CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító indítványt nyújtottunk be ehhez a paragrafushoz, mivel a törvénymódosító javaslat 23. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a törvény 103/D § (2) bekezdésébõl, továbbá a törvény 119/A § (2) bekezdésébõl azt a szövegrészt, mely a 60 százalékának megfelelõ összegrõl rendelkezik.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kisiparosok - mind a fõfoglalkozásúak, mind a kiegészítõ tevékenységet folytatók, mind a kezdõk, mind az állandó tevékenységet folytatók - legkisebb járulékalapját a minden naptári év elsõ napján érvényes minimális bér 60 százaléka helyett annak teljes összegében állapítja meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti - az '95. január 1-jétõl a havi 10 500 forintos minimálbér és az 54 százalékos társadalombiztosítási járulék figyelembevételével -, hogy az eddigi havi 2960 forint helyett havi 5670 forintot kell hogy fizessenek.
(18.40)
Ezzel kapcsolatban nagyon röviden ki kell térnem általában az egyéni kisvállalkozók helyzetére az egész adószabályozásban és a társadalombiztosítási összefüggésben. Már többször elmondtam ebben a parlamentben, amikor a kisipart érintõ szabályozás születik, hogy a kisiparosok személyi jövedelemadó alá tartozása már maga egy hátrányos helyzet, annak ellenére, hogy megengedi a jogszabály a társasági adó alá való átiratkozást. Azonban pont ez a passzus - amelyben a társadalombiztosításról van szó - nyilvánvalóan azt a kört érinti, amelyik kisebb jövedelemmel rendelkezik és ezeknek a kezdõ, kisjavító, szolgáltató iparosoknak éppen eme adóösszefüggés miatt is igen nagy az adóterhe. Általában a kisiparosok nemcsak a sokak által már elismert igen magas társadalombiztosítási járulékot kénytelenek fizetni. Nyilván az õ szempontjukból is jelentõs lenne a beruházások megvalósítása, de õk nem élvezik azt a társasági adóban biztosított kedvezményes lehetõséget, hogy tulajdonképpen adómegállapítás elõtt beruházási céllal lehet csökkenteni a jövedelmet. Tehát õk a teljes jövedelmük után kénytelenek adózni, a társasági adó bekövetkezett, valóban jelentõs csökkentése õket nem érinti. Tehát mind társadalombiztosítás, mind adózás terén egészen különleges helyzetben vannak.
Ez a rendelkezés, amely automatikusan felemeli ezt a legkisebb fizetendõ összeget, annyiban sújtja fõleg a kezdõket és - mint már említettem - a javító, szolgáltató tevékenységet végzõket, hogy közülük igen sokan egyszerûen nem tudják megfizetni, mert ingadozik a jövedelmük, nem jön be annyira a vállalkozás. Általában más országokban is a kezdõ kisiparosokat inkább mentesíteni szokták az adóterhek alól. Én azért beszélek adóról is, mert ez a terhelés együttesen jelentkezik ezeknél az embereknél, ezeknél a kisvállalkozóknál. Közismert az, hogy ez az igen magas társadalombiztosítási járulék adó jellegû teher a részükre.
El kell mondanom, hogy ezt a témát az elmúlt parlamentben egyszer már végigéltük. Meg is született egy döntés ebben a Házban, amely ugyanilyen módon felemelte ezt a legkisebb alapot száz százalékra. De utána a régebbi parlament korrigálta ezt a döntését. Mindez 1992-ben történt, tehát ez egyszer már igen komoly téma volt és egy korrekció született. Attól szeretnénk megóvni a parlamentet, hogy esetleg újból ilyen korrekcióra kényszerüljön. Tudniillik az Iposz vezetõi egészen magas közjogi méltóságoknak is jelezték ezt a problémájukat, amely várhatóan igen sok iparvisszaadást fog jelenteni. Ezért nyújtottuk be ezt a módosító indítványt. Eszerint tehát egyelõre maradna a jelenlegi szabályozás, mely szerint a minimális bér 60 százaléka lenne a legkisebb járulékalap.
A másik javaslatunk szintén hatályon kívül helyezésre vonatkozik, amit ugyancsak a 23. § (2) bekezdése tartalmaz. A módosítás hatályon kívül helyezné most a 118/a § (2) bekezdését is, mely arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozót akkor is kiegészítõ tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha egyidejûleg társas vállalkozás tagjaként járulékfizetésre kötelezett. Gyakorlatilag ez azt jelenti, e módosító indítvány következménye az, hogy az egyéni vállalkozók, az ebben a körben érintettek ebben az esetben kettõs, 54- 54 százalékos mértékû járulékfizetési kötelezettséget érnének el. Ez egy képtelenség. Kérjük ennek megvizsgálását és lehetõleg a jelenlegi szabályozás fenntartását.
Azt hiszem, ilyen késõi órán nem illik tovább érvelni, lehetne még sok érvet felhozni. Egyrészt azért mondtam el mindezt, hogy a jegyzõkönyvbe is bekerüljön, másrészt a kormány képviselõje hallja ezt az indítványunkat, panaszunkat. A jelenlévõket kérem, hogy ezeket figyelembe véve mondjanak igent erre a módosító javaslatra, melyet Semjén Zsolt és én közösen nyújtottunk be. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)