KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Az Országgyûlés 1991. februárjában fogadta el és 1991. március 1-jén léptette hatályba a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. A munkanélküliség mennyiségében, összetételében bekövetkezett változások és az új kormány programja szükségessé teszik a törvény átfogó módosítását. Az átfogó törvénymódosítási javaslatot még a jövõ év elsõ félévében a kormány az Országgyûlés elé fogja terjeszteni.
A foglalkoztatási törvény jelenlegi szûk körû módosítása csak azokat a legfontosabb szabályokat tartalmazza, amelyek részben az Érdekegyeztetõ Tanácsban november 25-én és 27-én született megállapodásból következnek, illetve néhány felismert ellentmondást kívánunk feloldani, vagy joghézagot akarunk pótolni. Az elõterjesztés formájáról szükségesnek tartom elmondani, hogy a kormány indokoltnak tartotta, hogy az állampolgárok százezreit érintõ foglalkoztatási törvény módosítására ne a korábbi szokásoknak megfelelõen a költségvetési törvény keretében, hanem önálló törvényben kerüljön sor. Ezért nyújtottuk be ezt a rövid, mindössze 9 szakaszból álló törvénymódosítást, amely - mint mondtam - az Érdekegyeztetõ Tamácsban született megállapodás törvénybe emelésén túl lehetõséget ad arra, hogy néhány, a munkanélküliek számára kedvezõbb feltételt teremtõ változtatásra is január 1-jei hatállyal sor kerüljön.
A változtatások körülbelül 3 körben foglalhatók össze. Az elsõ körben: a munkaerõpiaci helyzetben bekövetkezett változások és az 1995-ben várható folyamatok mellett lehetõvé vált a munkaadók járulékfizetési terheinek csökkentése. A számítások azt mutatják, hogy a munkaadói járulék 5 százalékról 4,2 százalékra történõ csökkenése esetén, amelyik a Szolidaritási Alap bevételét 1995-ben mintegy 6,7 milliárd forinttal csökkenti, a munkanélküliek Szolidaritási Alapja még mûködõképes és elegendõ forrás áll majd benne rendelkezésre a munkaügyi ellátásra.
(10.30)
A munkavállalói járulék 0,3 százalékpontos mérséklésének lehetõségérõl a közalkalmazotti bérek rendezése érdekében a szakszervezeti szövetségek lemondtak. Ennek a 0,3 százalékpontnak megfelelõ összeget a költségvetés átalányjellegû befizetésének csökkentésével lehetett a béremelés fedezetére átcsoportosítani.
A munkaadói járulék 0,8 százalékpontos csökkentésérõl az Érdekegyeztetõ Tanács ülésén megállapodás jött létre. Ugyancsak megállapodás született a központi költségvetés 10 százalékos hiánypótlási kötelezettségének megszüntetésére is. A megállapodás tartalmazza, hogyha a munkaerõpiaci folyamatok a vártnál kedvezõtlenebbül alakulnak, a kormány év közben kezdeményezni fogja a Szolidaritási Alapba fizetendõ járulék mértékének növelését. Ugyanakkor a kormány a megállapodásban garanciát vállalt arra, hogy a kifizetésekben elmaradás nem lehet.
Itt szeretném megjegyezni, hogy ezt a megállapodást másfajta normaszövegben fogalmazta meg a Pénzügyminisztérium akkor, amikor javaslatot tett a költségvetési törvény módosítására, és másképp értelmezte a megállapodást a munkaügyi tárca szakapparátusa. Az egyeztetések során a Pénzügyminisztérium értelmezését fogadtuk el, és ezért - együttesen és egyetértésben - a beterjesztett szöveghez képest módosító indítvány benyújtását kezdeményeztük.
A második körben: az Érdekegyeztetõ Tanácsban született megállapodás arra kötelezi a kormányt, hogy lépjen fel az illegális foglalkoztatás, a feketemunka ellen. A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabályai szerint a munkanélküli kevésbé érdekelt abban, hogy elfogadja a rövid idõre szóló munkavállalás lehetõségét. Ezt az ellentmondást küszöböli ki módosítási javaslatunk, amely szerint a munkanélküli - bejelentési kötelezettség mellett - legfeljebb 90 napra korlátlan összegben munkát vállalhat, amelynek idõtartamára a Munkaügyi Központ a járadéknak, illetve a pályakezdõk munkanélküli segélyének folyósítását szünetelteti. Ezzel egyidejûleg továbbra is megmarad a járadék, illetve segély folyósítása melletti keresõtevékenység folytatásának lehetõsége, de csökkentett mértékben, a minimális bér 50 százalékának felsõ határáig.
A legutóbbi törvénymódosítás a közhasznú munka szabályait nehezen érthetõen, ellentmondásosan fogalmazta meg, a jogalkalmazásban rendkívül sok problémát okozva. Az ebbõl adódó konfliktusok kikerülése érdekében szükségesnek tartjuk a szabályok egyértelmû meghatározását, és erre tettünk javaslatot.
Végül a harmadik körben néhány olyan szabály elfogadását javasoljuk, amelyek a jogalkalmazás biztonságát hivatottak segíteni. A foglalkoztatási törvény jelenleg csak igen szûk körben hatalmazza fel rendelet kiadására a munkaügyi minisztert. A jogalkalmazás során felmerült több területen is a törvényi jellegû szabályozáshoz képest részletesebb szabályozás szükségessége. Ezért indokolt a munkaügyi miniszter rendeletalkotási jogának bõvítése, természetesen a munkaerõpiaci bizottság véleményének meghallgatása mellett.
A törvény hatálybalépését követõ jogszabályváltozások, továbbá egyéb méltánylandó körülmények indokolják, hogy a családi ház építése és a beteg hozzátartozó ápolása céljából kapott fizetésnélküli szabadság idõtartamával, továbbá az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósításának idejével kibõvítsük azon idõtartamok körét, amelyekkel a munkanélküli járadékhoz való jogosultságot megalapozó négy esztendõ meghosszabbodik, ez is a munkanélkülieket védõ szabály.
Végül, a munkanélkülijáradék-jogosultság egyik feltétele a foglalkoztatási törvény szerint, hogy a munkanélkülivé válást megelõzõ négy évben a munkanélküli részérõl történt-e járulékfizetés, és ha igen, milyen hosszú ideig. A törvény alapján 1995. március 1-jéig a munkanélküli járadékra való jogosultságnál járulékfizetési idõként a munkaviszony idõtartamát kell figyelembe venni, ez után az idõpont után, tehát március 1-jétõl a tényleges járulékfizetési kötelezettség teljesítése a jogosultság feltétele. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettség 1991. július 1-jén került bevezetésre. Ha úgy tetszik, négy hónap hiányzik az életrajzunkból. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldása érdekében javasoljuk a törvény módosítását úgy, hogy július 1-jéig a munkaviszonyban töltött idõ alapján történjék a járulékra való jogosultság megállapítása.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplõ valamennyi javaslat korábban egyeztetve volt a munkaerõpiaci bizottsággal, illetve magában az érdekegyeztetési folyamatban született.
Kérem az Országgyûlést, éppen azért, mert a szabályok az Érdekegyeztetõ Tanácsban született megállapodást emelik a törvénybe, illetve január 1-jei hatálybalépésük a munkanélküliek ellátása szempontjából nélkülözhetetlen, támogassák és segítsék elõ, hogy a benyújtott törvényjavaslat még ebben az évben elfogadásra kerüljön. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)