DR. LAKOS LÁSZLÓ földmûvelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Megköszönöm tisztelt képviselõtársaim konstruktív együttmûködését a törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalásában. Megköszönöm a mezõgazdasági bizottság elõadójának, valamint a frakciók képviselõinek a törvényjavaslatot támogató hozzászólásait, melyekbõl számomra az tûnt ki, hogy képviselõtársaim a benyújtott törvényjavaslatot alkalmasnak látják az új, korszerû állat-egészségügyi szabályozás alapjának.
A hozzászólások közül csak néhányra kívánok válaszolni. A kormány által beterjesztett tervezet egyfajta igazgatásszervezési koncepciót tartalmazott. Ebben valóban az írányitási szint megtörésének minõsíthetõ a törvényjavaslat eredeti szövegében az állatgyógyászati és oltóanyag-ellenõrzési feladatokat ellátó intézet jogállása. A világos, áttekinthetõ igazgatási szervezet kialakítása a bizottsági módosító javaslat elfogadása esetén megvalósulhat.
Gerócs József képviselõ úr hiányolta annak a törvényi szabályozását, hogy milyen esetekben kell a kényszervágást megtiltani. A törvényjavaslat megengedõ formában tartalmazza a kényszervágás elrendelését, illetve jóhagyását. A megtiltás eseteinek felsorolása a végrehajtási rendeletek szabályozási körébe tartozik.
Az állati eredetû hulladék ártalmatlanná tételét az önkormányzat kötelezõ feladataként határozza meg e törvényjavaslat, melybe beletartozik a hullagyûjtõ- és állattemetõhelyek létesítése, természetesen azzal a törvényi megkötéssel, hogy az állati hulladék tulajdonosa az ártalmatlanítással kapcsolatos költségeket viseli.
Szakál Ferenc képviselõ úrnak az állatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos hozzászólására szeretném elmondani, hogy ugyanúgy gondolkodunk, mint ön és tudjuk, hogy ezek érzelmi, kulturális és gazdasági jelentõségû ügyek.
(17.00)
A törvényjavaslatnak az állatvédelemre vonatkozó pontjai elsõsorban a gazdasági érdekek figyelembevételével készültek el, hiszen napi gondokat okoz például a libamájtermelés és a tolltépés elleni támadások kivédése.
Az állatszállítás tekintetében a mai napig hatályos jogi szabályozásunk európai mércével is kiválónak minõsíthetõ. Ezt alátámasztja, hogy az Európai Közösségek csak ez év nyarán adtak ki olyan irányelvet, amely számszerûen meghatározza a szállítóeszközönként berakható állatok számát és az engedélyezett szállítási távolságot.
A képviselõ úr állatvédelemmel kapcsolatos hozzászólásához még annyit szeretnék hozzátenni, miszerint az azonos módon történõ gondolkodást többek között a kormány által már elfogadott, a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat is figyelembe veszi, amikor a vadvédelmi kérdéseknek a törvényjavaslatban önálló fejezetet szentel.
Az állat-egészségügyi bírság kiszabásának eljárási módját és a bírság összegszerûségét kifogásoló hozzászólásokkal kapcsolatban utalok arra, hogy a bírság kiszabása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény elõírásait kell alkalmazni, mértéke pedig, a mulasztás súlyának megfelelõen az adott összeghatárok között állapítható meg. Mindannyiunknak tudni kell, hogy a járványszabályok megszegése különösen a nagyon sok milliárd értékû állatállományunkat és exportlehetõségeinket nagymértékben veszélyezteti.
Befejezésül még egy dolgot szeretnék elmondani: az Európai Unióval az egyenértékûség kérdésében tárgyalások vannak folyamatban, amelyeket holnap folytatunk, és nagy örömömre szolgálna, ha e megbeszéléseken elsõként arról számolhatnánk be, hogy az Országgyûlés az állategészségügyrõl szóló törvényjavaslatot elfogadta. Köszönöm együttmûködésüket, és kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)