DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt szeretném megköszönni, hogy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló törvényt módosító T/1503. számú törvényjavaslatnak közel húsz pontjához nyújtottak be jobbító szándékú javaslatokat. E javaslatok döntõ többségét a kormány is támogatni tudja.
Így például támogatjuk az adóalap szempontjából jelentõséggel bíró forgalmi érték meghatározásának pontosítására, illetve a nem független piaci szereplõk, kapcsolt vállalkozások közötti értékesítés esetén az adó alapjára tett módosító javaslatokat. Támogatólag említhetem meg továbbá a vámmentességhez kapcsolódó fogyasztási adómentesség szûkítését, vagy az egyéb kõolajtermékek kategóriájába tartozó, a motor hajtóanyagok komponenseiként használható termékek, valamint egy új üzemanyag, a biodízelolaj fogyasztási adó alá vonására tett javaslatokat.
A módosító indítványok tárgyalása során jelentõsebb vita lényegében csak két téma körül alakult ki. Ezek közül az egyik a cigaretta adómértékéhez fûzõdik. Egy részrõl tulajdonképpen megismétlõdött az egy évvel korábban lezajlott vita, amely az adóemelés végrehajtásának módjáról, az adószerkezet célszerû változtatásának kérdésérõl alakult ki.
Érvek és ellenérvek hangzottak el mindkét megoldási variáció mellett, felhasználva ehhez a két ellentétes póluson született tudományos igényû tanulmányok megállapításait is.
A vita másik vonulatát az adóemelés megvalósíthatónak tartott mértéke körül kialakult eltérõ vélemények ütközése jelentette. A dohányszakma kérdéseiben illetékes mezõgazdasági bizottság kivételével a bizottságok a cigaretták esetében a javasoltnál magasabb, egy több mint 35 százalékos valorizációt megtestesítõ adóemelést tartottak indokoltnak.
A vita folyamán végül is a többféle megoldás között született egy olyan változat, amely az 1390 forintos adótétel mellett az értékarányos részt 75 százalékban javasolja megállapítani. A kormány ezt az utóbbi kompromisszumos változatot támogatja. Ez az adóemelés még olyan mértékû, amely mellett a várhatóan bekövetkezõ forgalomcsökkenés ellenére is adóbevételi többlettel lehet számolni.
A másik nagy vitát kiváltott módosítójavaslat-csomag arra irányult, hogy az üzemanyagok után fizetendõ Útalap-hozzájárulás mértékérõl, alanyáról, fizetésének szabályozásáról '96-tól az adótörvény rendelkezzék.
Miklós László képviselõ úr e kérdéskörhöz tett, a koncepció lényegét illetõen érdes fordulatokban sem szûkölködõ javaslatai az Országgyûlés több fórumát megjárták, míg végül kialakult az a konstrukció, amelyet a kormány képviseletében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium is támogatni tud. Az általunk is elfogadásra ajánlott megoldás ugyanis egyaránt biztosítani tudja, hogy az Útalap-hozzájárulás teljesítésével kapcsolatosan az adótörvény szigorúbb, részletesebb rendelkezései érvényesüljenek, és hogy az Útalap önállósága, szuverenitása egyébként sértetlenül fennmaradjon.
Megvalósítja a javaslat továbbá azt is, hogy a mezõgazdaságban a gázolaj- felhasználás után az Útalap-visszatérítést és a fogyasztási adót ne külön- külön, hanem egy jogcímen igényelhessék vissza. Része e konstrukciós változásnak az is, hogy a jövõben elesik ugyan a MÁV az Útalap- visszatérítéstõl, de ugyanakkor megnyílik számára az a lehetõség, hogy a vasúti szállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj mennyiségére esõ teljes fogyasztási adót visszaigényelhesse.
Kérem, hogy az elhangzottak alapján a kormány által is támogatott módosításokkal együtt a törvénytervezetet az Országgyûlés fogadja el. Köszönöm. (Taps. - Közbeszólások: Akkor szavazunk? - Csöngetni kellene, hogy a többiek jöjjenek be!)