DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elõterjesztõk! Helyesléssel és egyetértéssel vehetjük Csizmár Gábor és Kiss Péter képviselõtársunknak a Gyermek- és Ifjúsági Alap, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány tárgyában benyújtott törvényjavaslatát. Elõterjesztésük meglehetõsen alapos, érettnek látszik, és meggyõzõdésünk szerint kisebb - bár nem lényegtelen - jobbításokkal nehézség nélkül fogadható el. Ezért mindössze két egészen rövid megjegyzést tennék:
Az egyik: generális hiánya a javaslatnak, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a parlamenti pártokat, illetve az e pártokhoz tartozó gyermek- és ifjúsági szervezeteket, holott ezek részvétele, megfelelõ képviselete nélkül aligha képzelhetõ el a Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnál létrehozni kívánt tanács, illetve a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál felállítani tervezett kuratórium korszerû, egyben demokratikus mûködése.
A másik: nem világos, hogyan gondolják az elõterjesztõk az érintett gyermek- és ifjúsági szervezetek képviselõinek az imént említett tanácsba, illetve kuratóriumba való beválasztását, illetve delegálását. Nem néztem utána, hány gyermek- és ifjúsági szervezet mûködik az országban, de ha mondjuk, csak hatvan vagy hetven lenne is - nyilván sokkal több van -, és ha ez is annyifelé húz, ahány, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogyan fogják megválasztani azt a nyolc-tíz tagot vagy delegátust, akit méltónak találnak, hogy ellássa képviseletüket.
A törvényjavaslat tehát ebben a vonatkozásban mindenképp alapos átdolgozásra szorul. A lehetséges megoldásokat több oldalról is ajánlatos és hasznos volna számításba venni. Szerencsésnek találnám, ha mindezt az elõterjesztõk maguk végeznék el.
Fontos volna, hogy azt is figyelembe vegyék, 1948-tól, illetve '50-tõl csak szocialista gyermek- és ifjúsági szervezetek léteztek az országban, a többit felszámolták, megszüntették, szétverték. Az egyházi, vallási és más polgári szervezeteknek így négyévtizedes lemaradást kell behozniuk. És hogy ezt pótolhassák, feltétlenül szóhoz kell jutniuk a fentiekben már többször is említett szerveknél.
Végül még egy, egészen rövid megjegyzés: mi teszi kötelezõvé, hogy a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács elnöke kizárólag kormánytag legyen, és mi megengedhetõvé, hogy az alappal a nevezett egymaga, mintegy korlátlan hatalommal rendelkezzék. Szerintem ez így túlságosan is diktatórikus, az etatizmus általam elfogadhatatlan túltengésének tetszik.
Elkerülhetetlennek tartom ezért, hogy az erre vonatkozó passzust is újrafogalmazzák, a jelenleginél elfogadhatóbb, demokratikus megoldást keressenek és találjanak. Köszönöm.