SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Önök T/452. számmal kézhez kapták a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat szövegét és annak indoklását, és ugyancsak kézhez kapták T/453. számmal a laboratóriumok, a tanúsító és ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatot és annak indoklását.
A két törvényjavaslat az európai társulási megállapodás végrehajtását és a teljes jogú Európai Unió-beli tagságunk elõkészítését szolgálja.
A javaslatok megfelelnek az európai megállapodás követelményeinek, amely kimondja, hogy a szabványosítás és a minõségtanúsítás területén csökkenteni kell Magyarország és az Unió között a meglévõ különbségeket.
(17.40)
Elõ kell mozdítanunk az Európai Unió-beli mûszaki szabályok, az európai szabványok és megfelelõségtanúsítási, minõségtanúsítási eljárások használatát. Törekedni kell a kölcsönös elismerésrõl szóló megállapodások megkötésére. Biztosítani kell Magyarország részvételét e területeken az európai szervezetek munkájában.
A javaslat további célja az, hogy az állam, ahol lehet, a feladatok ellátását új típusú, közösségi célú köztestületekre ruházza. Ezáltal is lehetõség nyílik a közigazgatás korszerûsítésére, a közigazgatási szervezetek számának csökkentésére, és ezzel a költségek mérséklésére.
Elõször a nemzeti szabványosítás törvényjavaslatáról szeretnék szólni részletesebben. Az ennek új rendszerérõl szóló törvényjavaslat megteremti a kereteket a magyar szabványállomány korszerûsítéséhez és az európai csatlakozást szolgáló európai szabványok gyors ütemû hazai bevezetéséhez. A folyamatot és a ránk váró feladatokat jól szemlélteti az a tény, hogy az eddig kidolgozott 1800 darab európai szabványból már több mint 750-et honosítottunk. A törvényjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek dokumentumait, az Európai Unió vonatkozó határozatait és az egyes európai országok szabályozási és mûködési tapasztalatait.
A törvény alapvetõ rendelkezése, hogy a szabvány a jövõben nem jogszabály, nem az állami irányítás eszköze, hanem önkéntesen alkalmazandó, közmegegyezéssel elfogadott technikai norma lesz. A javaslat érvényesíti a piacgazdaságban a nemzetközi gyakorlatban elfogadott szabványosítási alapelveket, úgymint
1. a szabványosítás alapvetõen önkéntes, közhasznú tevékenység;
2. a szabvány kidolgozása közmegegyezésen alapul;
3. az érdekeltek, vagyis a közigazgatási szervezetek és a gazdálkodói szféra a szabványosításhoz anyagi támogatást nyújtanak;
4. a nemzeti szabványügyi szervezet nonprofit szervezet; és végül
5. a nemzeti szabványügyi szervezet kormányzati felhatalmazást fog kapni az európai mûszaki irányelveken alapuló jogszabályokhoz kapcsolódó szabványok honosításához.
A törvény hatályba lépésével a nemzeti szabványügyi szervezet feladatkörét köztestületként a Magyar Szabványügyi Testület fogja ellátni. A testület hivatott a nemzetközi és az európai szabványok hazai bevezetésére, valamint a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben hazánk képviseletének az ellátására. Feladatát képezi a nemzeti szabványok forgalmazása, a hazai és a külföldi szabványok nyilvántartása, és ezekrõl a megfelelõ információk biztosítása. Ezeken túl a Magyar Szabványügyi Testület - mint bizonyos mértékig a kormány ellenõrzése alatt álló nonprofit szervezet - feladatul kapja, hogy tanúsítási rendszert mûködtessen a hazai piac szereplõi számára is, elérhetõ áron. A tanúsítási rendszer a szabványok érvényesülését hivatott igazolni. E tevékenységében nem kap kizárólagos jogokat. Ugyanúgy versenyhelyzetben lesz, mint bármely más, Magyarországon mûködõ tanúsító szervezet. A törvény azonban két szigorú korlátot szab a Magyar Szabványügyi Testület számára. Elõször: tanúsítási rendszere a nemzetközi normák szerint kell hogy mûködjék. Másodszor: a tanúsításból nyert bevételeit vissza kell forgatnia alaptevékenysége fejlesztésére, tehát a bevételeit nem oszthatja fel nyereségként.
A továbbiakban a másik törvényjavaslatról, tehát a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatról szeretnék beszélni. Ez a törvényjavaslat a szabályozás elveit és eszközeit tekintve megegyezik a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslatban foglaltakkal. A javaslat az Európai Unió tagországaival megegyezõ, egységes követelményrendszert állít fel a vizsgáló és tanúsító szervezetek szakmai alkalmasságának mérésére. Az akkreditálás ugyanis nem más, mint annak hivatalos elismerése, hogy egy intézmény vagy szervezet felkészült bizonyos tevékenység szakszerû elvégzésére. Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, nemzetközi normák szerint minõsítõ intézmény igazolja a felkészültségét. A nemzeti akkreditáló szerv által kiadott oklevél garancia arra, hogy az akkreditált szervezet képes megfelelõ színvonalú vizsgálatok elvégzésére.
Nemzetközi és európai viszonylatban az akkreditálás lehetõséget teremt a vizsgálati eredmények és a tanúsítványok kölcsönös elfogadására. Mellõzhetõk ezáltal a megismételt vizsgálatok - tehát az olyan vizsgálatok, amikor egy itthon már bevizsgált terméket újra megvizsgálnak az export alkalmából az importáló országban -, ezáltal is csökkenthetõk a költségek, és megnyílik az út a termékek és szolgáltatások szabad áramlása elõtt. A rendszer európai csatlakoztatása és a kétoldalú megállapodások révén lehetõség nyílik közös eljárások lefolytatására és az európai szinten elfogadott okiratok kiadására. Az akkreditálásban is érvényesülnek a zömében szabványokban megtestesülõ nemzetközi és európai alapelvek és követelmények.
A javaslat értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete az ugyancsak köztestületként létrejövõ Nemzeti Akkreditáló Testület. Az akkreditálás eljárási rendjét a harmonizált európai szabványok alapján kiadott nemzeti szabványok és ehhez kapcsolódva a Nemzeti Akkreditáló Testület belsõ eljárási szabályai fogják rögzíteni.
Mind a nemzeti szabványosításról, mind az akkreditálásról szóló törvényjavaslat alkalmas arra, hogy eszközül szolgáljon a kereskedelem mûszaki akadályainak elhárításában. Az új szervezetek azonos típusuk és jogosítványaik alapján alkalmasak arra, hogy beilleszkedjenek a szabványosítás és az akkreditálás nemzetközi és európai vérkeringésébe.
Tisztelt Országgyûlés! Szeretném megköszönni a környezetvédelmi, a gazdasági és az európai integrációs bizottság egyhangú támogatását és azt a hatpárti konszenzust, amely ezeknek az európai csatlakozásunk és külkereskedelmünk szempontjából fontos törvényjavaslatoknak a tárgyalásánál alakult ki.
Kérem az Országgyûlést, hogy szíveskedjék ezeket a törvényjavaslatokat elfogadni, és köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)