KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány a magyar külpolitika egyik alapvetõ fontosságú feladatának tekinti a kapcsolatok fejlesztését, szerzõdéses alapokra helyezését a térség, Közép- és Kelet-Európa államaival, köztük a Szovjetunió szétesésével létrejött új országokkal, új államokkal is.
Ezen államok közül világpolitikai és világgazdasági súlya miatt kiemelkedik Oroszország, az orosz föderáció, ezért a vele való szerzõdéses kapcsolatoknak a kormány megkülönböztetett fontosságot tulajdonít. Oroszország fontos gazdasági partnerünk. Az elmúlt évben a kereskedelmi forgalom összege meghaladta a két és félmilliárd dollárt. Magyarország energiaellátásában közismerten igen jelentõs szerepet játszanak az orosz szállítások.
Oroszország fontosságára tekintettel még a Szovjetunió fennállása idõszakában az Antall-kormány írta alá 1991. december 6-án a szerzõdést a baráti kapcsolatokról és együttmûködésrõl. Az aláírt szerzõdés új alapokra helyezte az államközi kapcsolatokat. Az egyoldalú függés helyett a kölcsönös elõnyökre építi az együttmûködést, az ideológiai alapok helyébe a nemzetközi jog, az államközi kapcsolatok általánosan elfogadott elvei és normái kerültek.
A szerzõdés megnevezi az ENSZ alapokmányát, a helsinki záróokmányt, a párizsi chartát és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet más dokumentumait. Szeretném külön is kiemelni a nemzeti kisebbségek identitásának megõrzésével, jogai védelmével foglalkozó 8. cikket. Ennek elfogadását megkönnyítette az a körülmény, hogy közismerten 25 millió orosz él az orosz föderáció határain kívül kisebbségi helyzetben.
Tisztelt Ház! A szerzõdés aláírását, mint ez ismeretes, nem követte a szokásos parlamenti jóváhagyás, Oroszországban ugyanis megakadt ez a folyamat. Az okot, vagy talán inkább ürügyet, az a külügyminiszteri levélváltás adta, amely a szerzõdés preambulumához kapcsolódva elítélte az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozást. Az elmaradás összefüggött bizonyos oroszországi belpolitikai fejleményekkel, problémákkal is.
Szeretném megjegyezni, hogy az alapszerzõdés a parlamenti megerõsítés elmaradása ellenére is fontos szerepet játszott. Ösztönözte jó néhány konkrét megállapodás megkötését, így például egy külön kisebbségvédelmi megállapodás létrehozását.
Tisztelt Ház! Ez év január 13-án az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma 230 szavazattal, 44 ellenében és 8 tartózkodással jóváhagyta a szerzõdést. Február 9-én a felsõház, a Szövetségi Tanács is jóváhagyta a megerõsítésrõl szóló törvénytervezetet. Ezt követõen Borisz Jelcin elnök aláírásával orosz részrõl a törvényhozási megerõsítési folyamat befejezõdött. A szerzõdés a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba. Az okiratcserére Horn Gyula miniszterelnök úr jövõ heti moszkvai útja ad jó lehetõséget.
Kérem ezért a tisztelt Házat, erõsítse meg a magyar-orosz szerzõdést a baráti kapcsolatokról és az együttmûködésrõl. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)