HORVÁTH ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Képviselõ számára mindig öröm, ha a Ház olyan javaslatot tárgyal, melyrõl a véleményeket nem a pártállás, a kormánypártiság vagy ellenzékiség határozza meg.
Örömmel ismertem meg az általános vita elsõ napján a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportjának véleményét. Hiszen õk a törvényjavaslat célkitûzéseivel, a megoldás módjának alapjaival egyetértenek, kis kiegészítéssel, jobbító módosításokkal el tudják fogadni az indítványt.
Mire tettek javaslatot Kiss és Csizmár képviselõtársaim? Arra, hogy a Magyar Országgyûlés egyetlen törvényben újraszabályozza a gyermek- és ifjúsági célú vagyon, illetve állami pénzeszközök elosztását, az e célra szolgáló intézményrendszer mûködését.
Tisztelt Ház! Minden modern, demokratikus társadalom alapja az önállóan szervezõdõ, öntevékenységre épülõ érdekcsoportok szakmai, korosztályi szervezetek, ezek öntevékeny egyesületeinek támogatott, állam által segített tevékenysége. Mai, átalakuló társadalmunkban kiemelt fontosságú, hogy e tevékenység szellemi, tárgyi, anyagi feltételrendszerét megteremtsük. Képviselõtársaink indítványa az eddigi gyakorlat két hiányos pontjának korrekciójára irányul.
Elõször: a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezésével, a Gyermek- és Ifjúsági Alap létrehozásával hatékonyabbá kívánja tenni az indítvány az érintett korosztályok segítésére hivatott állami pénzeszközök felhasználását. Erre szükség is van, hiszen mindannyiunk által ismert módon a Központi Számvevõségi Hivatal számos hiányosságot tárt fel az alap mûködésének vizsgálatakor. Csak egy, bár igen jellemzõ példát szeretnék itt említeni: az alapnak a vizsgálat idején nem volt mûködési szabályzata.
Másodszor: a javaslat a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány közalapítvánnyá történõ átalakítását kezdeményezi, mégpedig jogosan, hiszen az említett alapítvány jelentõs közvagyonnal kellene, hogy a köz érdekében gazdálkodjon.
(9.40)
Egyébként ez esetben a polgári törvénykönyv hatályos szabályozása a közalapítvány létrehozását kötelezõvé is teszi.
A javaslat értékelésekor természetes a kérdés: milyen új elemek jelenthetnek garanciát a közpénzek, a köz vagyonának igazságosabb, hatékonyabb felhasználására? Az indítvány a Gyermek- és Ifjúsági Alap esetében két fontos törvényi összehangoló lépést tesz meg. Egyrészt megszünteti azt a párhuzamosságot, ami eddig a Központi Ifjúsági Alap és az Országos Játékalap azonos támogatási körében nyilvánult meg. A két alap egymáshoz viszonyított szerepe az ifjúsági célok támogatásában nem meghatározott, munkamegosztás a két alap között nem alakult ki. A két alap azonos célokat is támogat. Ennek a helyzetnek a feloldása a törvényalkotás logikus kötelezettsége. Másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt módosító 1994. évi LXIII. törvény a megyei és települési önkormányzatok feladatai közé emelt több, gyermek- és ifjúsági korosztállyal kapcsolatos teendõt. Indokolt, hogy az önkormányzatok, de emellett a helyi és országos korosztályi szervezetek, az önkéntes felelõsségvállaláson alapuló felnõtt segítõ egyesületek megfelelõ forrásokat kapjanak feladataik ellátásához.
Ezen összehangoló lépések mellett a Gyermek- és Ifjúsági Alap tervezett szabályozása azért is üdvözlendõ, mert az alap által támogatható célok és a hozzájuk rendelt források körének újrafogalmazásával tisztább, egyértelmûbb feladat-végrehajtást tesz lehetõvé. Jelentõs elõrelépés az is, amit az indítvány a döntéshozatal módjában kezdeményez.
Célszerûnek ítélhetjük, hogy az eddigi módszer helyett - melyben a kormány tárcaközi bizottsága döntött a támogatások odaítélésérõl - a javaslat szerint a gyermekügyekben illetékes minisztériumok mellett a korosztály érdekeit képviselõk közvetlen részvétele is biztosított lesz a döntéshozatalban. A javasolt testületi kialakítás biztosítja, hogy a politikai, közéleti viszonyok változása ne jelentse a gyermek- és ifjúsági érdekek közvetlen veszélyeztetését.
A tisztább, ellenõrizhetõbb mûködést segíti az alap forrásainak újraszabályozása is. A folyamatos tervezhetõség lehetõsége teremtõdik meg akkor, ha a szerencsejáték-bevételek egy része közvetlenül ezt az alapot illeti meg. Ez a megoldás bizonyos mértékig függetleníti az alapot a költségvetés napi helyzetétõl, másrészt a jelenleg forráshiányos állami feladatok pótlólagos finanszírozására nyújt segítséget. Ki kell hangsúlyozni, hogy a javasolt automatizmus nem jelent többletelvonást a szerencsejátékok szervezõitõl, hanem a feladatok arányában történõ újracsoportosítással teszi az elkülönített állami alapok finanszírozását átláthatóbbá, egyértelmûbbé.
Tisztelt Ház! Az elmúlt években parázs viták zajlottak a gyermek- és ifjúsági célú vagyon kezelésérõl, felhasználásáról. Sokszor hallottunk vélt vagy valós visszaélésekrõl, törvénytelen vagy "csak" - persze idézõjelben a "csak" - erkölcstelen manipulációkról. Az alapítvány évek óta a nyilvánosság kizárásával mûködik. Még az Országgyûlés illetékes bizottsága sem tudott teljes mélységû betekintést nyerni zavaros ügyleteikbe. A jelentõs vagyont és komoly nagyságú állami támogatást ellenõrizetlenül, nem a törvényes célokra használta az alapítvány. Mindezek a tények indokolják, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány helyére közalapítvány lépjen.
A javasolt szabályozás hasonló az Országgyûlés által a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány esetében alkalmazott megoldáshoz. A kormány, mint alapító kell hogy szerepeljen a javaslatban, hiszen a felváltandó alapítvány alapítója is a kormány volt. Hogy most mégis törvényjavaslatról tárgyalunk és nem kormányrendeletben kerül szabályozásra sor, annak az a magyarázata, hogy e módon az Országgyûlés ellenõrzõ szerepe közvetlenül gyakorolható majd a közalapítvány felett.
Fontos eleme a javaslatnak, hogy a közalapítvány kuratóriumának összetétele révén a közvetlenül érintettek részvétele biztosított lesz a döntéshozatalban. Sõt, a korosztály és az érdekükben cselekvõ felnõtt szervezetek képviselõi többséget alkotnak a kuratóriumban. Így elérhetõ az a cél, hogy az alapítvány mûködése a támogatandók mindenkori érdekeit szolgálja, és a kormánynak bizonyos fokig a napi politikai és a rövid távú gazdasági érdekei fölé kell emelkednie a döntések meghozatalakor.
Tisztelt Képviselõtársaim! Befejezésül egy fontos kérdésre szeretném ráirányítani a figyelmüket. Bármilyen jó és átgondolt törvényhozói szándék is csak akkor eredményezhet valós pozitív hatásokat, ha találkozik a társadalom érintett részének támogatásával, valamint, ha a megvalósítás során biztosított legalább a társadalom érintett részének ellenõrzése a törvényben szabályozott folyamatok felett. Jelen esetben az elsõ feltétel miatt nincs mit aggódnunk, hiszen a javaslat tartalma többször szövegszerûen megegyezik a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztetõ Tanács állásfoglalásával.
Fontos azonban felhívni a figyelmüket arra, hogy mind a Központi Ifjúsági Alap, mind a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány esetében történtek olyan hibák, melyeket a törvényjavaslat nem tud orvosolni. E hibák nem az elégtelen vagy rossz szabályozásból fakadtak, hanem éppen a törvények, alapító okiratok megszegése vagy figyelmen kívül hagyása miatt következtek be. Ezért kérem a Házat arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása után folyamatosan kísérje figyelemmel az alkotott szabályozás megvalósítását is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)