DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Minden évben nagyon komoly erõpróbát jelent mind az Országgyûlés, mind a kormány számára a személyi jövedelemadótörvény változásának megvitatása és elfogadása. Az ez évi talán a szokottnál is nehezebb volt, amiatt, hogy egyidejûleg az érdekegyeztetõ partnerekkel, az Érdekegyeztetõ Tanácsban is folyt a vita. Amiatt is különösen nehéz volt ez a vitaszakasz, hogy három év után napirendre került az adótábla ügye, amelynek részeként a nullakulcs megszüntetése lényegi változást jelent a személyi jövedelemadóztatás egész rendszerében.
Mielõtt kitérnék a vitában elhangzottakra, szeretném eloszlatni azt az ellenzéki képviselõk által megfogalmazott kételyt, hogy hol születnek a döntések. Természetesen itt születnek az Országgyûlésben.
(20.30)
Ahhoz azonban, hogy megteremtõdjön a társadalmi béke, hogy megõrizzük a társadalom egyensúlyát, figyelembe kell venni az érdekegyeztetés keretében született, illetve születendõ kompromisszumokat is.
Tisztelt Országgyûlés! Szeretném megköszönni a törvényhez érkezett közel 300 módosító indítványt, amelynek több mint egyharmadát támogatni tudtuk, több esetben elfogadva ellenzéki képviselõk pontosító, értelmezõ javaslatait is.
Rátérve az egyes részletkérdésekre, mindenekelõtt a nullakulcs megszüntetése körül kialakult vitáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Különösen arról, hogy néha még a koalíciós partnerek között is felmerültek alkotmányossági aggályok. Ezzel kapcsolatban már többször hangsúlyoztuk, hogy a törvényjavaslat a nullakulcs megszüntetésével általános szabályként vezeti be azt, hogy az adóköteles jövedelem már az elsõ forinttól adózzon. A javaslat nem az adózók között tesz különbséget, hanem a jövedelmek között, a jövedelmek megállapítása közötti különbségeket igyekezik tompítani azzal, hogy adójóváírást biztosít arra a jövedelemre, ahol az adóalap megállapítása nem az adóalany döntésétõl függ. Kérem ezért mindnyájukat, hogy amikor ezekrõl a javaslatokról szavaznak, abból induljanak ki, hogy az adójóváírás nem az adózókat különbözteti meg, hanem az eltérõ módon megállapított jövedelmeket közelíti egymáshoz.
Azt hiszem, a személyi jövedelemadó fennállása alatt nem fordult elõ, hogy ennyi adótábla-változat készült volna, több mint százra tehetõ azoknak az adótábláknak a száma, amelyek a sajtó jóvoltából a nyilvánosság elõtti vitát is lehetõvé tették. A mértékek kialakításánál nagyon kemény követelményt jelentett a makrogazdasági összefüggésbõl levezetett bevételi követelmény. Emiatt az utolsó percig folyt a vita a legmagasabb adókulcs mértékérõl is. Bízom abban, hogy jövõre ez nem ismétlõdik meg. Mert ha a '96-os évben sikerül rálépni a reformok útjára, akkor reményeink szerint '96-ra már a mostaninál kedvezõbb adótáblára tehetünk javaslatot.
Az idei elõkészítõ munka során nagy vita volt az egyéni vállalkozók adózásáról is. Ez nagyon hasznos vita volt, hiszen kiemelte azt a következtetést, hogy az egyéni vállalkozók számára meg kell alkotni a testre szabottabb közteherviselés rendszerét. Most olyan kompromisszum született, amely bizonyosan nem jelent még végleges megoldást, de tapasztalatokat fog szolgáltatni az átalakításhoz, amelynek munkáit jövõre már januárban megkezdjük. Ehhez tekintsék elsõ lépésnek a tartalékolásra jelenleg kialakított rendszert. Sokan azt állítják, hogy nem lesz olyan vállalkozó, aki ezzel fog majd élni. A felhangok szerint leginkább azért, mert az APEH tartja nyilván ezt a tartalékot kincstári számlán. Erre azt lehet válaszolni, hogy az adó mérséklése ilyen formában természetesen nem kötelezõ. Az üzleti ajánlat tisztességes, kamatot is fogunk fizetni.
Tisztelt Országgyûlés! A továbbiakban csak emlékeztetõül felemlítek még néhány olyan kompromisszumot, amelyek a vita eredményeként az érdekegyeztetõ partnerek támogatása mellett születtek. Ilyenek például: az átalányadó választásához egy év helyett elégséges lesz a féléves egyéni vállalkozói tevékenység. Nem kell kétszer adóelõleget fizetni. Továbbra is adómentes marad a szövetkezeti tagi kölcsön, a tagi célrészjegy utáni kamat, igaz meghatározott feltételek mellett. További egy évig még megmarad a szövetkezetiüzletrész-vásárlás adókedvezménye. A külterületi termõföld bérbeadásából származó jövedelem adózási feltételei követik az érdekeltek igényeit. Végül, de nem utolsósorban a javaslat tartalmazza annak a lehetõségét, hogy a magánszemély az adó egy százalékának közcélú felhasználásáról rendelkezhessék. Számos adóelkerülést jelentõ kiskaput bezárunk. Például az alapítványokkal, az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatos adóelkerülési lehetõségek szûkülnek.
Tisztelt Országgyûlés! Sorolhatnám még tovább a kisebb-nagyobb kompromisszumokat, de az idõ rövidségére való tekintettel ettõl eltekintek. Remélem, a döntéshez sikerült az élénken vitatott kérdésekkel kapcsolatos kormányzati álláspontot jobban megvilágítani. Ennek jegyében ajánlom az új személyi jövedelemadóról szóló egységes törvény javaslatát a bizottságok és a kormány együttes támogatását élvezõ módosításokkal együtt a tisztelt Országgyûlésnek elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)