SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, elõadó: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A tisztelt képviselõtársak H/197. számmal kapták kézhez a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között 1994. április 6-án aláírt szabadkereskedelmi megállapodás megerõsítésérõl szóló országgyûlési határozati javaslat szövegét, valamint az ehhez készült indoklást.
Szlovéniával gazdasági együttmûködésünk széles körû fejlõdésének lehetõségét az önálló, szuverén Szlovén Köztársaság létrejötte és a gazdaság stabilizálódása teremtette meg. A volt jugoszláv belsõ gazdasági kooperáció szétesése felértékelte a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatokat mindkét oldalról. E kapcsolatok 1992-ben megindult bõvülését elõsegítették a piacgazdaság kiépítésében megmutatkozó hasonlóságok és a külgazdasági törekvések azonos prioritásai. Ezek között fontos helyet foglal el a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
Az önálló Szlovéniával folytatott kereskedelem, üzleti együttmûködés 1992. évi bõvülésének üteme viszonylag rövid idõ után felvetette a meglévõ kereskedelmi akadályok mielõbbi mérséklését vagy lebontását, egy szabadkereskedelmi megállapodás lehetõségének megvizsgálását. Ennek során a két fél abból indult ki, hogy a megállapodás keretében egymásnak kölcsönösségi alapon a lehetõ legmagasabb szintû preferenciális elbánást nyújtja.
A megállapodás kidolgozása érdekében a szakértõi tárgyalások a külgazdasági kapcsolatokért felelõs minisztériumok vezetésével 1993. április második felében kezdõdtek meg, és a megállapodást 1994. április 6-án írtuk alá Ljubljanában. A megállapodás szövegét tisztelt képviselõtársaim kézhez kapták.
A megállapodás alapelvei a következõkben foglalhatók össze:
A megállapodás hatálya kiterjed az ipari és a mezõgazdasági termékekre. Ez utóbbiak esetében azonban csak szelektív koncesszió nyújtására kerül sor. Az ipari termékekre vonatkozó valamennyi akadályt fokozatosan, legkésõbb 2001. január 1-jéig meg kell szüntetni.
A liberalizáció menetrendjét az elõnyök globális egyensúlyát biztosító szimmetria szerint alakítottuk ki, egyidejûleg figyelembe véve a mezõgazdasági preferenciák és a vámon kívüli terhek lebontását. A megállapodás szerint a vámon kívüli akadályok lebontásának ütemezése azonos az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás megállapodásaiban foglaltakkal. A megállapodás verseny- és piacvédelmi szabályai összhangban vannak az Európai Unióval, az Európai Szabadkereskedelmi Társulással és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulással kötött megállapodásainkkal. A megállapodás piacvédelmi rendelkezései az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás megállapodásokkal azonos védelmet tesznek lehetõvé a magyar termelés számára. A megállapodás széles körben teszi lehetõvé a magyar ipari termékek piacra jutását Szlovéniában.
Az ipari vámcsökkentések hármas tagozódást tükröznek, annak megfelelõen, hogy a vámok lebontása a megállapodás hatályba lépésétõl azonnal vagy középtávon, 1995. és 1997. között, vagy hosszabb idõszak alatt, 1995. és 2001. között történik. E hosszabb távú vámlebontási listák tartalmazzák a két ország iparvédelme szempontjából legérzékenyebb áruterületeket, így például a kohászati és jármûipari termékeket, a textil- és konfekcióipart.
A mezõgazdasági termékeknél a kölcsönös koncessziónyújtások az ágazat sajátosságait figyelembe véve szelektív módon történnek, és minden esetben meghatározott beviteli kvótákhoz kötött 50 százalékos vámcsökkentést irányoznak elõ. A mennyiségi kvótákkal egybekötött vámcsökkentés az 1993. évi 61 millió amerikai dollár értékû agrárexportunkból közel 21 millió amerikai dollár értékû forgalmat hoz kedvezõ helyzetbe. Magyar részrõl négymillió dollár értékû potenciális szlovén eredetû importra biztosítunk kvótákkal korlátozott vámcsökkentést.
A megállapodás azt is rögzíti, hogy annak rendelkezései nem korlátozzák a felek nemzeti agrárpolitikájának érvényesítését. Emellett a Szlovéniába irányuló magyar agrárexport elõtt még fennmaradt vámok további lebontását célozza a megállapodáshoz szorosan kapcsolódó közös jegyzõkönyv. Ebben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy három éven belül felülvizsgálják a megállapodásban foglaltakat annak érdekében, hogy az addigi tényleges kereskedelmi folyamatok alapján kiterjesszék a liberalizáció mértékét.
Elõzetes kormányjóváhagyással, és figyelemmel a megállapodás 39. cikkére, a megállapodást 1994. július 1-jétõl ideiglenesen már alkalmazzuk. Ez a tény szükségessé tette, hogy a megállapodást a gazdasági élet szereplõi ismerjék, ezért azt, ugyancsak a kormány felhatalmazása alapján, közzétettük a Magyar Közlönyben. A megállapodás ideiglenes gyakorlati alkalmazásának megkezdése is hozzájárult ahhoz, hogy kereskedelmünk ez év elsõ kilenc hónapjában Szlovéniával kiemelkedõ mértékben bõvült, exportunk elérte a 130 millió dollárt, ami Magyarország 15. legfontosabb exportpiacává emelte ezt a szomszédos baráti országot.
A Szlovén Köztársaság a megállapodást 1994. június 20-án megerõsítette. A megállapodás 38. cikke szerint a hatálybalépés napja attól a naptól számított második hónap elsõ napja, amelyen a felek értesítik egymást a belsõ jogrendjük szerinti megerõsítésérõl. A magyar részrõl történõ megerõsítés érdekében a mellékelt határozati javaslatot készítettük, amelyet elfogadásra ajánlok a tisztelt Országgyûlés figyelmébe. Egyúttal köszönöm a külügyi bizottság és a mezõgazdasági bizottság állásfoglalását is, amelyek egyhangúlag javasolták a megállapodás megerõsítését. Kérem az Országgyûlést, hogy támogassa a megállapodást, és köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)