KÁDÁR PÉTER (KDNP): Köszönöm. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a már előbb hivatkozott és most kifejtendő módosító indítványaimat megindokoljam, és támogatásukat kérjem. Egyrészt az együttes jelentés 72. pontjában a 12734-es számú módosító indítványomat szeretném részletesebben megindokolni. Amint példaként felhoztam: a mezőgazdasági aktív keresők arányának az adatpontosítását megcélozandó. Amit a törvényjavaslat, illetve az országgyűlési határozati javaslat a rendelkező részben nagyon helyesen megállapít, nevezetesen, hogy az ország keleti része az, ami térségként, nagy térségként fejlesztendő, az úgy tűnik, hogy nem érvényesül eléggé azokban a szempontokban, amelyeket az országgyűlési határozat melléklete tartalmaz. Ezt szeretném ezen a ponton megjavítani, mégpedig éppen amiatt, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség a legjellemzőbb éppen az országnak ezen a vidékén: a keleti régióban, és a mezőgazdasági munkanélküliség jelenlegi állapotának, vagy legalábbis az 1993-as év I. negyedének a feltérképezése és figyelembevétele az elmaradottságnál én azt hiszem, hogy elkerülhetetlen. Még akkor is, ha ez időt vesz igénybe, hogyha elnyújtja a lista összeállítását. Megítélésem szerint ahhoz, hogy jó határozat szülessen, ezt meg kell tennünk. A másik módosító indítványom, amelyik azonos tartalmú a dr. Remport Katalin képviselőnő által jegyzett 12723-assal: a külterületi szántó átlagos aranykorona-értékének a szempontját szeretné kiemelni ebből a mutatórendszerből, mégpedig azzal a közös megindoklással, amit képviselőtársam már a korábbi vita során kifejtett, nevezetesen, hogy ennek a meghatározásnak az érvényesítése az elmaradottságban indokolt elviekben és általánosságban, hogy a föld jövedelemtermelő képességének az aranykoronával való meghatározása valóban befolyásolja az életminőséget, egy adott területnek a fejlettségi, fejlesztési lehetőségeit, azonban a mezőgazdaság átalakulásának jelenlegi szakaszában ez nem mérvadó. Mind a képviselőtársam, mind magam így látjuk ezt, és amennyiben a képviselőtársaim osztják ezt a nézetünket, kérem, hogy támogassák ezt a módosító indítványt. A harmadik javaslat az infrastruktúrához kapcsolódik, ami ugyancsak a rendelkező részben kiemelt kelet-magyarországi térségre vonatkozik, még ha nem is nevesítetten. Az országnak ezen a részén az infrastruktúra közismerten fejletlenebb, mint Nyugat-Magyarországon, mégpedig éppen azokban a vonatkozásokban, amelyeket e módosító javaslatban, a 12733-as számúban, igyekszem beemelni a javasolt mutatók körébe a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát, a tömegközlekedési eszközök vonal- és járatsűrűségét, a vállalatok jövedelmezőségét, az egyéni vállalkozók ezer lakosra jutó számát és a telefonhálózatba bekapcsolt lakások arányát. Hogyha ezeket a mutatókat megnézzük, akkor azt látjuk, hogy Kelet- Magyarország megyéi és települései lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak, mint nyugat-magyarországi települések. A negyedik módosító indítványom, amit dr. Lukács Tamás képviselőtársammal közösen adtunk be, a 12735-ös számú: a gépjárműállomány ezer lakosra jutó számát kívánja kiiktatni a mutatók köréből. Indoklásként hadd mondjam el azt, hogy míg ez a mutató valamikor a motorizáció korábbi szakaszán indokolt lehetett, ma már semmiképpen nem az, ráadásul a magyar gépjárműállomány értéktartománya olyan tág, hogy a 20000 forintos ócska Trabanttól a 20 millió forintos luxusautóig minden kategória megtalálható benne. Úgy tehát a gépkocsik számából nem lehet messzemenő következtetésekre jutni, még akkor is, ha ez valamilyen életmódot jelent. A bizottsági vitában volt alkalmam azt a példát említeni, amit hadd hozzak ide is: nevezetesen ha valaki itt lakik a Belvárosban, és a tömegközlekedés révén a fővárosban lévő munkahelyét gond nélkül néhány perc alatt elérheti, lényegesen előnyösebb helyzetben van, mint az az állampolgár, aki kint lakik vidéken, egy félreeső faluban, és a 15 éves Daciájával kénytelen a 10 km-re lévő munkahelyére mindennap bejutni, ha egyáltalán elindul az autója. Én azt hiszem, hogy ez a példa is érzékelteti, hogy a gépjármű megléte, illetve országos kivetítésben számaránya nem eléggé indokolt mutatója a fejlettségnek, illetve az elmaradottságnak. Ezeket a módosító indítványokat kérem, hogy támogassa a tisztelt Ház, és ezekkel azt a szemléletet támogassa, szemben az előbb elhangzottal, hogy kevesebb mutatóval pontosabb képet nyerünk, hogy pontosítsuk a képet, és határozzuk meg valósághűbben Magyarország 1993-as állapotát az elmaradottságban, illetve a fejlesztések irányában. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) (17.50)