DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az Állami Számvevõszék vizsgálatot végzett 1989. II. féléve és 1994. I. negyedéve közötti idõszakra az Útalap és az abból finanszírozott országos közúthálózat fenntartása, üzemeltetése, fejlesztése stb. pénzügyi, gazdasági ellenõrzésérõl.
A vizsgálat során arra kerestek választ, hogy az alap forrásai összhangban voltak-e a szakmai célkitûzésekkel; a felhasznált pénzeszközök hogyan segítették az országos közútak mûködõképességének fenntartását, az úthálózat fejlesztését; a kezelést végzõ szervezetek mûködésükkel biztosították-e az alap törvényes, célszerû, eredményes felhasználását.
Ezekre a kérdésekre a válaszok fontosak, mert a jól kiépített úthálózat gazdasági fejlõdésünk egyik alapfeltétele.
Szakértõk szerint a hazai közlekedési hálózat elmaradása a fejlett országokétól mintegy negyedszázados. Sajnos, a közúthálózat elmaradottsága nem teszi lehetõvé, hogy a közúti szállítás az ország belsõ életében és nemzetközi kapcsolataiban meghatározóvá váljék. Az országos közúthálózat fenntartására, üzemeltetésére, beruházására 1989-93 között az Útalap forrásai nyújtottak fedezetet. Azonban hiányzott a források és a célkitûzések közötti összhang. Forrásoldalon a legfontosabb cél a reálérték megõrzése volt. Nem kedveztek a növekvõ hitelfelvételek sem, bár ezek segítségével a kilencvenes évek elején felgyorsult a kivitelezés, de a visszafizetések olyan terhet jelentenek, hogy az eladósodás veszélye nélkül nincs lehetõség újabb hitelfelvételekre. A hitel 2013-ig kamattal együtt meghaladja a 174 milliárd forintot.
A források felhasználásánál, felosztásánál a minisztérium nem törekedett, hogy a forráslehetõségek ismeretében prioritást határozzon meg. Nem mondta ki azt az evidenciát, hogy az országos közutak jelenlegi állaga miatt a fenntartásnak, üzemeltetésnek kell a felhasználási rangsorban elsõ helyen szerepelnie. Az Útalap, melynek mindhárom funkciót el kellene látnia, legfeljebb az üzemeltetést és a fenntartást képes finanszírozni. Ez esetben célszerû a jelentõsebb útberuházásokat önálló projektként kezelni a központi költségvetésben.
A közúthálózat fejlesztésével a tárca hosszú távú, 2000-ig szóló programot készített, azonban finanszírozására nem dolgoztak ki konkrét gazdasági programot, amiben a források nagysága és annak éves ütemezése követhetõ.
Az alap finanszírozza az úthálózat kezelését végzõ intézményhálózatot is. A számlarendek hiányossága miatt nem volt kimutatható, hogy a kiadásokon belül mennyi az intézmények mûködésének, fenntartásának költsége.
Az elmondottak alapján kérdezem miniszter úrtól:
1. Mit kíván tenni a tárca, hogy az Útalap elsõdlegesen a közutak fenntartását és üzemeltetését szolgálja? Erre terjesztettek-e elõ törvénymódosítást?
2. Be kívánják-e építeni az 1996. évi költségvetésbe a jelentõsebb útberuházásokat és az Útalappal kapcsolatos kérdéseket?
3. A közúthálózat fejlesztésére 2000-ig kidolgozott program finanszírozására a tárca kidolgozta-e a tervet, melyben a források nagyságrendje és éves ütemezése követhetõ?
4. Az MO-ás autópálya beruházási számláinak tételes ellenõrzése megtörtént- e?
Várom miniszter úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)