DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Két ügyrendi észrevételt kívánok tenni a mai tárgyalási szakasz interpellációs részével kapcsolatban. (Zaj. - Mozgás.)
Az egyik ügyrendi észrevétel a legfõbb ügyész úr válaszával kapcsolatos. Ugyanis egy hónapon belül másodszor fordult elõ, hogy a legfõbb ügyész úr az interpellációval kapcsolatban olyan álláspontot hangoztat, hogy a képviselõ miért interpellációt terjesztett elõ és miért nem kereste meg az országgyûlési képviselõi jogállása értelmében õt közvetlenül levélben. Úgy gondolom, ezzel kapcsolatban utalnom kell a Házszabály 90. §-ának (1) bekezdésére, amely kimondja: "Az országgyûlési képviselõ az alkotmányban meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó minden ügyben... - tehát nem a legfõbb ügyész úr véleményétõl teszi függõvé, hanem minden ügyben -... magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet". Az alkotmány 27. §-a pedig kimondja: "Az Országgyûlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosaihoz, az Állami Számvevõszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a kormányhoz, a kormány bármely tagjához és a legfõbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben". Tehát úgy az alkotmány, mint a Házszabály is az országgyûlési képviselõ belátására bízza, hogy az országgyûlési képviselõ olyan súlyúnak ítéli-e meg az ügyet, hogy interpellációt intéz a Ház és az ország nyilvánossága elõtt a legfõbb ügyész úrhoz, vagy pedig csak az országgyûlési képviselõi jogállásból fakadó módon, a nyilvánosság kizárásával elintézhetõnek tartja az ügyet egy egyszerû levélbeli megkereséssel.
(16.30)
Elfogadhatatlan, hogy a legfõbb ügyész úr mondja meg nekünk, országgyûlési képviselõknek, hogy a képviselõi jogállásból fakadó munkánkat miként végezzük. Ezért tisztelettel indítványozom, szíveskedjék a legfõbb ügyész urat tájékoztatni, hogy mi akkor is a képviselõi jogállásból fakadó kötelezettségeinknek teszünk eleget, ha interpellációt intézünk hozzá. Ez az egyik ügyrendi kérésem.
A másik ügyrendi kérésem sajnos az elnök asszony mûködésével kapcsolatos. Nevezetesen, a Házszabály 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja kötelezõen elõírja, hogy Ön részrehajlás nélkül köteles vezetni az ülést. Márpedig az interpellációs idõ letelténél Ön különbséget tesz - most már sokadszor - aszerint, hogy kisgazda képviselõre vonatkozik-e... (Közbeszólás balról: Vagy nagygazda képviselõre...)... éppen az idõ letelte vagy pedig a kormányzati oldalra. Pont elõttem történt, hogy akkor, amikor a közlekedési és postaügyi miniszter úrnak... (Közbeszólások balról: Olyan nincs!)... az ideje letelt, akkor 30 másodperc után is csak bizonytalan kopogással jelezte az elnök asszony az idõ leteltét, míg az én esetemben rögtön a gép kikapcsolásával - mint ahogy azt minden esetben a kisgazda képvsielõkkel teszi.
Én ezért azt az ügyrendi javaslatot teszem az elnök asszony mûködésével kapcsolatban, hogy szíveskedjék a Házszabály 19. §-a (2) bekezdésének d) pontját betartani. Ha nem tenné az elnök asszony - már most jelzem -, arra az esetre a kisgazda frakcó kénytelen lesz megfontolni, hogy az Ön elnöklése alatt egyáltalán lehetségesnek tartja-e parlamenti mûködését vagy sem. (Felzúdulás és közbeszólások balról: Nagyon jó!)
Kérem, elnök asszony ne tegyen különbséget aszerint, hogy kisgazda képvsielõ szólal-e fel vagy más országgyûlési frakció képviselõje. Köszönöm a türelmét. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)