AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslathoz érkezett nagyszámú indítvány kifejezõen érzékelteti a törvényjavaslat fontosságát és a bonyolult szabályozással kapcsolatos pontosság jogos követelményét. A kormány az indítványok mintegy felét támogatja - ezek jórészt egybeesnek az egyes bizottságokban született döntésekkel is.
Mind a törvényjavaslathoz érkezett indítványok, mind a plenáris és bizottsági üléseken folytatott viták arról tanúskodtak, hogy a vámtörvényre komoly várakozással tekintett a tisztelt Ház ugyanúgy, mint a gazdálkodói szféra. A plenáris üléseken elhangzott felszólalások szinte egybehangzóan fogalmazták meg az elvárásokat. Így sok képviselõ emelte ki a vámtörvény gazdasági szabályozó szerepét, átláthatóságát; felhívta a figyelmet annak költségvetési szerepén szükségszerûen túlmutató komplex szabályozási feladatára; továbbá osztotta a kormányzat véleményét, hogy az Európai Unióval vállalt jogharmonizációt a gazdaság átmeneti helyzetét és igényeit figyelembe véve fokozatosan célszerû végrehajtani.
A jó vámrendszer követelményeinek ismérveit is taglaló felszólalások piackonform felfogást képviseltek, de tisztában voltak azzal is, hogy a külkereskedelmi liberalizációt támogató korszerû vámtörvény követelményének nem mond ellent a szigorú, alapos és biztonságos ellenõrzésen nyugvó szabályozás.
A törvényjavaslathoz érkezett indítványok zömmel azt tükrözik, hogy a szabályozó szerep erõsítését szeretnék elérni, amivel alapvetõen egyetértek.
A javaslatok döntõ része az anyagi jogi szabályok köré csoportosul, amelyek közül az alábbiakat szeretném kiemelni:
A vámterhek fedezetének, garanciáinak szabályai kérdésében, úgy vélem, sikerült kompromisszumos álláspontot kialakítani, amennyiben a törvényi szintû szabályozásba kerülnének a garanciák alapvetõ szabályai, ide értve a tevékenységi garanciák és kezességvállalási garanciák értékét is. A módosító javaslatok eredményeként árnyaltabb garancianyújtási követelmények fogalmazódhatnak meg az egyes garanciaigényeknél, így a vámügynöki engedély kiváltásához az éves vámteher-fizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelõ, a vámraktározási tevékenység engedélyezéséhez 4 százalékos, a halasztott vámfizetési engedély megszerzéséhez pedig 8, illetve 24 százalékos garanciaigény fogalmazható meg.
Közös véleményt sikerült kialakítani abban, hogy a garanciák mértéke elsõsorban a kockázathoz igazítható. Ezzel biztosíthatóvá válhat a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés is, hiszen a jövedéki termékekre nyújtandó vámbiztosíték mértéke emelkedhet, és a törvény rendelheti el azt is, hogy e termékeknél csak a nyújtott biztosítékon belül élvezhetõ kedvezmény.
Itt szeretném említeni, hogy az adózatlan termékimport vámbiztosíték alá való helyezése tekintetében a kiegészítõ ajánlás 6. pontja, illetve ezzel összefüggésben az ajánlás 34. pontja egy további szigorító lépést tartalmaz, amirõl külön szavazásra kerül sor. Noha a javaslat formailag nem szerepel a támogatott módosítások listáján, elfogadását szakmailag az elõterjesztõ szempontjából lehetséges megoldásnak tartom.
A vámtörvényjavaslat vámmentességi szabályai többségükben megegyeznek a vonatkozó nemzetközi gyakorlattal, ennek köszönhetõen csak néhány kérdésben maradt fenn nézetkülönbség. A külföldiek befektetéseit ösztönzõ termelõeszköz- apport vámmentességének újraszabályozása tekintetében a kormány fenn kívánja tartani álláspontját. A versenysemleges szabályozás megteremtése érdekében meggyõzõdéssel terjesztettük a tisztelt Ház elé az apportvámmentesség megszüntetését. Ez valamennyi magyar gazdálkodó szervezet - így a már itt mûködõ vegyes vállalatok - érdeke is. Az élet ugyanis megmutatta, hogy az apport vámmentesítése az apport révén megvalósuló importra ösztönöz, és jelentõs versenyhátrányba hozza a vámteherrel növelt alapanyagokat, félkész termékeket felhasználó azonos magyarországi termelést. Így még egyes külföldi tulajdonú vegyes vállalatok is arról panaszkodnak, hogy a magyarországi beruházások részére való értékesítés lehetõségét a külföldi anyacégek által otthon termelt azonos termékek apportálásával halásszák el elõlük - ez pedig a magyar foglalkoztatás szempontjából sem jó.
A külszolgálatos vámmentesség újraszabályozását, úgy tûnik, ugyancsak élénk figyelem kíséri, hiszen ehhez nyújtották be a legtöbb módosítási javaslatot. A kormány képviseletében az általunk támogatott javaslatot ajánlom figyelmükbe, amely megteszi a lépést az Európai uniós harmonizáció felé. Az alternatív, Bauer Tamás-féle, a kiegészítõ ajánlás 50., 51., 53., 54. pontjában szereplõ javaslat is elképzelhetõ megoldást jelent.
A vámeljárási szabályozással kapcsolatban szeretném még a zárószavazás elõtt is ráirányítani a figyelmet arra, hogy a korszerû vámjog legnagyobb vívmánya az eljárások szabályaiban keresendõ.
(17.10)
Ennek eredményeként mûködik például széles körben a vámraktározás intézménye, amely lehetõséget ad a vámterhek megfizetésének halasztására és az export esetén visszatérítendõ terhek tényleges kiszállítás elõtti visszaigénylésére is. Lényeges kérdés, hogy felismerjük ennek célját és a gazdálkodók likviditási helyzetét javító eszközjellegét, hiszen ez a vámjogi lehetõség mentesíti az áru birtokosát a vámbiztosíték alól. Itt ugyanis a raktárengedélyest terheli a vámbiztosíték-nyújtási kötelezettség. Kettõs biztosíték elõírása viszont nyilván nem indokolt.
A vámtörvényjavaslat vámeljárási szabályainál támogattuk az aktív és passzív bérmunka-tevékenység engedélyezésének feltételeire benyújtott módosító indítványokat.
Tisztelt Ház! Szeretném jelezni, hogy az elõterjesztõ nevében néhány módosító javaslatot tartunk szükségesnek elõterjeszteni a Házszabály 107. §-a alapján a törvényjavaslat belsõ és más törvényekkel való összhangjának biztosítása érdekében.
A törvény hatálybalépéséhez megfelelõ felkészülési idõt javasolunk elfogadni. Ezért támogatjuk azt a módosító javaslatot, amelyik háromhónapos türelmi idõt tesz lehetõvé a törvényi szintre emelkedõ vámjog alkalmazásához. Szeretném, ha ez az idõ arra is hasznosítható lenne, hogy a technikai ismeretszerzési és személyi felkészülésen túl azt a szemléletbeli változást is megalapozná, ami egyebek mellett a vámtörvény eredményeként egyre inkább kiteljesedõ szabályozott piaci feltételek elfogadásán és vállalásán, a hatóság részérõl pedig ennek tudatos szolgálatán alapul.
Meggyõzõdésem, hogy a benyújtott és általunk is támogatott számos módosító indítvány elfogadása mellett egy körültekintõen elõkészített, igen nagy jelentõségû gazdasági alaptörvény megalkotására kerülhet sor. Kérem, szavazataikkal támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)