DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A választ azért nem tudom elfogadni, mert kérdésem egy lényeges részére nem válaszolt az államtitkár úr. Nevezetesen arra, hogy milyen gesztusok figyelhetõk meg az elmúlt idõszakban, mondhatom úgy is, az elmúlt öt évben, tíz évben, de mondhatnám úgy is, hogy 1920. június 4-e óta, a trianoni békeszerzõdés megkötése óta. Megváltozott-e a tendencia román részrõl? Úgy látom, hogy semmi nem változott meg a kisebbségi jogokat illetõen. Arról nem akarok külön beszélni - Tamási Áron jut eszembe -, hogy milyen szerzõdést tartott be eddig a történelem során, a XX. században, a másik fél. Azt hiszem, erre is vigyázni kell.
Tisztelettel azt kérem a Háztól, az államtitkár úrtól és a külügyi vezetéstõl, hogy az alapszerzõdések ügyében és a kisebbségi kérdésben - vagy fogalmazhatok úgy is, hogy a határon túl élõ hárommillió magyar ügyében - csak hatpárti konszenzus alapján folyjanak a tárgyalások, mert... (Taps az ellenzék padsoraiban.) ... önök, tisztelt Uraim - a baloldali blokk igen tisztelt képviselõire gondolok - mindent megtehetnek. Ahogy Torgyán képviselõtársam mondta, lebonthatnak bizonyos jogintézményeket, amit el is kezdtek. De egy dolgot, azt hiszem, nem tehetnek meg: nem áldozhatják fel a hárommillió magyar honfitársunk sorsát. Azért nem áldozhatják fel, mert ha ebben bárkinek kétsége van, mindig az elnök úr fölötti címerre kell nézni, vagy amikor bejönnek a gótikus Házba. Tudniillik ott van Erdély címere, ott van az Anjouk, a Hunyadiak, az Árpádok címere.
S azt hiszem, hogy ez a Ház is - bizonyára jól tudják - nem e 93 ezer négyzetkilométernyi területnek épült, hanem a gótikus Ház a 325 411 négyzetkilométer feletti Magyarországnak épült. (Taps az ellenzék padsoraiban.) S bár volt igazságtalan békeszerzõdés, de azt azért nem várhatjuk el, hogy mi engedjünk az alapvetõ emberi jogokból.
Ezért a választ nem fogadom el.