DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót.
A 74. pontban foglalt módosító indítványomat szeretném a tisztelt Házzal ismertetni. Megnyugtatnám képviselõtársaimat, hogy módosító indtványom nem a hatályba léptetéssel kapcsolatos, hanem a hatályba léptetõ rendelkezések mellett a törvény a jelenleg hatályos földtörvény módosítását is tartalmazza, méghozzá a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatban. Ha nagyon precízen akarok fogalmazni, akkor a nem termõföldnek minõsülõ ingatlanok külföldi által történõ megszerzésére tesz egy részben kodifikációs jellegû javító indítványt a kormány által beterjesztett törvényjavaslat.
Szerény véleményem szerint ezt a módosítást nem lehet a hatályos földtörvény szövegétõl elvonatkoztatva értékelni. Ezért terjesztettem be azt a módosító javaslatot, hogy külföldi vagy jogi magánszemély engedéllyel szerezhesse csak meg termõföldnek nem minõsülõ ingatlannak a tulajdonjogát, kivéve a törvényes öröklés, a ráépítés és az elbirtoklás esetét. Ugyanis az öröklés, az elbirtoklás és a ráépítés a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szerint egy eredeti tulajdonszerzési mód, amikor is önmagában, ha bizonyos tények bekövetkeznek, mindenfajta jogcselekmény nélkül az illetõ tulajdonjogot szerez. Ezt a jogi okfejtést egyébként a hatályos földtörvény átveszi, és amikor a termõföld tulajdonjogának megszerzésérõl beszél, akkor a külföldiek tulajdonszerzését fõszabályként megtiltja. A hatályos földtörvény 4. §-a azonban kimondja, hogy e fejezet alkalmazása szempontjából nem tulajdonszerzés, tehát nincs engedélyhez kötve a törvényes öröklés, az elbirtoklás, a ráépítés, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés során történõ tulajdonszerzés.
Értelemszerûen belföldön levõ, nem termõföldnek minõsülõ ingatlant kisajátítással nem lehet szerezni, kárpótlási célú árveréssel nem lehet szerezni. Tehát ezeket a jogintézményeket nem kell kodifikálni akkor, amikor nem termõföldnek minõsülõ ingatlan külföldi által történõ megszerzésérõl van szó. De azért az azonos szabályozási elveket illõ lenne megtartani. Illõ lenne megtartani, hogy ne legyen éles és kirívó a jogi szabályozásbeli különbség a kétfajta termõföld, illetve nem termõföldnek minõsülõ ingatlan megszerzése között.
A kormány által javasolt szöveg kivételként csak az öröklést akarja kodifikálni. Itt hangsúlyoznám, hogy az általam javasolt törvényes öröklés és öröklés között az a különbség, hogy az öröklés megtörténhet végintézkedés által. Tehát a jelenlegi szabályozást a kormány szélesíteni akarja, hogy végrendelet által magyar állampolgár a belföldön levõ tulajdonát minden további nélkül hagyományozhassa külföldön élõ állampolgárra, és akkor megszerzi az illetõ az ingatlan tulajdonjogát. Az én javaslatom szûkítené ezt a lehetõséget, csak a törvényes öröklés esetében tenné lehetõvé a hatósági engedély nélküli tulajdonszerzést. Ennek a fenntartása véleményem szerint indokolt, hiszen ha nem teszünk különbséget a törvényes és a végrendeleti öröklés között, akkor azok a szándékok, amelyek jelenleg is amellett vannak, hogy tartsuk fenn a külföldiek belföldön levõ nem termõföldnek minõsülõ ingatlanszerzésének a hatósági jóváhagyását, valóban egy olyan kiskaput nyitnának a törvény kijátszására, amellyel minden bizonnyal élnének is.
Szerény véleményem szerint a ráépítésnek és az elbirtoklásnak a polgári törvénykönyvben nagyon szigorú feltételei vannak.
(18.50)
Az elbirtoklásnál tíz évig kell sajátjaként használni valakinek az ingatlant. Ha az a külföldi tíz éven keresztül sajátjaként használta az ingatlant, akkor kizárt, hogy ne kapná meg az engedélyt ahhoz, hogy megszerezze. De ha a polgári törvénykönyv ezt egy önálló tulajdonszerzésként írja elõ, én azt hiszem, nyugodt lélekkel e tekintetben a jogalkotó mentesítheti a külföldit mindenfajta jóváhagyás beszerzése alól. Mondja ki: ha valaki tíz éven keresztül Magyarországon sajátjaként tud használni egy ingatlant, akkor az mindenfajta hatósági engedély nélkül meg is szerezte a tulajdonjogát.
Ha meg van olyan külföldi, aki egy üres ingatlanra ráépít - ez a ráépítésnek a jogi fogalma -, akkor meglehetõs jogi bonyodalmakat okozhatna, ha annak ellenére, hogy saját pénzébõl egy ingatlanra, egy telekre egy felépítményt ráépített, akkor ne szerezze meg az ingatlan tulajdonjogát a törvény erejénél fogva, hanem további jogcselekményekre legyen szükség.
Ezért én úgy gondolom, hogy esetlegesen érdemes lenne a törvénybeterjesztõnek megfontolni az általam beterjesztett módosító javaslat támogatását. Köszönöm szépen a tisztelt Országgyûlés figyelmét. (Szórványos taps.)