HIDASI REZSÕ, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Högyeim és Uraim! Tegnap a költségvetési és pénzügyi bizottság is befejezte az 1994. évi pótköltségvetési törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok áttekintését, és szavazással meghozta döntését arról, hogy melyek azok a módosító indítványok, amelyek elfogadását javasolja.
A beérkezett több mint száz módosító indítványból mintegy húsz javaslat figyelembevételét ajánlja a költségvetési és pénzügyi bizottság a tisztelt Háznak. A bizottsági vita során az egyes módosító indítványok mellett felsorakoztatható érvek és ellenérvek ütközésében, mit tagadjam, voltak vitáink is, de a döntéseket néhány tipikusnak mondható alapelv tárgyszerûen motiválta. Anélkül, hogy ezekrõl részletesen beszélnék, néhányat tézisszerûen megemlítenék:
1. Lényeges szempont volt a költségvetési és pénzügyi bizottság szavazásainál, hogy támogatást azok a javaslatok élvezzenek, amelyek hosszabb távra is érdemleges hatásúak a központi költségvetés egyensúlya szempontjából és a kormány gazdaságpolitikai feladatainak megvalósítása tükrében.
2. Utolérhetõ törekvés nyilvánult meg abban is, hogy egyenleget rontó korrekciókra lehetõleg ne kerüljön sor, hiszen ez most nem lehet támogatható alternatíva.
3. Figyelmet kellett fordítani arra is, hogy a szigorú takarékossági intézkedések az államigazgatás mûködésében ne okozzanak zavarokat.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ha a vita hangulatát és szellemiségét visszaidézem, meg kell mondanom önöknek, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság tagjait a problémamegoldási törekvés vezérelte, és meg kell említenem azt is, hogy a bizottság konszenzussal hozta meg döntéseinek többségét.
A költségvetési és pénzügyi bizottság is - sok más parlamenti bizottság álláspontjával egyezõen - szükségesnek tartja az 1994. évi pótköltségvetési törvényjavaslat ominózusnak nevezhetõ 8. § (3) bekezdésének az elhagyását. Vagyis: "Az Országgyûlés felhatalmazza a kormányt, hogy az 1994. évi költségvetés végrehajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-a szerinti elõirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre". A gazdasági bizottság véleményében osztozunk: ez a törvényi feltétel túlzott mértékben adna szabad kezet a kormánynak a források átcsoportosításában. S ezzel az egész költségvetési törvény diszfunkcionálissá válna, amit a parlamentáris keretek nem is engednek meg.
A központi költségvetési intézmények elõirányzatainak korrigálására benyújtott módosító javaslatok közül egyetértünk a Legfelsõbb Bíróság, az MTI, a Honvédelmi Minisztérium igazgatása, az Igazságügyi Minisztérium szakértõi irodája, a Központi Statisztikai Hivatal egyes elõirányzatainak megváltoztatásával, átcsoportosításával.
Azzal is egyetértünk, hogy szükséges a tanárok nyelvi képzési programjához az indokolt pénzügyi forrást biztosítani.
Támogatjuk a szállodai szolgáltatások kedvezményes áfakulcsban tartását, szemben a 25 százalékos kulcs alá sorolási javaslattal, abból kiindulva, hogy a tervezett módosítás rontja az idegenforgalom versenyképességét, a szállodaipar jövedelmezõségét és szûkíti a privatizációs esélyeket.
(18.00)
Szükségesnek ítéljük, hogy rendelkezésre álljon a szigetközi vízpótlás folytatásához a pénzügyi forrás és mûködhessen a monitoring rendszer.
Minthogy az EXPO '96 Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat és a pótköltségvetés egyidejû parlamenti jóváhagyására nincs mód, úgy ítéljük meg, hogy nem lehet a pótköltségvetésben sort keríteni a Világkiállítási Alapot érintõ pénzügyi intézkedésekre.
Gaál Gyula képviselõtársunk T/60/60. számon benyújtott módosító indítványában a Vagyonügynökség vagyonkezeléssel és a privatizáció elõkészítésével összefüggõ bevételeinek és kiadásainak, valamint a szavatosságnak, jótállásnak, kezességvállalásnak ugyancsak két lábon álló korrekcióját javasolja. Ezzel a költségvetési és pénzügyi bizottság is egyetért.
Az 1994. évi állami költségvetés, mivel a kamarai törvény elfogadása elõtt született meg, a kamarai szervezés céljára támogatási összeget nem tartalmazott.
A gazdasági kamarák megalakulásával összefüggõ költséghelyek fedezetét biztosítaná a VII. fejezet 25. cím 2. alcím új 43. elõirányzatcsoportnál szereplõ 400 millió forintos támogatás. Ezt a 400 millió forintos elõirányzatot a költségvetési és pénzügyi bizottság támogatja.A hatpárti konszenzussal közelmúltban elfogadott kamarai törvény, amely a piacgazdasági intézményrendszer alapvetõ elemét jelentõ gazdasági önkormányzat létrehozását teremti meg, csak a fenti támogatás ez évi rendelkezésre bocsátásával hajtható végre. A 400 millió forintból 120 millió forint már átutalásra került, a plusz 280 millió forintot a tartalékkeret terhére egy címre foglalja össze, külön nevesíti is, amelynek címe: A gazdasági kamarák megalakulásával összefüggõ költségek.
A bizottság támogatja a mezõgazdasági bizottság indítványát, azaz 1 milliárd forint többlettermelési támogatás megadását javasolja. Ennek forrásait nem egy bizonytalan bevétel növekedésétõl várja, hanem részben a vám- és importbevétel növekményét 500 millió forint összeggel kívánja megemelni, valamint a reorganizációs program 5,5 milliárdos elõirányzatából 500 milliót kíván csökkenteni.
Környezetvédelmi szempontból maximálisan támogatható az a javaslat is, amely a fogyasztási adóval relatíve drágítja a nem katalizátoros személygépkocsikat, a hengerûrtartalom szerint differenciálva.
Többen elmondták, hogy indokolatlan csökkenteni a költségvetési támogatásokat, és kifejezték aggályaikat az alapok pénzösszegeinek csökkentése tekintetében, vagyis féltik azokat a célokat, amelyeket ezek az alapok szolgálnak. Egyetértünk ezekkel az aggályokkal, és örülnénk annak, ha mindezek a célok megvalósulnának. Csak az a kérdés, hogy mibõl és honnan szereznénk úgy forrásokat, hogy ne nõjön a költségvetés hiánya, az eladósodás mértéke. Természetesen mindezt úgy akarják, hogy az állam továbbra is vállaljon nagyobb terheket, növeljük a költségvetés hiányát - és ebbõl következõen nõnek a lakosság terhei.
Azt gondoljuk, hogy ez ésszerûtlen, nem járható út, ennek nincs értelme. Nem lehet gazdasági növekedést hitelre, eladósodásra építeni. Ez hibás gondolkodás, ezt a tendenciát meg kell állítani, mert az elõzõ két év alatt megháromszorozódott ez a teher. Azért kell mindenképpen megállítani ezt a negatív tendenciát, mert így csak rossz irányba fog vezetni a gazdaságpolitika.
Az államháztartási reform nem a pótköltségvetés dolga, és ugyancsak nem a pótköltségvetés dolga, hogy egy új gazdaságfilozófiát fogalmazzon meg. Ez a pótköltségvetési javaslat határozott lépés abban az irányban, hogy az állami szerepvállalást korlátozza. Úgy látjuk, hogy a kormány mindehhez a nagyon összetett és erõt próbáló feladathoz példamutató és nagyon megalapozott intézkedéscsomagot dolgozott ki.
Nagy pozitívumnak tartjuk, hogy az 50 milliárd forintos intézkedésgyûjtemény reális és megalapozott. További pozitívum, hogy a hiány kordában tartásának fõbb eszközeit a kormány nem a terhek növelésében találta meg, hanem az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának szigorításában, az államigazgatás nadrágszíjának szorosabbra fogásában.
Külön példaértékûnek tartjuk és támogatjuk, hogy a kormány a saját intézményhálózatában kezdi meg példamutató költségszigorítással a takarékoskodást. Ezek mind üdvözölhetõk és régóta várt elõrelépést hoznak.
A költségvetési és pénzügyi bizottság is szükségesnek tartja még a törvényszöveg néhány pontosítását, az egyes hatályba léptetõ cikkek határidejének aktualizálását.
Tisztelt Országgyûlés! Az áttekintés nyilvánvalóan nem lehetett mindenre kiterjedõ, ezt nézzék el nekem.
Összefoglalva tehát: a költségvetési bizottság a pótköltségvetési törvényjavaslat részletes vitáját 12 igen és 7 nem szavazattal támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)