AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A pótköltségvetési törvényjavaslat koncepcionális vitáját a tisztelt Ház a stabilizációs törvénycsomag tárgyalása keretében lefolytatta, sõt döntött is a legtöbb konkrét kérdésben.
(18.00)
A pótköltségvetés keretében elsõsorban e döntések hatásainak átvezetése történik. Ezért most vitazáróként kizárólag a pótköltségvetésben benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányálláspont ismertetésére szorítkozom.
Tájékoztatom önöket, hogy a pótköltségvetéshez 135 módosító indítványt nyújtottak be a képviselõ hölgyek és urak. Ezek a módosító javaslatok 333 ponton érintették a benyújtott pótköltségvetési törvényt. A kormány, figyelemmel természetesen a bizottsági álláspontokra, 20 módosító indítvány elfogadását javasolja. Tekintve, hogy egyes módosító indítványok több pontban fogalmaztak meg javaslatokat, ilyen értelemben 33 azoknak a módosításoknak a száma, amelyeket a kormány támogat, melyek egyébként 84 jelentéspontra vonatkoznak. Ezek egy része pontosítja a benyújtott törvényjavaslat szövegét, kiszûri a koherenciazavarokat, a másik része az önök által a beterjesztetthez képest módosításokkal elfogadott stabilizációs törvény költségvetési vetületeit kívánja konzisztenssé tenni, rendezni. Nagy számban élvezik a kormány támogatását olyan javaslatok is, amelyek - és ezt el kell ismerni - valós költségvetési problémák, feszültségek átgondolt rendezését eredményezik.
Tisztelt Ház! Az Állami Számvevõszék több olyan megállapítást és javaslatot fogalmazott meg, amelyeket, illetve amelyek következményét a pótköltségvetési törvényjavaslatban érvényesíteni indokolt. A szövegpontosításokon túlmenõen elfogadásra ajánljuk a földhivatalokat megilletõ többletbevételek felhasználásának hatáskörére, a szaktárca kompetenciájára tett javaslatot is.
Egyetértünk az Állami Számvevõszékkel abban is, hogy a kormány az 1996. évi költségvetés elõterjesztésekor mutassa be az Országgyûlésnek az érvényben lévõ koncessziós szerzõdések alapján a következõ három évre, hogy a központi költségvetés milyen összegû bevételt realizálhat.
Az Állami Számvevõszék és több hozzászóló is kérdésesnek minõsítette a vámbiztosíték bevételként történõ kezelését, minthogy az 1995. évi pótköltségvetési elõirányzatnak része az importbevételeknél vámbiztosítékként befizetett összeg. Ez a befizetés 1992-tõl része a költségvetésnek. Ekkor került ugyanis bevezetésre a költségvetési bevételek biztonságának növelése érdekében az azonnali vámfizetési kötelezettség elõírása. Ennek értelmében az importtermék kiváltására csak akkor kerülhet sor, ha az importõr a terméknek a teljes importhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeire fedezetet nyújtó vámbiztosítékot befizeti. A vámbiztosíték tartalmazza a vám, a statisztikai illeték, a vámkezelési díj, az importforgalmi-adó, a fogyasztási adó és a vámpótlék kötelezettségekre fizetett készpénzletétet. A letét az import vámkezelése után átkönyvelésre kerül a különbözõ költségvetési számlákra, így e rovaton is költségvetési bevételek gyûjtése folyik. Ezért nem javasoljuk megváltoztatni a vámbiztosíték kezelését.
A központi költségvetési szerveknél a pótköltségvetési javaslatban a személyi juttatások, a felhalmozási kiadások és egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok csökkennek az eredeti elõirányzathoz képest. Az intézményi kör általánosan így járul hozzá a költségvetés egyensúlyi helyzetének javulásához.
Több képviselõ, így Dobos Krisztina és Kovács Kálmán, valamint Kis Gyula javasolta, hogy jó pár kiadási tétel esetében a csökkentéstõl tekintsünk el. Ezeket az indítványokat nem tudjuk támogatni. Ebben az esetben egyes takarékossági intézkedések értelmüket veszítenék, az adott terület kivonná magát az általános megtakarítási kötelezettségek teljesítése alól. Ugyancsak nem támogatjuk azokat az indítványokat sem, amelyek új feladatokhoz új költségvetési igényeket fogalmaztak meg. Ez nem egyeztethetõ össze a pótköltségvetés céljaival.
A kormány gazdasági stabilizációs programjában létszámcsökkentésrõl határozott a felsõoktatásban és a Magyar Televíziónál. Az Alkotmánybíróság ide kapcsolódó, közelmúltban született állásfoglalása miatt - amely szerint a kormánynak nincs joga ezen intézmények létszámcsökkentésérõl dönteni - szükséges a pótköltségvetés keretében a törvényes lépéseket megtenni, nevezetesen az adott körben a személyi juttatási elõirányzatokat arányosan csökkenteni. Ez a Belügyminisztérium és a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezeteknél összességében 1 milliárd forintot meghaladó, a Magyar Televíziónál 300 millió forintos támogatási elõirányzat-csökkentést jelent. Reméljük, hogy az érintett intézmények, a nemzetközi tapasztalatokon alapuló szakmai útmutatásoknak megfelelõen, a felesleges létszám differenciált leépítésének követelményét szem elõtt tartva fogják az elõirányzat-csökkentést teljesíteni. Annyit meg kell jegyezni, hogy ahol a létszám valóban csökkentésre kerül, az emiatt felmerülõ többletkiadásokat az intézményeknek szándékozunk megtéríteni. Ezért a pótköltségvetés erre szolgáló céltartalékát javasoljuk megnövelni a felsõoktatás és a televízió elõirányzat-csökkentésével azonos összegben, több mint 1,3 milliárd forinttal.
A stabilizációs törvény többek között módosította a felsõoktatási törvényt is. Döntött a tandíjfizetési kötelezettség '95. szeptember 1-jei bevezetésérõl, és arról, hogy az éves költségvetési törvényben kell határozni a tandíj intézményi bevételnek minõsített részérõl.
A pótköltségvetés a tandíjból 1 milliárd forint bevétel realizálásával számol. Az eredeti törvényszöveg szerint ez évben a tandíj teljes összege a központi költségvetést illette volna meg. Kutrucz Katalin képviselõ asszony felvetésére szükségessé vált a módosított felsõoktatási törvénnyel összhangban a tandíjbevételt a felsõoktatási intézmények oldaláról megfogalmazni, s a központi költségvetést megilletõ tandíjat az idõközben elkészült kormányrendelet tervezetével összhangban pontosabban meghatározni. Ennek lényege az, hogy '95 szeptemberétõl a központi költségvetést megilletõ tandíj hallgatóként havi 2000 forint lett, és a hallgatók 20 százaléka legyen mentesíthetõ.
Már a stabilizációs csomagterv kapcsán élénk vitát váltott ki és név szerinti szavazást igényelt a 44 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségnek a szerzõi díjakra s az elõadómûvészi tevékenység díjazására való kiterjesztése. A pótköltségvetési vitában sokan szükségesnek tartották a megbízást adó intézmények ezzel kapcsolatos többletterheinek kompenzálását, tekintettel arra, hogy a többletterhek egyes kulturális intézmények mûködésének ellehetetlenüléséhez vezetnének. A teljes körû kompenzálás természetesen nem valósítható meg, és értelmetlen is lenne, azonban más, nem kulturális jellegû elõirányzatok terhére javasoljuk a kiinduláskor számítottnál lényegesen nagyobb, 650 millió forint összegû forrást e célra átcsoportosítani. Ebbõl az összegbõl a honoráriumok és tiszteletdíjak után fizetendõ tb-járulékkal leginkább érintett központi, önkormányzati és munkahelyi kulturális intézmények, egyes alapítványok, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap kaphat kiegészítõ költségvetési támogatást. A kormány támogatja az ezzel kapcsolatos költségvetési bizottsági módosító indítványt.
Tisztelt Ház! A pótköltségvetés a stabilizációs törvénycsomaggal összhangban tartalmazza a helyi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggõ intézkedéseket is, melyeket három fõ csoportra oszthatunk. Ezekhez több hozzászólás hangzott el - ezen belül elsõsorban Balsay István képviselõ úr megállapításaira kívánok reagálni -, és számos módosító indítvány is érkezett. A legvitatottabb kérdés e három területen belül a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalásának, ezen belül is a hitelfelvételének, kötvénykibocsátásának korlátozása volt, melynek részletes szabályait a pótköltségvetés tartalmazza.
A parlamenti hozzászólások során elhangzott az a vád, hogy e korlátozás ellehetetleníti az önkormányzatok gazdálkodását, megakadályozza a mûködést és visszafogja a beruházásokat. Úgy gondolom, hogy a mûködést nem fogja akadályozni ez az intézkedés, ugyanis a rövid lejáratú és így elsõsorban a mûködést szolgáló hitelfelvételekre nem vonatkozik a korlátozás. A beruházásoknál pedig éppen az volt a cél, hogy megfontolásra ösztönözze az önkormányzatokat: csak olyan beruházásokat indítsanak a jövõben, melyek pénzügyileg megalapozottak - értem ezalatt, hogy rendelkezzenek az ehhez szükséges saját forrással is, a hitelfelvétel esetén pedig biztosított legyen annak visszafizetése. Ez úgy valósul meg, hogy a korlát ez esetben a jövedelmi háttér feltérképezését jelenti a hitelfelvevõ önkormányzatoknál. Amelyik nem rendelkezik szabad saját forrással, amibõl a hitelét törleszthetné, e szabályozás szerint valóban nem juthat hitelhez. Ahol a jövedelmi háttér erre biztosított, ott a jövõben sincs akadálya a beruházások megkezdésének akár hitel igénybevételével is.
Emellett szólni kell a másik fontos szempontról is: az államháztartási szférából forrás szabadul fel a vállalkozások számára.
A másik terület, amellyel a pótköltségvetés foglalkozik, a címzett- és céltámogatások lemondásával összefüggõ elõirányzatok felhasználása. Bár több hozzászólásban elhangzott, a kormány részérõl nem tudjuk támogatni az olyan módosítást, amely a címzett és céltámogatások lemondásával elért megtakarítást az önkormányzati körön belül más célra javasolná felhasználni. E megoldás kétségtelenül kedvezõbb helyzetbe hozná az önkormányzatokat, de általa pont az eredeti célkitûzés csorbulna, nem javulna a költségvetés, az államháztartás egyensúlya, nem csökkenne a hiány.
A stabilizációs törvénycsomagban szerepel, de végül, mint ismert, a parlament elvetette, hogy a központi költségvetés év közben átmenetileg mérsékelhesse 20 százalékkal az önkormányzatok állami hozzájárulását.
(18.10)
Ezzel összefüggésben a pótköltségvetési törvény rendelkezett volna arról, hogy ez esetben ne terhelje kamatfizetési kötelezettség a központi költségvetést. A parlament stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos döntését követõen szükségessé vált a két törvény összhangját biztosítani, ezért támogatjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek az önkormányzatok részére történõ kamatfizetés eredeti szabályait továbbra is érvényben tartják.
A hozzászólások során felvetõdött még, hogy az önkormányzatokat megilletõ állami támogatásokat meg kell emelni a július 1-jével átkerült tûzoltósági feladatok ellátása érdekében. A BM-fejezet költségvetésében egyes feladatok ez évi kiadásainak csökkentésével látunk lehetõséget pénzeszközöket átcsoportosítani e feladatokra.
A honoráriumot terhelõ tb-járulék miatt megemelkedõ kötelezettségek ellensúlyozása érdekében az önkormányzati körre is elõnyösen ható, a kulturális szféra támogatását javasoló módosítást is támogatunk.
Tisztelt Ház! A szociálpolitika támogatási elõirányzataiban is szükségesek változtatások. Ismeretes, hogy a gazdasági stabilizációs törvénycsomag parlamenti vitája során több olyan képviselõi módosító indítvány került elfogadásra, amely azt eredményezte, hogy a gyermeknevelési támogatásoknál ez évre tervezett kiadáscsökkentés mértéke 3 milliárd forinttal kevesebb lesz.
Az adott helyzetben ennek ellentételezése a hiány növelésének elkerülése miatt feltétlenül szükséges. Mivel az intézkedések az eredetileg elképzeltnél kisebb hatásúak és emellett - fõleg munkanélküli szülõ esetén az egygyermekes családoknál - szociálisan érzékenyebbek, az ellentételezésre fordítható összeg egymilliárd forinttal csökkenthetõ.
Emellett változtatni kell a kormányzati beruházások, a termelési árkiegészítés, a kisvállalkozói garanciaalap támogatási elõirányzatait és az államkötvényekkel, kincstárjegyekkel kapcsolatos reklám- és nyomdaköltséget is.
A bevételi oldalon a személyi jövedelemadó mintegy 325 millió forint többlete is számításba vehetõ; erre a hivatalos használatú személygépkocsik adómentességével összefüggésben hozott döntés hatása fedezetet nyújt. Emellett a kisvállalkozói garanciaalap 234 millió forint összegû befizetési kötelezettség elõírására is szükség van.
A fentiekkel összefüggésben a kormány támogatja az elõbbiekben részletezett intézkedéseket tartalmazó 115. számú, Keller László, Gaál Gyula képviselõk által benyújtott módosító indítványt.
A foglalkoztatáspolitikát érintõen továbbra is javasoljuk a Foglalkoztatási Alap költségvetési támogatását 3 milliárd forinttal emelni. Ez az összeg a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk számára szervezett közhasznú munkavégzésre lesz fordítható.
Ismeretes, hogy a társadalombiztosítási alapok szolgáltatásaikat állami garancia mellett nyújtják, ami azt jelenti, hogy az ellátások kifizetése minden körülmények között biztosított. Egy elfogadásra ajánlható javaslat lehetõvé teszi ennek a garanciának az érvényesülését, az alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelõlegezési számla igénybevételét úgy, hogy 1995-ben az 1994. decemberében fennálló hiányukat átmenetileg nem kell hogy rendezzék az alapok.
Tisztelt Ház! A kormány által elfogadásra javasolt módosító indítványok a beterjesztett pótköltségvetés hiányát nem változtatják. A deficitcsökkentéshez kapcsolódó szükségszerû érdekeink okán kérem, hogy a pótköltségvetési törvényjavaslatot a kormány által javasoltak elfogadásával szíveskedjenek megszavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)