DR. GYURKÓ JÁNOS környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr, engedje meg, hogy az első és a harmadik kérdésre adandó válaszaimat egybefogjam, azok összetartozása miatt. Először az alap pénzügyi helyzetét szeretném megvilágítani: A területfejlesztési alapból alapvetően két címen adható támogatás az elmaradott térségek fejlesztéséhez: infrastrukturális jellegű beruházásokhoz és munkahelyteremtő beruházásokhoz. Az Állami Fejlesztési Intézet tájékoztatása alapján az erre vonatkozó adatok a következők 1993-ban: Az infrastrukturális beruházások támogatásának ez évi adatai: Észak- Magyarország - tehát Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékre - 809 millió forint; Kelet- és Közép-Magyarország - tehát Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékre - 2,8 milliárd forint, a Dunántúlra 100 millió forint. Összesen tehát 3,7 milliárd forint. Munkahelyteremtő beruházások céljára kihelyezett támogatások ez évben a fenti bontás szerint: Észak-Magyarországra 110 millió forint, Kelet- és Közép-Magyarországra 261 millió forint, a Dunántúlra 25 millió. Összesen körülbelül 400 millió forint. Ezekből a számokból is kitűnik az, hogy következetesen érvényesítjük a Kormánynak azt a törekvését, hogy a támogatásokat Kelet-Magyarországra irányítsuk. Az interpelláció második kérdésére válaszolva azt mondhatom, hogy a területfejlesztési alap működése elé került akadályok közismertek. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló tavalyi LXXXIII. törvény ez év január 1-jén hatályon kívül helyezte a tavalyi 97-es számú kormányrendeletet, amely korábban a területfejlesztési támogatásokról rendelkezett, és biztosította az alap működéséhez a szükséges jogi hátteret. Ennek helyébe a fenti törvény VI. fejezete lépett. A törvény azonban - még a kihelyezett kormányülések nyomán született - kormányhatározatokkal együtt is kevés volt a jogszerű működéshez. Úgy a Kormány sem tudott még eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy a törvény alapján megalkotott országgyűlési határozat után közzétegye a feltételeknek megfelelő és támogatandó kedvezményezett területek jegyzékét. Ezenközben az ország elmaradott területein működő önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedett ránk, mert beruházásaikhoz elsősorban az alaptól várnak segítséget. Ez év szeptember 28-án az Országgyűlés elfogadta a területfejlesztési támogatás irányelveiről szóló határozatot, s ezzel megnyílt az út a kedvezményezett területek jegyzékét is tartalmazó kormányrendelet közzétételéhez. Jelezni kívánom, hogy ennek a kormányrendeletnek a megjelenésére körülbelül három hetet kell még várni. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben, valamint Nógrád megyében kezdeményeztük regionális fejlesztési tanácsok fölállítását a térségi stratégiák öszszehangolása céljából. A tanács javaslattevő jogkörrel rendelkezik, és az alaphoz benyújtott pályázatokat lehetőleg az ő javaslataik alapján rangsoroljuk, tehát a helyi előkészítést így képzeljük megvalósítani. Ez a kezdeményezés megfelel a Kormány azon törekvésének, hogy a döntéshozatalt decentralizáljuk, s így erősítsük a helyi részvételt a területfejlesztési alapnak a döntés-előkészítő folyamataiban, és bevonjuk a régió szereplőit a térségi programok kidolgozásába és megvalósításába. A területfejlesztési alapnak a működését én sikeresnek ítélem, mert a területfejlesztési alap által nyújtott támogatásoknak átlagban a két- háromszorosát mozgósítja egyéb forrásokból, tehát ilyen módon - azt hiszem - a legsikeresebb állami pénzalap. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)