DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A T/453. számú, a laboratóriumok, tanúsító és ellenõrzõ szervek akkreditálásáról szóló törvényjavaslat létrehozásának okát illetõen megegyezik a T/452. szám alatti, nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslattal. Jelen esetben is a polgári törvénykönyv 1944. (sic!) január 1. napján kelt módosítása teszi lehetõvé, hogy a fenti tevékenységet köztestület formájában lehessen végezni. Miután a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezése köztestület létrehozását csak törvényi szinten teszi lehetõvé, így a szabályozás természetszerûleg törvényi szinten történik.
A tervezet szerint a jogszabály alkotásának célja annak elõsegítése, hogy egyrészt az európai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ hazai akkreditálási rendszer alakuljon ki, másrészt hogy végrehajtásra kerüljenek a nemzetközi megállapodások megfelelõség tanúsítására vonatkozó cikkei. A törvény tartalmazza az akkreditálás meghatározását, továbbá az akkreditálás alapelveit. A tervezetben felsorolt alapelvek összhangban állnak a nemzeti akkreditálás európai gyakorlatával.
A tervezet a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezeteként a Nemzeti Akkreditáló Testületet jelöli meg azzal, hogy az köztestületként mûködik. A tervezet rögzíti a Nemzeti Akkreditáló Testület tagjainak felsorolását, szervezetét, az alapszabály lényeges tartalmát és a mûködés alapvetõ elveit.
A testület eljárási szabályainak tekintetében a tervezet akként rendelkezik, hogy - ha a jogszabály kivételt nem tesz, úgy - az eljárásra az államigazgatási eljárás szabályairól szóló jogszabály alkalmazandó. A törvény rendezi a Nemzeti Akkreditáló Testület feletti törvényességi felügyeleti jogát is, akként, hogy a testület felett a kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorol törvényességi felügyeletet. A kijelölt miniszter ellenõrzi egyrészt, hogy az alapszabály és a többi belsõ szabály megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá a Nemzeti Akkreditáló Testület szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belsõ szabályzatot. A tervezet hangsúlyozza, hogy a jogszabály alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
A törvényes mûködés érdekében a tervezet feljogosítja a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert, hogy amennyiben a Nemzeti Akkreditáló Testület törvényes mûködése másképp nem állítható helyre, úgy a kijelölt miniszter jogosult bírósághoz fordulni.
A testület a kormánnyal a kapcsolatot a kormány által rendeletben kijelölt miniszter útján tartja. A szakszerûséget garantáló elõírása a tervezetnek, hogy az akkreditálással összefüggõ jogszabályok, egyéb elõírások, koncepciók elkészítésekor a központi közigazgatási szervek kikérik a testület véleményét, és a testület esetleges észrevételeire érdemi választ adnak.
A tervezet rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Testület fenntartási költségeirõl is. E körben kiemelendõ, hogy a testület mûködési költségeibõl csak a nemzetközi együttmûködés finanszírozása körében jogosult állami támogatásra, egyéb kiadásait a szolgáltatásaiért fizetendõ díjakból és egyéb juttatásokból kell fedeznie.
Összegezve megállapítható, hogy a köztestület szervezeti felépítése megfelel törvényes elõírásainknak, ugyanakkor harmonizál az európai államok által alkalmazott szervezeti felépítéssel. Ugyanez mondható el a tervezetben írt akkreditálási eljárás rendjét illetõen is.
Erre figyelemmel kérem képviselõtársaimat a törvénytervezet támogatására. (Taps.)