DR. SZABÓ JÁNOS földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet módosítása tágyában benyújtott 11396-os számú törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor a Földművelésügyi Minisztérium részéről Medgyasszay államtitkár úr az expozéban érzékeltette a jogintézmény jelentőségét, így erről külön most nem kívánok szólni. Úgy vélem, értő közegre talált a magyarázatunk, amikor indokoltuk a benyújtott módosító javaslatunkat. Bizonyítják ezt a módosító javaslathoz benyújtott további képviselői indítványok, amelyek jobbító szándékkal járultak hozzá a törvényjavaslat megalapozásához. A módosító indítványokat ezúton szeretném megköszönni. Az indítványok benyújtói nem voltak könnyű helyzetben, hiszen az ingatlan-nyilvántartás vezetése, a jogszabály aprólékos ismerete a beavatottak számára sem könnyű. Az egyes javaslatok elfogadása esetenként éppen azért nem lehetséges, mert a jogszabály egészébe nem illeszthető be, az ingatlan-nyilvántartás eredeti rendszerétől, felépítésétől idegen. Több módosító indítvány arra irányult, hogy a szövetkezet tulajdonában levő házban a szövetkezeti tagot megillető úgynevezett állandó használati jog az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerüljön. Ez a módosítási javaslat elfogadható, mivel hiánypótló jelentősége van. A lakásszövetkezetekről szóló 1972. évi 12. számú tvr. ennek az állandó használati jognak a bejegyzéséről ugyanis rendelkezett. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. számú törvényről azonban, amely a lakásszövetkezeti tvr-t hatályon kívül helyezte, valamilyen oknál fogva kimaradt az állandó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó rendelkezés. Nem tudjuk ugyanakkor elfogadni azokat a módosító indítványokat, amelyek arra irányulnak, hogy üdülőszövetkezetnél az üdülőszövetkezeti tag időleges használati joga is bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba. A lakásszövetkezetekről szóló 1972. évi 12. számú tvr. szerint az időleges használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem volt bejegyezhető. Ennek az az oka, hogy amíg az állandó használati jog szinte tulajdonjogot jelentett, mivel az üdülőszerzési korlátozás szempontjából is figyelembe vették, addig az időleges használat, amely esetenként csupán két-két hetes üdülőhasználatot biztosít, a szerzési korlátozás szempontjából is közömbös volt. Az érintett üdülőszövetkezeti épületek szállodarendszerben működnek, ahol a tagok néhány hetes használati joga, az üdülő igénybevételének időponja csak az üdülőszövetkezet belső nyilvántartása alapján követhető nyomon. A tag időleges használati joga az üdülőépületen belül nem köthető meghatározott apartmanhoz. Az ugyanis, hogy a szövetkezet tagja az üdülőben helyileg hol tölti az időt, az őt megillető két, usque négy hetet, sokszor a véletlenen, az érkezési sorrenden múlik. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének hatása az ilyen határozatlan helyzetekhez nem fűzhető hozzá. Ellenben a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény szerint a lakásszövetkezetben az épülethez tartozó földrészlet és az épület közös használatra szolgáló részei - ugyanúgy, mint a társasháznál - a tagok közös használatába is kerülhetnek, mivel így ezt a változást az ingatlan-nyilvántartási tvr. nem tükrözi, ezért az erre irányló módosító javaslatot elfogadjuk. Az egyik módosító indítvány arra irányult, hogy Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban az ingatlan-nyilvántartást kerületenként vagy összevonva, vagyis kerületenként el nem különítve is vezetni lehessen. Ezt a módosítást elfogadjuk, mivel a vagylagos lehetőség nem jelenti azt, hogy a nyilvántartás eddigi rendszerén kötelezően változtatni kelljen. A kizárólagos állami tulajdonban levő külterületi és zártkerti ingatlanokat az ingatlan-nyilvántartásban eddig kezelőként, egy tulajdoni lapon kellett nyilvántartani. Az ide benyújtott módosító javaslat a rendelkezésből az úgynevezett zártkerti megjelölést ki akarja iktatni, a zártkert mint önálló külterületi kategória megszűnt. Figyelemmel arra, hogy a zártkert a külterület elkülönített része, vagyis külterületnek minősül, a módosító javaslat elfogadható. Jelzem, hogy a termőföldről szóló készülő törvényjavaslatban egyértelművé kívánjuk tenni, hogy ott, ahol a jogszabály eddig zártkerti ingatlanokról rendelkezett, a továbbiakban az ilyen ingatlanokon kültelki ingatlanokat kell érteni. Végül egy, a közjegyzők és az ügyvédek szempontából kardinális kérdésről szeretnék szólni. Nevezetesen: az alkotmányügyi bizottság indítványa a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapjául szolgáló magánokiratok körében meghatározott szigorításokat vezetne be. Ez abban állna, hogy a szerződéseket, amelyek alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérik, a továbbiakban a Földhivatal csak akkor fogadhatja el, ha az okiratot ügyvéd ellenjegyzi, vagy az okiraton levő aláírások valódiságát az eddigi két tanú helyett a közjegyző tanúsítja. Az indítvány régi igénynek tesz eleget azzal, hogy az aláírók személyének tanúsításával szűk körre szorítaná a fiktív személyek nevében aláírt jogügyletek lehetőségét. A módosítás a jogbiztonság irányába hat, közvetve az állampolgárok érdekét is szolgálja. Mindezek alapján a bizottság javaslatát támogatjuk. Tisztelt Országgyűlés! Röviden ennyiben kívántam a benyújtott képviselői indítványokra reagálni, kérem, hogy indokaimat a szavazásnál szíveskedjenek figyelembe venni, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)