a probléma optimális megoldását keresik. E pozitív hozzáállás és nyitottság eredményeként született meg az a kompromisszum, amelyet az alkotmányügyi bizottság kapcsolódó módosító indítványai tartalmaznak, s amely tartalommal mind az érintett diákszövetkezetek, mind a szaktárca, mind a társadalombiztosítás képviselői egyetértenek. Tisztelt Ház! Mint önök azt bizonyára jól tudják, az indítvány célja az, hogy az iskolai szövetkezetek és az iskolai szövetkezeti csoportok nappali tagozatos hallgató tagjai kerüljenek ki ezen minőségükben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény által meghatározott biztosítotti körből. Ez alkalommal az utolsó szó jogán szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy abban az Európai Közösségben, amely felé hazánk igyekszik, a társadalom, és így a törvényhozói és végrehajtó hatalmi ágak a kedvezmények és a konkrét támogatások szerteágazó rendszerével próbálják segíteni az ottani diákvállalkozásokat. A konkrét kedvezmények és támogatások felsorolásától ez alkalommal eltekintek, hiszen már csak ezek puszta felsorolása is több percet venne igénybe, érdemes azonban megvizsgálnunk azt, hogy mikor járunk jobban, tisztelt képviselőtársaim, akkor-e, amikor kőkemény tb-járulékkal sújtjuk a diákvállalkozásokat, vagy akkor, amikor eltekintünk ettől, és kiemeljük őket a biztosítotti körből? Az első esetben ezen diákvállalkozások máról holnapra megszűnnek, hiszen nem tudják tartani piaci pozícióikat, vagy olyan kevés jövedelmet tudnak biztosítani tagjaik számára, hogy a mai tagok inkább a Moszkva téri rabszolgapiacra mennek munkát keresni. A második esetben azonban ezen diákvállalkozási forma minden előnyével együtt tovább fog létezni, ha pedig létezik, akkor a diákvállalkozás fizet forgalmi adót, társasági nyereségadót, és a diákvállalkozás tagjai jövedelmük után személyi jövedelemadót fognak fizetni. Tehát mind költségvetési, mind államháztartási szempontból bevételhez jutunk úgy, hogy a konkrét kiadásunk ezen szektor felé támogatás formájában nem jelentkezik. Tudnunk kell azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a társadalombiztosítási költségvetésben eltörölni kívánt, ám ma még létező szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettségből származó bevétel a társadalombiztosítási szaktárca szakemberei szerint is jelentéktelen összegként van beállítva. Tisztelt Ház! Amikor nemrég külön vitanap keretében a fiatal munkanélküliek problémáit próbáltuk meg csokorba kötni, és igyekeztünk stratégiát kidolgozni e problémák megoldására, fel kell ismernünk azt, hogy pontosan ezek az önszerveződő diákvállalkozások szolgálhatnak az egyik legjobb eszközként ebben a küzdelemben. Tisztelt képviselőtársaim! Mielőtt ezen kérdésben szavaznak, kérem, gondolják át még egyszer utoljára az ügyet meghatározó alapvető kérdést, azt a kérdést, szüksége van-e társadalmunknak ezen diákvállalkozásokra. Remélem, erre a kérdésre önök is igennel válaszolnak szavazásuk során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) (17.50)