DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadóról szóló törvényhez szeretnék hozzászólni. Én magam nem vagyok közgazdász, de azt hiszem, hogy a személyi jövedelemadó törvény kérdései nem pusztán a közgazdászok ügye, hiszen azok valamennyi polgárt érintik.
Az elmúlt percekben, órákban a parlamentben is - és a múlt hét folyamán is - többször felmerült az, hogy nagyon nehéz errõl a törvényrõl bármit is mondani, hiszen még a leglényegesebb része, a személyi jövedelemadó-tábla hiányzik. A múlt heti házbizottsági ülésen a kormány ottani képviselõje úgy nyilatkozott, valószínûleg csak csütörtökön fog sort keríteni arra, hogy ezt benyújtsa a parlamentnek. Ennek következtében valószínûleg majd le kell zárni ennek a vitáját, majd újra meg kell nyitni, hogy egyáltalán lehessen tárgyalni róla. Ez meglehetõsen nehéz helyzet, hiszen a különbözõ érdekcsoportok nyilván valamilyen állásponthoz képest fogalmazzák meg saját álláspontjaikat. Ha ilyen nincs - és ha pénzügyminiszter úr azzal kezdi a hozzászólását, hogy ugyan a személyi jövedelemadóról szóló törvény itt van, de az adótábla tekintetében nem ér a nevem - , nagyon nehéz itt a parlamentben is bármirõl vitatkozni.
Ugyanakkor a pénzügyminiszter úr expozéjából teljesen világosan kiderült az is, hogy a kormány a személyi jövedelemadót, illetve a személyi jövedelemadó- táblát a maga részérõl a reálbérek csökkentésére kívánja felhasználni. Nem akarok mélyebb közgazdasági összefüggésekbe belemenni, de szeretnék idézni két hozzászólót az 1990. december 18-ai vitából. Ez az Országgyûlés rendkívüli téli ülésszaka volt, amikor az 1991. évi költségvetést tárgyalta az Országgyûlés. Az akkori vitában és a további költségvetési vitákban is elhangzottak mindazok a megnyilvánulások, amelyeket itt olvashatunk.
Az elsõ ilyen idézett személy Békesi László az MSZP akkori képviselõje, aki még ellenzéki képviselõként a következõket mondta: "Elviselhetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ilyen körülmények között érintetlen maradjon, akár egy esztendeig is, a személyi jövedelemadó-tábla." A továbbiakban részletezi, hogy elfogadhatatlan az, hogy a bérinflációhoz nem igazodik tovább maga a személyi jövedelemadó-tábla, és teljesen világosan azt az álláspontot fejti ki, hogy ennek emelkednie kellene. Ezt azért is tartom fontosnak elmondani, mert a velünk szemben ülõ képviselõk közül nagyon sokan nem vehettek részt ebben a vitában, nem hallhatták ezeket.
A másik személy, akit idézni szeretnék, Kuncze Gábor, a szabaddemokraták akkori képviselõje. Õ a következõket mondta: "Képviselõtársaim! Személyi jövedelemadóról szólva én is az adótáblával szeretném hozzászólásomat kezdeni. Úgy tûnik, hogy a Házban konszenzus alakul ki, két dologban legalábbis. Az egyik az, hogy az adótáblát mindenképpen meg kell változtatnunk, hozzá kell igazítanunk a bérinfláció alakulásához." Stb. stb. tehát itt folytatni lehetne a hozzászólás megfelelõ részeit.
Ezekkel az idézetekkel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy amikor a választópolgárok kialakítják véleményüket egy-egy pártról, nagyon sok szempontot vesznek figyelembe. A költségvetési vita az egyik ilyen elem lehet, hiszen ezekben nyilvánul meg, hogy az egyik vagy másik párt frakciója mit akar, milyen irányba törekszik. Azt hiszem, ebbõl a szempontból fontosak a választási ígéretek és a kormányprogram is. Azt hiszem, hogy a választópolgárok e sok szempont alapján alakítják ki a véleményüket a különbözõ pártokról és ennek alapján szavaznak rájuk a következõ választásokon.
Ha abból, amit felolvastam, nem derült volna ki, legalábbis ellentmondást látok aközött, hogy a kormány a még be sem nyújtott személyi jövedelemadó- tábla tekintetében kifejezetten a reálbérek csökkenését tûzi ki célul, miközben a parlamentben négy éven keresztül a jelenlegi kormányt alkotó pártok ellenzékbõl éppen ellenkezõ politikát képviseltek. Ennek a tanulságait - azt hiszem - minden oldalról le kell vonni. Köszönöm szépen a figelmüket. (Szóráványos taps a Fidesz padsoraiból.)