DR. SAMU JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezõgazdasági bizottság módosító indítványához csatlakozva nyújtottam be indítványomat, amely a 251. szám alatt benyújtott törvényjavaslat 24. §-a szerint az Evt. 35. § (1) bekezdésének módosításával foglalkozik. A módosítás az új szakaszba beemeli a vadgazdálkodónak az erdõben, erdõsítésben okozott kárért való felelõsségét is. Én a csatlakozó módosító indítványomban arról írtam, hogy szét kell választani az élõ környezetben okozott kárért való felelõsséget, illetve a vad és gépjármû ütközésébõl eredõ kárért felróható felelõsséget a vadgazdálkodó esetében.
Az új szakasz, amelyet a módosító indítványom szerint elhagyni javasolok, a 35. § új (4) bekezdéseként így hangzana: A vad és gépjármû összeütközése esetén a vadászatra jogosult nem tartozik felelõsséggel a gépjármûben keletkezett kárért, a gépjármû vezetõje vagy üzemben tartója pedig nem tartozik felelõsséggel vad és gépjármû összeütközésébõl eredõ, vadban keletkezett kárért.
Ezt az alábbiakban indokolnám: a polgári törvénykönyv 128. § (1) és (2) bekezdése értelmében a vad elejtéséig, elfogásáig az állam tulajdonában van. Az elejtés, elfogás vadászati tevékenység, amelybõl egy sajátos tulajdonváltozás következik, és így kerül át a vad az állam tulajdonából a vadászatra jogosult tulajdonába. A vad elütése tehát nem vadászati tevékenység. Ebbõl kifolyólag az összeütközés az állami tulajdon tárgyával történik.
Mi következik ebbõl? Ebbõl az következik, hogy a vadászatra jogosultat nem lehet felelõssé tenni a vad és gépjármû összeütközésébõl eredõen a gépjármûben keletkezett kárért, hiszen a baleset nem a saját tulajdonában lévõ vaddal történik. A Ptk. értelmében a gépjármû vezetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minõsül. A jelenlegi, általunk módosítani javasolt törvényi rendelkezés azonban figyelmen kívül hagyja a Ptk. rendelkezéseit, és a vadászatra jogosult feltétlen felelõsségét állapítja meg, mintha a vadászatra jogosult tevékenysége lenne csak fokozottan veszéllyel járó, ugyanakkor a gépjármûvezetés nem lenne az.
A helyzet fordított: az erdészetrõl és a vadászatról szóló tövény Ptk.- ellenes rendelkezése azt eredményezi, hogy a gépjármûvek vezetõi semmiféle semmiféle felelõsséget nem viselnek, felelõsségüket még csak nem is vizsgálják, hanem az ütközés minden anyagi következményét a vadászatra jogosultra terhelik. A vadászatra jogosult felelõsségének megállapítását arra alapítják, hogy a Ptk. a vadállat tartójának felelõsségét is fokozott veszéllyel járó tevékenységként szabályozza. Szeretném itt megjegyezni, hogy a vadállat tartójának tulajdonképpen az állatkert, illetve maga a mutatványos minõsül, nem pedig a vadászatra jogosult. Az Evt. rendelkezése azonban ebben sem következetes, mert ha megalapozott lenne az a szemlélet, hogy a vadászatra jogosult a vadállat tartójának minõsül, akkor két fokozott veszéllyel járó tevékenység találkozásáról kellene beszélnünk. Ez esetben viszont az általános kártérítési felelõsségnek kellene beállnia, nem a jelenlegi törvényi szabályozáson alapuló azon megoldásnak, hogy csak a vadászatra jogosult felel a bekövetkezett kárért.
(19.20)
A csatlakozó módosító indítvány benyújtásának fõ indítéka: felelõsségem a vadállomány védelme iránt, amely része a magyar faunának, természeti környezetünk elengedhetetlen tartozéka, melyet védenünk, alkalmasint selejteznünk, szabályoznunk kell - de semmiképpen nem lehet az emberi értetlenség áldozata. A statisztikákból tudjuk, hogy a vadállomány száma nagymértékben csökkent. Ha feltételezzük, hogy ez egy tisztességes vadászati tevékenység eredménye, bevétele még akkor sem tud lépést tartani a száguldozó autók értékének növekedésével, hiszen a vadváltón áthúzódó mûút csak néhány négyzetméter aszfaltot jelent a vadnak az évszázadok vagy évezredek óta megszokott élõ területén.
A Vadászati Alap tehát ezen a terhen kell hogy enyhítsen, hiszen elviselhetetlen mértékû biztosítási díjak vannak kilátásba helyezve, amelyek gazdaságilag, anyagilag kivétel nélkül minden vadásztársaságot - akár apró-, akár nagyvadas területrõl van szó - egyértelmûen tönkretenne. A vad megélhetését is biztosító élõkörnyezetben okozott kárról szóló törvényjavaslat természetesen az eredetileg elõterjesztett módosítás szerint elfogadható, de a módosítást mindenképpen javaslom figyelembe venni a vadgazdálkodási alap felhasználása területén. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)