DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Csak néhány felvetésre szeretnék reagálni.
Kávássy képviselõ úr hiányolta a törvényjavaslat szövegébõl a pátoszt és a fentebb stílt. Azt gondolom, Kávássy képviselõ úrnak a ténymegállapításban, miszerint a törvényjavaslat szövege szikár és mértéktartó, igaza van. Én azonban azt gondolom, hogy a mértéktartás mégiscsak mindenkor sokkal dicséretreméltóbb, mint annak ellenkezõje. Nem gondolom, hogy a honfoglalásnak, a honfoglalás 1100. évfordulójának méltóságát az egyébként törvényhozási aktus keretében elfogadandó törvényszöveg veretessége, mívessége fogja megadni.
Hogy miért pont augusztus 19-ét javasolja a törvény millecentenáriumi emléknappá és egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítani? Ennek az augusztus 20- ához való közelségén és kötõdésén túlmenõen egy nagyon egyszerû, praktikus oka van. Augusztus 17-e szombat, augusztus 18-a vasárnap, augusztus 20-a kedd. A három munkaszüneti nap közé esik augusztus 19-e, amelyet ennél fogva a kormány meggyõzõdése szerint célszerû munkaszüneti nappá nyilvánítani, hogy ezen a négynapos ünnepen lehessen a millecentenáriumi megemlékezéssorozat csúcspontját elérni, hogy úgy mondjam, a megemlékezéssorozatra a koronát feltenni. Tekintettel arra, hogy munkaszüneti napról csak törvény rendelkezhet, ezért nyújtotta be a kormány ezt a törvényjavaslatot, ezért választotta augusztus 19-ét millecentenáriumi emléknappá. Némileg természetesen szimbolikus jelentõsége is van a dolognak. Ahogy a honfoglalástól az államalapításig terjedõ ívet az 1996-tõl 2000-ig terjedõ eseménysorozattal kívánjuk mintegy jelképezni, ugyanezt az ívet kicsiben az augusztus 19-tõl augusztus 20-ig terjedõ ív jelképezheti. Ez azonban egy jelképes ok, a ténylegesen praktikus ok az augusztus 19-e kiválasztásában az a tény, amit az imént említettem, hogy körülvéve több munkaszüneti nappal, ezt a napot célszerû munkaszüneti nappá nyilvánítani.
Vitatkoznék Kovács Kálmán képviselõtársunkkal. Én azt gondolom, hogy az ünnep elõkészítésében, az ünneppel kapcsolatos hírverésben nem mulasztott a kormány. Úgy gondolom, hogy a megemlékezéssorozat, amely az idõ szûkössége és az anyagi lehetõségek hiánya folytán valóban inkább rendezvénycentrikusra sikeredett - mint amilyet mondjuk 2000-ben az államalapítás évfordulójával kapcsolatban szeretnénk elérni, és aminek elõkészítését természetesen már most meg kell kezdeni -, ugyanakkor ezek között a rendezvények között jó néhány nagy jelentõségû és országpropagandára, az ország külsõ képének javítására szolgáló esemény is szerepel. Ugyanakkor - és ebben is egyetértek Balsay István képviselõtársunkkal - a kormány számított rá, és a Millecentenáriumi Emlékbizottság anyagilag is támogatta a helyi, az önkormányzati és a civil kezdeményezéseket, amelyek mind együttesen - amint már említettem - egyetlen ívre feltûzve fogják a millecentenáriumi megemlékezéssorozatot alkotni.
(19.10)
Végezetül, utolsó megjegyzésként úgy gondolom, a kormány valóban nem adott számot arról, hogy az emlékünnepség-sorozat során milyen irányban kívánja orientálni a társadalmat. Azért nem tette ezt, mert a kormány nem gondolja úgy, hogy ez az ünnepségsorozat a társadalom kormány általi orientálására szolgálna. Általában is: a kormány úgy gondolja, hogy a választók bizalmát az ország kormányzására és nem az ország tudatának formálására, a választók orientálására kapta. A választókat a tények szokták orientálni, a választók orientálódnak maguk, és úgy gondolom, errõl az orientációjukról az 1998-as választáson számot is fognak adni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)