DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ügyrendi kérdésben, hiszen kézfelemeléssel is jeleztem ezt a szándékot. Én kérem, hogy szíveskedjék rendkívüli házbizottsági ülést összehívni a népszavazással kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági elõterjesztés megvitatása tárgyában.
A következõkkel indokolnám az álláspontomat. Elnök úr 1995. április 19-én az alkotmányügyi bizottsághoz a következõ tartalmú levelet intézte:
"Amint az az elnök úr által is ismert, a Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök közvetlen választásáról népszavazást kezdeményezett. Az Országos Választási Bizottság elnöke tájékoztatott arról, hogy a több mint 159 ezer aláírás hiteles. Erre tekintettel felkérem az alkotmány- és igazságügyi bizottságot, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése a) pontjában foglaltak szerint járjon el."
Mit tartalmaz ez a törvényi rendelkezés? A következõket tartalmazza:
A 9. § (1) bekezdése elõírja: az országos népszavazást az Országgyûlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésõbb két hónapon belül. Tehát ez egy imperatív elõírást tartalmaz a kéthónapos idõpontra vonatkozólag.
A (3) bekezdés azt mondja: az Országgyûlésnek a népszavazás elrendelésérõl szóló határozata tartalmazza, tehát itt csak a népszavazás elrendelését lehet elõírni,
a) a jogi, igazgatási és igazságügyi, ez a jelenlegi alkotmányügyi állandó bizottság, elõterjesztése alapján a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket...
Igen ám, csakhogy nem eszerint járt el az alkotmányügyi bizottság, tehát nem a kérdéseket terjesztette elõ a népszavazás megtarthatósága érdekében, hanem a Házszabályban nem ismert jogkört magának tulajdonítva, egy negatív megközelítést, egy pont ellentétes tartalmú elõterjesztést tárt a tisztelt Ház elé. Ez egyértelmûen nem lehetséges.
Most arról már nem is beszélek, hogy a Házszabály nem ismeri a népszavazás vagy népi kezdeményezés következtében az országgyûlési határozati javaslat elõterjesztésének intézményét. Tehát hiába van népszuverenitás, hiába rendelkezik errõl az alkotmány, a Házszabály errõl megfeledkezett. Egyáltalán nem ismeri a Házszabály a népszavazás intézménye következtében teendõ lépéseket. Tehát itt egy rendkívül súlyos dologról van szó. Van egy érvényes jogszabályi elõírás, ami azt mondja, hogy az Országgyûlés köteles kiírni a népszavazást, az alkotmányügyi bizottságnak semmi másra nincs joga, csak megvizsgálni, hogy a kérdések érthetõek-e. Ha nem érthetõek, akkor újraszövegezheti a kérdéseket, de az, hogy...