DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Ha megengedik, akkor nemcsak az adózás rendjérõl, hanem az általános forgalmi adóról, valamit a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló törvényjavaslatok vitájában elhangzott észrevételekre is, összevontan, együttesen szeretnék reagálni.
Mindenekelõtt megköszönöm mindazon képviselõtársaim javaslatait, észrevételeit, akik részt vettek a vitában. Hetven módosító indítványt nyújtottak be képviselõtársaim; a módosító indítványok nagy többségével a kormány is egyetért: ezek pontosabbá, világosabbá segítenek tenni a benyújtott törvényjavaslatokat.
A törvénymódosítások mindhárom adónemnél - miként arra már volt alkalmam kitérni - a kormányprogramban is deklarált elgondolásokkal összhangban, bizonyos pontokon szigorításokat tartalmaznak, megkísérelik bezárni az úgynevezett adózási kiskapukat, erõsítik a versenysemlegességet, a normativitást. Ezúttal nem az adómértékek emelésével, hanem az adóalap kiszélesítésével járulnak hozzá a költségvetés tervezett bevételeinek teljesítéséhez.
A vitában több képviselõtársunk megismételte a pótköltségvetés keretében már lefolytatott vitát, nevezetesen a kedvezményes áfakulcs emelésérõl, amit a parlament már eldöntött a pótköltségvetés elfogadásának keretében. Az alsó kulcs 10-rõl 12 százalékra történõ emelésérõl tehát most nem kell újabb döntést hoznia a parlamentnek.
Hasonlóan többen érveltek a tervezett lízing-áfafizetési megoldás ellen. A hozzászólók - szerencsére - itt is nyitott kapukat döngettek, hiszen már az expozéban elmondtam, hogy elálltunk eredeti szándékunktól, és nem kívánjuk a tervezetet módosítani. Külön köszönöm Kertész István képviselõtársam alapos, szakszerû elemzését és javaslatait mindhárom törvényjavaslathoz.
Elõször röviden az általános forgalmi adó vitájában elhangzott észrevételekre:
Több mint negyven képviselõi indítványt nyújtottak be képviselõtársaim a törvényjavashoz, ebbõl húszat a kormány támogat. Ez egyben azt is jelzi, hogy képviselõtársaim jórészt egyetértenek az adóztatás szigorítására, az arányosabb közteherviselésre irányuló elképzeléseinkkel, és az adóbevételek biztonságát segítõ intézkedésekkel is. Természetesen akadtak a vitában olyanok, akik túlzónak ítélték a szigorító jellegû javaslatokat.
Demeter Ervin képviselõ úr, aki a legtöbb módosító javaslatot tette az általános forgalmi adóhoz, úgy véli: feleslegesen túlbiztosítjuk a rendszert a szigorító javaslatokkal, ami elsõsorban a törvényes utat követõ kisvállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe. Nem a törvény módosításával, hanem az ellenõrzés fokozásával kellene megakadályozni a visszaéléseket - fejtette ki véleményét. Ezzel kapcsolatban a következõkre szeretném felhívni a figyelmet: az ellenõrzés szerepét jogszabályi szigorítás természetesen nem pótolhatja, de elõsegítheti, hogy eredményes legyen. Ennek módja, hogy azokat a közismert joghézagokat megszüntessük, amelyek gyakorta vezettek a múltban adómegkerüléshez. Ilyen joghézag például a pénzforgalmi szemléletû adózóknál a pénz beszedéséhez idõkorlát nélkül kapcsolódó adófizetési kötelezettség. Akik ezen adóalanyi kör számára a jelenlegi status quo fenntartását tartják megfelelõnek, és a megoldást csupán az ellenõrzés szigorításában látják, nem számolnak azzal, hogy az adóapparátus kapacitása véges, és véges lesz a jövõben is. Ha energiáját a csalások bizonyítása köti le, még kevesebb ereje jut az ellenõrzésre. Azt hiszem, hogy ez nemcsak az állami költségvetés és az adóhivatal, hanem a becsületesen adózók érdeke is.
Az áfa-visszaigénylés szigorítására eredetileg tett javaslattal szemben felmerült, hogy bizonyos vállalkozói csoportokat - a szezonális jellegû vállalkozásokat és a kis befektetésekkel induló vállalkozásokat - méltánytalanul sújtaná: indokolatlanul hosszú ideig befagyasztaná az áfakövetelés adóhatósággal szembeni érvényesítését. Ezeket az érveket tudomásul vesszük, ezért támogatjuk azt az indítványt, hogy a kis befektetésekkel induló vállalkozások számára is lehetõvé váljon az áfa visszaigénylése. A fizetõ-vendéglátásban, az idegenforgalomban és a mezõgazdaságban a szezonalitás hátrányos hatásait a naptári évhez képest alkalmazható féléves csúsztatás fogja kiküszöbölni.
Az Érdekegyeztetõ Tanács ülésein kötött megállapodásnak megfelelõen a kormány támogatja a lízing és a részletre vétel tekintetében a jelenlegi szabályozás érvényben hagyását. Jövõre a számviteli és pénzügyi elszámolásokkal összhangban komplexen fogjuk ezen területek adóztatását áttekinteni.
Támogatjuk azt a javaslatot is, hogy a személyi jövedelemadó-rendszerben kialakított átalányt választó adóalany az általános szabályok szerint gyakorolhassa áfalevonási jogát is.
A kormány egyetért azzal a módosító javaslattal, hogy a törvény opciós joggal, tehát az adóalany számára választható módon írja elõ a könyvtári szolgáltatásoknál az adófizetési kötelezettség vállalását. Ez egyben azt jelenti, hogy kedvezményes kulcsú adózás mellett a könyvtári beszerzések elõzetesen felszámított adója visszaigényelhetõ, levonható lesz.
Támogatjuk az áfa rendszerében kialakított alternatív adózási módok közötti választás határidejének '95. január 31-éig történõ meghosszabbítását. Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár emelésére tekintettel egyetértünk azzal a javaslattal is, hogy jövõre az az adóalany is választhasson alanyi adómentességet, aki az 1993. vagy '94. évben túllépte az 500 ezer forintos, de nem haladta meg az 1 millió forintos értékhatárt.
Az Érdekegyeztetõ Tanács megállapodásával összhangban egyetértünk azzal a módosító javaslattal, amely megszünteti az adóalanyok likviditását hátrányosan érintõ szabályozást a saját vállalkozásban megvalósított beruházások áfalevonási jogának érvényesítésénél.
Egyetértünk továbbá azzal is, hogy a lakossági hõközpontok hto- felhasználásánál az adólevonás tilalma szûnjön meg, mert az áremelés miatt felgyülemlõ adóhalmozódás ezen a területen indokolatlanul megnövelné a lakosság hõ- és melegvíz-szolgáltatásának díját.
(17.20)
Támogatjuk a törvény által elõírt térítésmentes átadások áfamentességét, valamint a számlahelyesbítéssel kapcsolatos képviselõi-indítványt is. Ez utóbbival az eredetileg javasolt eljárás bürokratikus volta jelentõsen mérsékelhetõ.
Támogatjuk, hogy ne csak a magánerõs házilagos lakásépítés és -bõvítés esetén, hanem a kész lakás vásárlásánál is érvényesüljön átmeneti szabályozás az áfa-visszatérítés területén.
Az Európai Unió ajánlásaira figyelemmel ugyanakkor nem támogathatjuk a hagyományos postai szolgáltatás tárgyi adómentességének megszüntetését, kedvezményes kulcsba sorolását. Ennek kivitelezése adótechnikailag sem lenne megoldható.
Nem tudjuk támogatni az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár egymillió forint fölé történõ emelését sem. Ez a mellett, hogy ellentétes lenne az Európai Unió ajánlásaival, olyan nagyságrendû bevételrõl való lemondásra késztetné a költségvetést, amelyet nem fogunk tudni jövõre nélkülözni.
Tisztelt Ház! A fogyasztási adó és a fogyasztási árkiegészítés módosításáról szóló törvényjavaslathoz tett észrevételek, módosító indítványok zömében olyan érdemi javaslatokból álltak, amelyek tovább javítják a szabályozás értelmezhetõségét és még inkább szûkítik az adózás megkerülésének lehetõségeit. Ebbõl az is következik, hogy a javaslatok döntõ többségét köszönettel elfogadom.
Úgy gondolom, hogy ezzel az együttmûködéssel a jövedéki termékeknél, de különösen a kõolajszármazékoknál tapasztalt legkülönfélébb visszaélések, manipulációk visszaszorításában végre jelentõs eredmények lesznek elérhetõk. Természetesen számítunk az ellenõrzés hatékonyságának javulására is.
Az adózás megkerülése, a visszaélések visszaszorítása szempontjából különösen jelentõs az a javaslat, amely szerint a külföldön bérmunkában elõállított termékek behozatala vagy az exportált, de valamilyen okból visszahozott termékek esetén is legalább a tételes adó megfizetése tekintetében az önadózást az adó megfizetésére nagyobb garanciát nyújtó kivetéses adózás váltsa fel. Ezzel a szabályozással gátat lehet szabni az olyan cégalapításoknak, amelyek csak egy-egy külföldi bérmunkáltatásra vagy csupán a termék utaztatására szervezõdtek, s az ügylet lebonyolítása után, az adó megfizetése nélkül nyomtalanul meg is szûntek.
Célját tekintve az elõzõhöz hasonló az a javaslat is, amely az úgynevezett felfüggesztett adófizetés mellett történõ termékbeszerzési lehetõséget csak az úgynevezett megbízható adózó részére biztosítja. Ezen elõnyös termékbeszerzési lehetõségbõl ugyanis a javasolt szabályozás a nagy összegû adóhiányt felhalmozó, az adófizetési kötelezettségét jelentõs késedelemmel teljesítõ vállalkozásokat kizárja.
A röviden vázolt két jelentõsebb és a többi kisebb horderejû, de a törvényjavaslat céljával azonos indítvány mellett néhány módosító javaslat, éppen ellenkezõleg, az elérendõ célt gyöngítõ, a már ma is érvényesülõ vagy a törvényjavaslat szerinti garanciális szabályok enyhítését, illetve törlését kezdeményezte. Ilyen javaslatnak mimõsíthetõ az az indítvány is, amely a hto adóztatásának elvetését, a mai, a visszaélések számos változatára alkalmat nyújtó szabályozás továbbélését javasolja.
Azt a javaslatot se tartom támogatandónak, amely a hto adóztatását elfogadja ugyan, de a kiskereskedõk adó-visszaigénylésének megalapozottságát számon kérõ szabályozást törölni kívánja a rendszerbõl. Enélkül a szabályozás egészének eredményessége bizony-bizony kétségessé válna.
A fogyasztási adótörvény kapcsán még két, az elõzõektõl eltérõ jellegû, másféle indíttatású módosító javaslatra kell kitérnem. Az egyik a fûszerpaprika-õrleményre tervezett 10 százalékos fogyasztási adó törlését javasolja. A javaslattal nem érthetünk egyet. Emlékeztetem képviselõtársaimat, hogy néhány héttel korábban ennek a terméknek a jövedéki törvény hatálya alá vonását nagy többséggel elfogadták. Erre úgy került sor, hogy mindenki tudta: a jövedéki termékké nyilvánítás rendszerszerûen a fogyasztási adó elõírását is maga után vonja. Az adó mértékét 10 százalékban javasoltuk meghatározni. Egyébként félrevezetõ az az érvelés, hogy ez az adómérték, tehát a 10 százalék - ami egyébként a termelõi árra vetül - jelentõs drágulást idézne elõ, és ez adna további ösztönzést a paprikahamisításokra.
A másik módosító javaslattal, amely az Érdekegyeztetõ Tanácsban létrejött megállapodások egyikét fogalmazza meg, egyetértek.
Támogatom, hogy az eddig a mezõgazdasági gázolaj felhasználása után biztosított költségtérítést fogyasztásiadó-visszatérítés váltsa fel. Ennek a konzekvenciáit már a költségvetési törvény módosító javaslatainál is levontuk.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjérõl szóló törvény módosításáról folytatott vita lezárásaként csak a legfontosabb ellenvéleményekre és kétségekre szeretnék visszatérni.
Elsõként dr. Bogár László képviselõ úrnak az adózási rend profiltisztítására tett javaslatát emelném ki, amely az önkormányzati és állami adóigazgatóság elkülönítését, szétválasztását ajánlja. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselõtársaimat arra, hogy az adóreform egyik vívmánya volt az addigi többszintû, szétparcellázott eljárási joganyag egységesítése, az adózási folyamat átfogó törvényi szabályozása. Az egyes adókhoz kötõdõ sajátos eljárási szabályokhoz való visszatérés jelentõs visszalépés lenne a garanciák érvényesítése terén, ezenkívül újabb normatömeget zúdítana az adózók és az adóhatóságok nyakába. Ez semmiképpen nem lehet célunk. A meghirdetett egyszerûsítési szándékokkal is ellentétes volna.
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy Varga Mihály képviselõ úr igényének megfelelõen, szóljak néhány szót az egyszerûsítési javaslatok hatásáról. Az áfa negyedéves bevallási idõszakának bevezetésével az eddigi 343 ezer ügybõl 30-40 ezer fog maradni. Ha számításba vesszük a visszaigénylõk választási lehetõségét is a gyakorított elszámolásra, a havi esetek száma legfeljebb 100- 110 ezer lehet.
A társasági adóbevallás egyszerûsítése - ez azt jelenti, hogy megszûnik a február 28-i kötelezettség - mintegy 156 ezer bevallás benyújtásától és feldolgozásától kíméli meg az adózókat és az adóhatóságot egyaránt.
Dr. Gáspár Miklós képviselõ úr az adózás rendszerének fejlõdési irányáról kérdezett, az önadózás és a kivetés közötti választás kényszerét sugallva hozzászólásában. A mai magyar adórendszer egyidejûleg több adómegállapítási módot ismer. A különbözõ adómegállapítási módok között nem lehet rangsort felállítani. Azt, hogy egy adókötelezettséget melyik módon kell teljesíteni, vagy hogy a rendszer egészén belül melyik módszer kerül túlsúlyba, többnyire a célszerûség és a gazdasági szempontok határozzák meg. A mai magyar adómorálra tekintettel azonban - a fejlettebb adókultúrájú országok gyakorlatához hasonlóan - nem tartom kizártnak az adókivetés alkalmazását a személyi jövedelemadózásban. Ugyanez azonban az áfa esetében természetesen elképzelhetetlen.
Tisztelt Ház! Szinte minden törvénymódosítás alkalmával felmerülõ kérdésrõl, a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok elõlegfeltöltési kötelezettségérõl hallhattunk dr. Bogár László, valamint Varga Mihály képviselõ urak felszólalásában. Az adózóknak ez a kötelezettségteljesítése kétségkívül gyakran nehézséget okoz, ezért évek óta vitatott kérdés, hogy indokolt-e az adórendszerünktõl egyébként valóban idegen elõlegfeltöltési kötelezettség fenntartása. A most tárgyalt törvényjavaslat elõkészítése során is felvetõdött ennek a jogintézmények a megszüntetése. A központi költségvetés pillanatnyi finanszírozási nehézségei miatt ez a lépés pillanatnyilag nem megvalósítható. A feltöltési kötelezettség ugyanis körülbelül 20 milliárd forint befizetését érinti. Nagyon remélem, elõbb-utóbb eljutunk oda, hogy kihajózhatjuk a rendszerbõl ezt a valóban rendszeridegen lépést.
A legélesebb kritika a jogosulatlan visszaigénylések kamatfizetési szabályainak tervezett módosításával kapcsolatban hangzott el. A javaslat szerint, ha az adózó által visszaigényelt összeg több mint 50 százaléka jogosulatlan, az adóhatóság késedelmes kiutalás esetén a jogosultan igényelt összeg után sem fizet késedelmi kamatot. Juhász Pál képviselõ úr véleménye szerint ez a rendelkezés is túl enyhe a jogsértõkkel szemben, míg más képviselõk a szabályt indokolatlannak, túlzónak, sõt jogszerûségét is megkérdõjelezhetõnek tartották. A jogosan igényelt összeg után az adózót jogszabály szerint megilletõ kamat megvonása gyakorlatilag a jogosulatlan igénylés miatt alkalmazható szankciók egyik fajtája. Enyhének nem tekinthetõ. Ugyanis az eddig is kiszabásra kerülõ adóbírság mellett további szankciót jelent.
(17.30)
A jogosulatlan igény elõterjesztõje viszont maga is felelõs a kényszerû, elõzetes felülvizsgálatért és közvetetten ennek késedelmességéért.
Tisztelt Ház! A részletes vitában tárgyalt módosító indítványokkal - egyetlen kivétellel - egyetértek. A javaslatot dr. Veres János képviselõ úr nyújtotta be, a negyedéves áfa-bevallásról havi bevallásra történõ áttérés szabályára vonatkozóan. A kormány által elõterjesztett javaslat a negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózónak lehetõséget biztosít a havonkénti bevallásra való áttérésre. Ehhez azonban az adóhatóság elõzetes engedélye szükséges. Képviselõ úr az engedélyezési eljárást, mint felesleges procedúrát, elhagyni ajánlja, az áttérés alanyi jogként való megfogalmazását javasolja.
Ez a hatósági procedúra azonban nem felesleges, elképzeléseink szerint fontos szûrõszerepet tölthet be a jövõben a jogosulatlan visszaigénylõk visszaszorításában. A jogosulatlan igénylõk döntõ hányada ugyanis éppen a most negyedéves bevallásra kötelezettek közül kerül ki. Ezért, ha hatósági eljárás nélkül áttérhetnének a havi elszámolásra, azt valószínûleg azok is megtennék, akiknek a tisztességes adózáshoz, a valós visszaigénylési joghoz semmi közük. Ez a havi bevallások számának elképesztõ mértékû növekedéséhez vezetne, ami szöges ellentétben áll a negyedéves bevallási rendszer bevezetésének alapvetõ céljával.
Az engedélyhez kötöttség önmagában hordja annak vizsgálatát, hogy az adott cég valóban létezik-e, végez-e tényleges gazdasági tevékenységet. Ez visszatartó erõ, amely nemcsak az áttéréssel kapcsolatban, hanem általában a jogosulatlan igények benyújtása területén is nélkülözhetetlen.
Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Házat, hogy mindhárom adótörvény módosító javaslatainál a kormány által támogatott módosító indítványokat szíveskedjen elfogadni, és a törvényjavaslatokat hagyja jóvá. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)