DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Méltó lesz a felszólalásom a törvény benyújtásához, ez is szeletelve történik. (Derültség.)
Tisztelt Képviselõház! Kedves Képviselõtársaim! Nem akarom az elõzményeket megismételni.
Tehát a polgármester a jövõben az eddigi hatás- és feladatkörén túl - és ez is pozíciójának erõsödését jelenti - önkormányzati döntést is hozhat, törvény által felhatalmazottan önkormányzati feladat- és hatáskört gyakorolhat, a képviselõ-testület döntésének újratárgyalását kezdeményezheti, javaslatot tehet az alpolgármester-választásra és annak személyére, és irányítása is az õ jogköre.
Ugyanakkor a lakossághoz kötõdés erõsödése ellenére a polgármester helyzetét jelentõs mértékben továbbra is a testület határozza meg, sõt tisztsége is a testülettõl függ. Hiszen a munkáltatói jogok tekintetében a testületnek alárendelt. Önkormányzati döntés meghozatalára is csak akkor jogosult, ha a képviselõ-testület erre õt felhatalmazza, ami azt is jelenti, hogy erõs legitimációja ellenére helyi ügyekben érdemi szerepet továbbra sem játszik. Elõfordulhat az is, hogy a testület nem ruházza fel önkormányzati döntési jogosítványokkal. Az önfeloszlás intézményének bevezetésével, annak nem kellõen pontos szabályozásával tisztsége - melyet a választópolgárok bizalmából kapott - a testület által megszüntethetõ. A polgármester tehát választási legitimációja ellenére sem kerül a képviselõ-testülettel mellérendeltségi helyzetbe, és várhatóan továbbra sem lesz képes azt az egyensúlyozó szerepet betölteni, amelyre pedig annyira szükség lenne sok helyen, több szétszabdalt testület esetében. Megjegyzem, hogy az önkormányzati döntés-elõkészítõ és végrehajtási szerepe, lehetõségei és felelõssége sem lesz egyértelmû a polgármester és a jegyzõ viszonyának és felelõsségének, a javaslat szerint ellentmondásos, nem pontos szabályozása következtében.
A polgármesterek ilyen ellentmondásos helyzetére próbál teljesen új szabályozást adni a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat. Véleményem szerint már az alaphelyzet miatt is csak kisebb sikerrel.
Tisztelt Országgyûlés! Szeretném elõrebocsátani, messzemenõen egyetértek azzal, hogy a javaslat megtartja a korábbi törvény bevált elemeit, és azzal is, hogy a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi esetei mint speciális elemek a helyi önkormányzatokról szóló törvényekbe került át. Megjegyzem, a polgármesteri összeférhetetlenség szabályainak pontosítása, kismértékû szigorítása a közélet tisztulásához is hozzájárulhat. Úgy gondolom azonban, célszerû lenne ismételten végiggondolni azt a javasolt megoldást, hogy a polgármester tagja lehet - a képviselõ-testület hozzájárulásával ugyan - felügyelõbizottságnak, igazgató tanácsnak, lehet gazdadsági társaság vezetõ tisztségviselõje - stb. Véleményem szerint az önkormányzat hatalmi helyzetébõl adódó lehetõségek csábításának ellensúlyaként, de az önkormányzati döntések és a polgármesteri tisztség erkölcsi megkérdõjelezhetetlenségéhez fûzõdõ érdekek miatt is ezt a lehetõséget ki kellene zárni, még akkor is, ha ilyen tisztségek ellátásához, elvállalásához a képviselõ-testület hozzájárulása szükséges.
Egyetértek a javaslat indoklásának azzal a mondatával is, hogy az ország területén tapasztalható nagymértékû eltérések, a helyi szabályozások ellentmondásossága és eseti túlméretezettségei miatt szükséges, hogy a törvény határozza meg keretjelleggel a polgármesteri és képviselõi tiszteletdíj és a juttatások alapvetõ szabályait és mértékét.
(17.10)
Nyíltan ki kell mondani: jelentõs feszültségek halmozódtak fel az anyagi juttatások esetenként a végzett munkával és viselt felelõsséggel messze nem arányos szélsõségei, esetenként a döntéshozók törvényi határokkal eddig nem korlátozott szubjektív értékítéletei és nem utolsósorban az egyes önkormányzatok jelentõsen eltérõ anyagi lehetõségei miatt.
A polgármester valóban a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselõnek minõsülõ választott tisztviselõ. Éppen ezért a tisztség speciális jellegébõl, a polgármester választott politikai funkciójából adódóan sajátos szabályozásokra van szükség. Ennek a foglalkoztatási jogviszonynak igen jellemzõ sajátossága és egyben ellentmondása is, miként a javaslat 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jogviszony a képviselõ-testület és a polgármester között jön létre. A polgármestert ugyan választópolgárok választják meg, de ez a jogviszony kizárólag a választók akaratából jön létre. Meghatározott idõ elõtti megszüntetése ugyanakkor a választók akarata, közvetlen beleszólása, döntése nélkül a képviselõ-testület vagy bíróság döntésével is bekövetkezhet.
Talán egyedül a választópolgároknak nem lesz joga továbbra sem a politikailag, szakmailag, erkölcsileg alkalmatlanná váló, általuk választott vezetõ elmozdítására. Éppen ezért is szükségesnek látszik az önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására benyújtott tervezetet az ötpárti egyeztetés nyomán a polgármesterek választása szabályaiban bekövetkezett alapvetõ változásnak megfelelõen ismételten végiggondolni, és a három törvénytervezet harmonizációját elvégezni.
Nagyon is vitathatónak tartom továbbá a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszûnésének egyes eseteihez fûzött végkielégítés intézményét, de a javaslat szabályozási megoldásait is. Elsõsorban azért, mert a polgármesteri megbízatás határozott idõre szól, és határozott idõre létesített munkaviszony esetén a jogviszony természeténél fogva zárja ki a végkielégítés lehetõségét. Másodsorban: mert a jogegyenlõség elvét sértve kizárja azt, aki egyben országgyûlési képviselõ, és azt is, aki újraválasztását követõen polgármesteri, alpolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt létesít. Másoknak, legyen bár vagyonos vállalkozó, eredeti munkakörében közszolgálati hivatásos szolgálati munkaviszonyába visszahelyezendõ személy, biztosítja a végkielégítéshez való jogot. Harmadsorban azért is, mert az egyes önkormányzatok eltérõ anyagi helyzete miatt vagy szubjektív okokból eredõen feszültséget kelthet, hogy a képviselõ-testület a polgármesternek további háromhavi illetménynek megfelelõ összeget adhat ezen a címen. Megjegyzem, hogy a kiemelkedõ, jó munka elismerésére egyéb eszközök is állnak a testület rendelkezésére.
Tisztelt Képviselõtársaim! A polgármester díjazására vonatkozóan a javaslat a polgármesteri feladatok nagysága, következésképpen összetettsége szerint fizetési kereteket állapít meg. Ezt a jelenleg hatályos törvényhez képest elõrelépésnek tartom. Feszültségek forrása lehet és aránytalanságokat is eredményezhet, hogy az egyes kategóriák felsõ határa jelentõsen meghaladja - mintegy tíz százalékkal - a magasabb kategória alsó határát. Továbbá, hogy a települések tényleges differenciáltságához képest a javaslat még mindig kevés fizetési kategóriát állapít meg, ezért a polgármesterek túlnyomó többsége az elsõ és második kategóriába esik majd. Ehhez képest a települések nagysága, a polgármesteri feladatok mennyisége és összetettsége ennél sokkal finomabb diferenciáltságot igényelne.
Indokolatlannak tûnik és jogelveket is sért, hogy az országgyûlési képviselõ polgármestert a polgármester illetményének 50 százaléka illeti meg. Különösen sértõnek érzem a javaslat indokolásának azon megállapítását, miszerint "Ha a fõállású polgármester országgyûlési képviselõ, e feladatának is maradéktalanul meg kell felelnie. Polgármesteri feladatának azonban ez esetben csak részben tud eleget tenni. Ez indokolja, hogy a kettõs feladatellátás esetén a polgármesteri illetmény 50 százalékát kapja meg."
Úgy gondolom, a képviselõ-testületre kellene bízni ezt az ügyet törvényi korlátozás nélkül, hiszen keretek vannak már. A testület eldöntheti sok helyi tényezõ, személyismeret és munkateljesítmény alapján, hogy mennyi illetményt állapítson meg annak a polgármesternek, aki egyben országgyûlési képviselõ is.
Csak megemlítem, hogy a javaslat nem korlátozza a polgármester illetményét felügyelõbizottsági, igazgatótanácsi, stb., az önkormányzati törvény tervezete szerint megengedett más tisztségek esetén, holott ezek is korlátozhatják a polgármesteri feladatok ellátását. Arról már nem is kívánok szólni, hogy a képviselõi munka állampolgári kapcsolataival, információs lehetõségeivel, érdekérvényesítési, jó értelemben vett eszközeivel valóban korlátozza-e a polgármesteri tisztség ellátását vagy inkább elõsegíti azt.
Tisztelt Képviselõtársaim! Célszerûnek látszik az alpolgármester illetményét a polgármester illetményének százalékában meghatározni. A javaslatnak erre vonatkozó megoldása - mármint hogy az alpolgármester illetménye ne érje el a polgármester illetményét - túl általános, nem fejezi ki a két tisztség közti különbséget, amely pedig igenis számottevõ.
Kívánatos lenne továbbá a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját is a települések lakosságszáma szerinti keretekben megállapítani, a testület differenciálási lehetõségét megadva. A gyakorlat tapasztalatai mutatják, hogy e téren is jelentõs aránytalanságok vannak, és ezek megszüntetése indokolt lenne.
A polgármester díjazására vonatkozó szabályozás mellett a törvényjavaslatnak a képviselõ-testület tagjai tiszteletdíjára, juttatásaira és költségtérítésére vonatkozó rendelkezései a helyi önkormányzati képviselõk társadalmi megbízatásban végzett tevékenységének anyagi elismerését kívánja biztosítani, illetõleg keretek között tartani. A felsõ határ meghatározása biztosíthatja, hogy a tiszteletdíj ne legyen túlzott mértékû, és ne legyenek nagy eltérések az ország különbözõ területein.
Ismételten meg kell fontolni, nem irreális-e a polgármester illetményéhez képest - a munkát, a felelõsséget, a feladatok összetettségét tekintve -, hogy a polgármesteri illetmény 50 százalékát elérheti a halmozott képviselõi tiszteletdíj összege. Valóban jelent-e annyi elfoglaltságot, munkaterhet a bizottsági elnöki, tanácsnoki tisztség, hogy ezért fél polgármesteri illetményt állapítsanak meg?
Tisztelt Képviselõtársaim! Befejezésül engedjenek meg egy gondolatot az általános vitához. Kormányelnökünk és házelnökünk a határnyitás ötéves évfordulója alkalmából Ausztriában és Németországban járt. Horn Gyula miniszterelnök úr kifejezésre juttatta a kormány azon szándékát, hogy rövid idõn belül rendes tagjai akarunk lenni az Európai Uniónak. Házelnök úr ehhez Németországban segítséget is kapott felajánlás formájában, mert Ausztriában az hangzott el, hogy a politikai feltételeket teljesítettük ahhoz, hogy az Unióba jussunk, hiszen társult tagjai is részben emiatt lehettünk, de egyéb feltételeknek is meg kell felelni.
A tisztelt Ház figyelmét itt a törvényharmonizációra szeretném felhívni, hogy minden törvényalkotásnál, ami a Ház elé kerül, egy fontos szempont kell legyen, hogy Európával harmonikus törvényt tudunk-e alkotni.
(17.20)
Engedjenek meg egyetlen példát ennek alátámasztására. Sok megyének van kapcsolata Ausztriával, Németországgal, Franciaországgal, Svájccal, Svédországgal és lehetne tovább sorolni. Amikor egy tartomány vagy kanton vezetése egy megyébe jött, mindig gondot okozott, hogy kivel tud érdemben kapcsolatot felvenni vagy tartani. Õk ugyanis természetesen úgy közelítik meg a kapcsolatfelvételt, hogy testülettel rendelkezõ önkormányzat legyen, amellyel tehát kapcsolatot akarnak teremteni. De Magyarországon olyan megyei testülettel nem tudtak kapcsolatot teremteni, amelynek érdemi hatásköre is lett volna.
Fordított volt a helyzet a köztársasági megbízotti hivatalokkal. Itt ugyanis volt érdemi hatáskör, de nem volt testület.
A törvény további vitájánál erre is tisztelettel felhívom képviselõtársaim figyelmét. Megértõ támogatásukat elõre is köszönöm.
Köszönöm figyelmüket! (Taps.)