DR. LAKOS LÁSZLÓ földmûvelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A kormány által beterjesztett törvénymódosító javaslat a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény módosításáról egy kis terjedelmû, ha úgy tetszik, egy rövid törvénymódosító javaslat, mégis meggyõzõdésem, hogy ez a szövetkezés fejlesztését szolgálja és jelentõs lépés lesz a meglévõ szövetkezetek stabilizálása, átalakítása irányában. A beterjesztett törvényjavaslat alapján való törvénymódosítást az teszi lehetõvé, hogy megszûntek, vagy jelentõs mértékben csökkentek a mezõgazdasági szövetkezetek körüli politikai viharok, ha úgy tetszik, konszolidálódott a helyzet, és ez lehetõvé tesz olyan változtatást, amely egy új típusú szövetkezést szolgálna.
A mezõgazdasági szövetkezetek, az agrártermelés körüli politikai viharokkal kapcsolatban engedjenek meg két megjegyzést. A miniszterelnök úr beszédében (sic!) és a napirend elõtti felszólalásokban a parlament több olyan megállapítást hallhatott, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, amelyek félremagyarázzák és teljesen helytelenül mutatják be a mezõgazdaság helyzetét. Márpedig 1995-ben a termelés, az értékesítés nem így alakult, bizonyos mértékben konszolidálódott a helyzet, és ez is ad alapot a törvény módosítására.
A Fidesz szónoka a beszédében arról beszélt, hogy 50 százalékkal csökkent az élelmiszer-fogyasztás és hivatalos adatokra hivatkozik. Valamennyi képviselõ megkapta ezt a kimutatást, amely a belföldi értékesítést az élelmiszereknél, italoknál, dohánygyártási termékeknél 1,4 százalékosan csökkent mértékben állapította meg. Ha tudjuk, hogy nõ az önellátás, akkor ez mindannyiunk örömére azt jelenti, vagy jelentheti, hogy nem csökkent az élelmiszer-fogyasztás Magyarországon, valószínû, hogy nõtt.
A termelésrõl, az értékesítésrõl néhány adatot engedjenek meg. 1985-tõl 1994-ig folyamatosan csökkent a mezõgazdasági termékek felvásárlása a hivatalos kimutatások szerint. Ez a folyamat 1995-ben megfordult és az év elejétõl november végéig a felvásárolt termékmennyiség számottevõen, több mint 15 százalékkal haladta meg az elõzõ esztendõ hasonló idõszakáét. Számomra különösen nagy öröm, hogy a zöldségfélék felvásárlása 36 százalékkal nõtt az elõzõ esztendõhöz viszonyítva, és az élõállatok felvásárlása - az elõzõ évek folyamatos csökkenése után - szintén ebben az esztendõben növekedett elõször.
A mezõgazdaság stabilizációja pénzügyi szempontból is lehetõséget ad meggyõzõdésem szerint a mezõgazdasági szövetkezetekrõl szóló fejezetek átalakítására. A beterjesztett törvényjavaslatnak négy lényeges területe van. Az egyik arról szól, hogy a törvény módosítása után természetes személyek mellett jogi személyek is lehessenek teljes jogú tagjai a szövetkezeteknek. Ez az eljárás, ez a módszer ismert az Európai Unióban, több helyen elfogadják a természetes személyek mellett a jogi személyek szövetkezeti tagságát is. Meggyõzõdésem szerint erre Magyarországon is szükség van, hiszen a kis gazdák, az új mezõgazdasági vállalkozók mellett a mezõgazdasági szövetkezeteknek is helyük van azokban az együttmûködésekben, amelyek a versenyképességüket javíthatják.
Másrészt pedig azt gondolom, hogy a jogi személyek szövetkezése olyan diszkriminációt szüntet meg, az együttmûködést olyan mértékben szélesíti, mely mindenképpen a mezõgazdasági termelõk összefogásának lehetõségét növeli meg. Nagyon remélem, hogy a törvény módosítása a lehetõ legrövidebb idõ alatt megszületik és a privatizációban, valamint az ez évi agrártámogatásokban a szövetkezetek részére meghirdetett kedvezményeket ennek alapján már többen vehetik igénybe.
A másik ilyen lényeges törvénymódosító javaslat, ami a fel nem osztható vagyon egy új struktúráját, egy új lehetõségét építené be a törvénybe. A szövetkezeti átmeneti törvény alapján a szövetkezetek vagyonát képezõ teljes eszközállomány felosztásra került részjegyekben és szövetkezeti üzletrészekben. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szövetkezeteknek, a korábban volt szövetkezeteknek a stabilitása nagy mértékben csökkent. Nem maradt és azóta sem képzõdött olyan közös vagyon, amely az Európai Unió mezõgazdasági szövetkezeteit stabilizálja, amelyet használhatnak mindazok a gazdák, akik ilyen termelést folytatnak, akik érdekeltek ebben, de nem vihetik ki a közös tulajdonból. Valódi szövetkezetek, valódi fel nem osztható vagyon nélkül nem mûködhetnek. Ezért javasoljuk a törvény ilyen értelmû módosítását, hogy lehetõséget teremtsünk arra, hogy a szövetkezeti tagok, ha úgy gondolják, ha így akarják, ha egyetértenek vele, valódi fel nem osztható vagyont képezhessenek.
(17.40)
Mindannyiunk számára fontos, hogy a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok között létrejött munkamegállapodások idõtartamát a szövetkezeti tag részére a munkaviszony jellegû jogviszony alapján járó juttatások szempontjából is figyelembe lehessen venni.Ez egy olyan diszkrimináció a szövetkezeti tagokkal szemben, amely a szövetkezetek átalakulása kapcsán jött létre. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezeti tagok munkamegállapodásban eltöltött ideje is a munkaviszonnyal azonosan kerüljön elbírálásra.
A negyedik lényeges témakör a részleges átalakulás törvénybe iktatása. Azt javasoljuk önöknek, módosítsák úgy a törvényt, hogy ha a szövetkezetek szétválására vonatkozó szabályok szerint a szövetkezetek két vagy több gazdasági csoportot hoznak létre, akkor ezek közül az egyik vagy több is egy lépcsõben átalakulhasson társasággá, ha a résztvevõk érdekei úgy kívánják.
Továbbra sem változtatunk alapelvünkön, tehát csak olyan változtatásokat fogadunk el a szövetkezetekben, amelyekkel a tagok többsége egyetért. A szétválás szabályaiban ez kellõ mértékben garantálva van, de ha a tagok egy csoportja azért kezdeményezi a szétválást, hogy azt követõen társaságként mûködjenek, akkor ez a törvénymódosítás a bürokráciát, az adminisztrációs procedúrát lényegesen lerövidíti.
Ezek alapján kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalják meg, és fogadják el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)