DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ez a második módosító indítvány; sajnos ezzel kapcsolatban sem kaptuk meg a kormány támogatását. Nagyon röviden igyekszem címszavakban megindokolni elõterjesztésünket.
A preambulum arra hivatkozik, hogy ez az egész törvénytervezet biztosítani fogja a biztosítóknak az esélyegyenlõséget. Ez az a kérdéskör, ami miatt a törvény 158. §-át kellett vizsgálat tárgyává tenni. Nevezetesen mirõl van szó? A pillanatnyilag Magyarországon tevékenykedõ biztosítótársaságok majd mindegyike - azt hiszem egy kivételtõl eltekintve - úgynevezett kompozit biztosító, tehát életbiztosítási és nem életbiztosítási üzlegágat is mûvelhet.
Itt jelentett számunkra egy nagyon furcsa szituációt az a zárórendelkezések közötti szabály, amely egy kettõsséget állított fel. A kettõsség lényege az, hogy a ma mûködési lehetõséggel rendelkezõ biztosítók a kompozit jelleget kötelesek két éven belül egy szervezeti különválással megszüntetni, de a jogi kettéválásra semmilyen rendelkezés nem volt. Ezzel szemben a törvény hatálybalépése után mûködni kívánó biztosítótársaságok kizárólag vagy az élet- vagy a nem életbiztosítási területre kaphatnak csak mûködési engedélyt. Meggyõzõdésünk szerint ez nyilvánvalóan szembetalálkozik a preambulummal, és így a biztosítótársaságoknak nem biztosít esélyegyenlõséget.
Két megoldás látszott. Az egyik megoldás az lett volna, hogy egy olyan irányú módosító indítványt terjesszünk elõ, amely szerint a jövõben is csak egy szerkezeti különválást garantáló biztosító kaphatja meg a mûködési tevékenységet, és akkor változatlanul maradt volna a kompozit biztosítás. Ennek ellentmond az a tény, hogy az Európai Közösség tagállamaiban az álláspont arra tendál, hogy a kompozit biztosítókat meg kell szüntetni. Ennek a megszüntetésnek van egy financiális oka is, és engedtessék meg, hogy errõl hadd beszéljek.
Nyilvánvaló, hogy a két biztosítási ág vagy a két mûködési terület nem azonos kockázatviseléssel jár, és megítélésünk szerint eltérhet a jövedelmezõség. Ilyen körülmények között adókiesés keletkezhet abból, ha az egyik mûvelési ág negatív hatása a másik mûvelési ág pozitív hatását csökkentve csak egy kisebb töredék után fog a jövõben az ugyan szerkezetileg különválasztott, de jogilag egy biztosítótársaság tevékenykedni. Itt engem most nem az adócsökkenés, hanem az vezet, hogy ez is az esélyegyenlõtlenség felé mutat.
Akkor, amikor a módosító indítvánnyal kiegészíteni kívánjuk a 185. §-t, tulajdonképpen határidõnek azt a kötelezettséget vettük, ami az Európai Közösség felé a jogharmonizáció terén mutatkozó öt esztendõ, s tekintettel arra, hogy a hatálybaléptetés 1996. január 1-jével kezdõdne, ezért tettük be azt a módosító indítványt, hogy az ötéves jogharmonizációs kötelezettségi idõn belül a ma mûködõ kompozit biztosítókra is kötelezõ legyen a jogi különválás.
(19.30)
Megítélésünk szerint ezzel az ötéves határidõvel tulajdonképpen egy igazságosabb és tényleg az esélyegyenlõséget mutató jogszabály születhet. Itt is hasonló az eset, mint a korábbi, általunk elõterjesztett módosító indítványnál, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatta, a kormány ott jelen lévõ képviselõje nem támogatta; reménykedünk abban, hogy esetleg a szavazásig megszerezhetjük a kormány támogatását is. Köszönöm szépen.