DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Amint az önök elõtt is ismert, hazánk a volt Szovjetunió széthullása idején az elsõk között ismerte el a függetlenné vált Ukrajnát, és elsõként létesült kijevi nagykövetségünk. Hamarosan sor került a magyar-ukrán alapszerzõdés létrehozására is.
A területileg és létszámában legnagyobb szomszédos országgal való jó viszony fenntartása - figyelemmel az ott élõ magyarság érdekeire is - alapvetõen fontos számunkra. A Magyar Köztársaság és Ukrajna között az új szerzõdés megkötéséig kölcsönösen hatályosnak elismert, az 1962. évi 10. törvényerejû rendelettel kihirdetett szerzõdés él. Mindkét fél számára fontos, hogy a régi, számos rendelkezésében idejétmúlt, diktátum jellegû szerzõdést egy modern, más szerzõdésekben már bevált elemeket tartalmazó, az egyenjogúság alapján megkötött szerzõdés váltsa fel.
Az önök elõtt fekvõ tervezet elõírja, hogy a közös államhatár felmérését a szerzõdés hatálybalépését követõ egy éven belül meg kell kezdeni, amelynek eredménye alapján új redemarkációs okmányokat - határleírás, határtérkép, koordinátajegyzék - kell készíteni. A felmérés az államhatárt természetesen nem változtatja meg, csupán a korábbi pontatlanságokat korrigálja, illetve - demonstrálva országaink szuverenitását - az új államneveket tartalmazza.
Meg kell jegyeznem, hogy e kötelezettségvállalásnak költségvonzata is van. Ugyanis a körülbelül két év alatt felmerülõ, mai árakon számítva mintegy 20-30 millió forintot a határfelmérésért felelõs Földmûvelésügyi Minisztérium költségvetésében tervezni kell. Már most szeretném ugyanakkor megjegyezni, tisztelt képviselõtársaim, hogy a szerzõdéssel összefüggésben egyéb számottevõ anyagi kötelezettséget nem vállaltunk.
A termõföld védelme, és a magántulajdonhoz fûzõdõ jogok biztosítása feltételeinek javítása érdekében az eddigi öt-öt méter széles határnyiladékot sikerült három-három méterre csökkenteni. A szerzõdés különválasztja az államhatár felmérésével és megjelölésével, valamint a határrend fenntartásával és a határõrizeti együttmûködéssel foglalkozó szervezeteket. A két, jellegében eltérõ feladat szétválasztását a különbözõ képzettséget igénylõ munka, illetõleg az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépés biztosítása indokolja.
Új szervezetként jelenik meg a határügyi fõmegbízotti intézmény, amely a határrendi kérdésekben az eddig hiányzó fórumrendszert pótolja. Korábban, ha a határmegbízottak valamely kérdésben nem tudtak megegyezni, az ügyet diplomáciai útra terelték. Többek között ilyen vitás kérdések megegyezéses rendezése is a fõmegbízottak feladatát képezi majd. E szervezetek mûködése - kivéve a már említett új határfelmérést - költségvetési többlettel nem jár.
A szerzõdés további részében az államhatárral kapcsolatban felmerülõ napi kérdéseket - mint az áttévedés, a háziállatok átkóborlása, elemi csapás, satöbbi - rendezi, az Európában általánosan elfogadott normáknak megfelelõen.
A szerzõdés illeszkedik jogrendszerünkbe, illetõleg a végrehajtási szabályok útján elõsegítheti schengeni csatlakozásunkat. A határõrizeti együttmûködésre vonatkozó részei hathatósan szolgálják a kelet felõl áramló illegális migráció feltartóztatását; ugyanakkor az elõzõ, jelenleg hatályos szerzõdéstõl eltérõen két egyenjogú nemzetközi jogalany megállapodása, amely a nemzeti szuverenitást kölcsönös módon és csak a szükséges mértékben korlátozza.
Tisztelt Országgyûlés! A napirenden lévõ egyezmény megerõsítése és hatálybalépése összhangban van hazánk érdekeivel, a normális határ menti viszonyok és az együttmûködés megerõsítését szolgálja. A kormány nevében kérem a megerõsítésre beterjesztett egyezményre vonatkozó határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)