DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): És nagyon érdekes számomra, hogy amikor a nyugdíjkorhatár emelés szükségessége az elmúlt években felvetõdött, akkor igen, szocialista párti képviselõk azért nyújtották be a módosító indítványt, hogy halasszuk el a nyugdíjkorhatár emelés törvénybefoglalását, mert nincs még meg a társadalombiztosítás önkormányzata, most fog megalakulni. Kérem tisztelt kormányzati képviselõtársaim, remélem tudják, hogy most van a társadalombiztosításnak, a nyugdíjbiztosításnak önkormányzata, ám ezt az utolsó változatot nem állt módjában megvitatni, nem állt módjában véleményezni, amennyit azóta megismert róla, azzal pedig nem ért egyet. Úgy, hogy utólag nézve az akkori érvelésük sem állta meg a helyét.
Nagyon furcsának tartom, a számítási mellékletet, amit a törvényjavaslathoz benyújtottak, kedves kormánypárti képviselõtársaim, ez nem hatásvizsgálat, igaz nem is írta rá a kormány. Csak annyit írt oda, hogy a háttéranyag, ez nem hatásvizsgálat. A hatásvizsgálathoz ez rendkívül kevés. Ebbõl az anyagból alapvetõ meghatározó kérdések hiányoznak, erre már jó néhány elõttem szóló képviselõ felhívta a figyelmet. Alapvetõ számítások hiányoznak a foglalkoztatási hatásokat illetõen is, de még annyiban sem következetes az anyag, hogy bizonyos korosztályoknál megállapítja, hogy hány százaléka az akkori korosztálynak köteles tovább dolgozni 2, 3, 4, 5 évvel, más korosztályoknál pedig nem állapítja meg, felhívom miniszter úr figyelmét, olvassa el az anyag 9. oldalán az 1999. évet, mely leírja, hogy a kötelezõ tovább dolgozás 5 év, de hogy a nõknek hány százaléka tud elmenni korábban és százalékának kell feltétlenül a szolgálati idõ miatt tovább dolgozni, az kimaradt az anyagból. Tehát ilyen elemi hibákkal terhelt az egész anyag. És akkor a leglényegesebb része, az indoklás is azt tartalmazza, miniszter úr is azt mondta itt az expozéjában, hogy kétévenként egy évvel nõ a nõk nyugdíjkorhatára. Miniszter úr, a törvény legelsõ oldalán, a legelsõ paragrafusban, nem errõl szól. Rendkívüli módon, én megpróbáltam megkeresni, hogy honnan jön ez a számítás, hogy kétévenként egy évvel, valóban az eredeti országgyûlési határozatban ez szerepelt, hogy aztán majd a nõk nyugdíjkorhatára kétévenként egy évvel emelkedjen, azt hiszem, hogy ez maradt meg a fejében mindenkinek, aki foglalkozott a törvénnyel, és aki az indoklást írta, és aki az expozéját írta, a törvény nem errõl szól. Akárhogy is keresem, nem találom a kétévenként egy évvel való emelkedést kérem, '41-ben születetteknek 57, '42-ben születetteknek 58, '43-ban születetteknek 59 éves a nyugdíjkorhatára, ebbõl következik, hogy évenként egy évvel nõ. Én egy másik számítást is elvégeztem, nagyon érdekes az eredmény, ez nem található meg a hatásvizsgálatokban természetesen.
Mondjuk az a nõ, aki '43-ban született, annak 59 éves lesz a nyugdíjkorhatára. Ha a mai rendszer maradna, '98-ban mehetne el nyugdíjba, 59 éves korhatárral 2002-ben mehet el nyugdíjba. De ha egy évvel késõbbi korosztályt nézek, akkor már csak 2004-ben mehet el nyugdíjba. Olvassa majd el, miniszter úr, érdekes. Számítsa át, messze van ez attól, hogy kétévenként egy évvel nõ a nyugdíjkorhatár, és a '42-es évtõl kezdõdõen évente eggyel megnõ, bármilyen számítással is végezzük. Úgyhogy vagy nem tudja a minisztérium, hogy mit terjesztett elõ, vagy elfelejtette egyeztetni a törvényt az indoklással, és ez egy rendkívül szomorú dolog. Következõ, még egy fontos problémát találtam itt, van egy olyan szabály, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege, 33 év szolgálati idõ elérése esetén, a havi átlagkereset 71 százaléka. Ezek után végképp nem lehet érteni, miniszter úr, hogy akkor hogy fog összefüggeni a jelenlegi nyugdíjszámítási módszerekkel az akkori nyugdíjszámítási módszer. Egyelõre még létezik fizetés szerinti degresszió, létezik plafon, sok minden be van építve, egyelõre még arról nem volt szó, hogy valakinek a nyugdíja az átlagkeresetének a bizonyos százaléka a megállapítás szerint. Ide pedig ez van írva. Most akkor be akarja vezetni a kormány, egy ilyen egyetlen paragrafusos módosítással a százalékos nyugdíjszámítást, de akkor azt is mellé kéne tenni, hogy melyik év keresetének a 71 százaléka, hány év átlagkeresetének a 71 százaléka, tudniillik, itt még ösztönzést is bevezetnek, mert azt írják, minden további szolgálati idõ megszerzésével évi egy-egy százalékponttal nõ.
Gyanítom, hogy nem itt akarja bevezetni a kormány a lineáris nyugdíjszámítást, csak éppen rossz a szöveg, de ez a szöveg, sajnos, ezt jelenti. Úgyhogy még egy módosító indítványt fogok majd javasolni, hogy kormánypárti képviselõtársaim munkája szaporodjon. És van a hatásvizsgálatból és a hátsó számításokból egy nagyon-nagyon alapvetõ hiány, és én javasolnám kormánypárti képviselõtársaimnak, ne menjenek bele addig a szavazásba, amíg ezeket a számításokat nem látják. Itt ugye látjuk azt, hogyha valaki a megadott és ez is egy rendkívül durva és drasztikus változtatás, nemcsak a nyugdíjkorhatár emelkedik föl, hanem a kötelezõ szolgálati idõ is. És a kettõnek az együttes hatása rendkívül durva és kemény lépéseket hoz, hiszen semmiféle fokozatosságot nem jelent jó néhány korosztály esetében, Kósáné Kovács Magda képviselõ asszony már beszélt a legelsõ korosztályról, de a többi korosztály esetében is ugyanerrõl van szó, hiszen a jelenlegi kötelezõen elõírt 20 éves szolgálati idõ helyett, amit bevezetni szándékoznak, az már a 1945. december 31-e után született nõk esetén 35 év kötelezõ korhatár.
Ez a két kritérium, ha együtt érvényesül, akkor ez nem egy rugalmas rend, nem egy fokozatos átmenet, hanem egy rendkívül durva és drasztikus lépés. És még egy lényeges. Ebben az esetben, ha valaki a megadott korhatár elõtt elmegy nyugdíjba és már megvan a szolgálati ideje - mert csak akkor mehet el korhatár elõtt nyugdíjba -, csak akkor részesülhet 5 év kedvezményben, ha megvan az elõírt szolgálati idõ. Ha megvan az elõírt szolgálati idõ, és elmegy 5 évvel hamarabb, mint a korhatára, a nyugdíja 30 százalékkal lesz kevesebb. Egyharmadával, de ha egy két év különbség van, akkor is még mindig 12 százalékkal.
Na most, van itt még egy fontos, ami hiányzik a törvény számítási anyagából. Hogy viszonyul egymáshoz a korábban nyugdíjba menetel esetén a bizonyos százalékos nyugdíjcsökkentés, valamint a korábbi nyugdíjba menetel esetén az évenkénti nyugdíjemelés. Miniszter úr! Ameddig ezt önök ide le nem teszik az asztalra, addig a kormánypárti képviselõknek fogalmuk nincs, hogy mirõl szavaznak. Mert ezt a két számot egymás mellé le kell tenni. Mert ha valaki két évvel korábban elmegy nyugdíjba és csökkentik a nyugdíját 12 százalékkal - a megállapítás-kori nyugdíját -, de utána abban az évben az inflációs hatások miatt jogosulttá válik 15-20 százalékos nyugdíjemelésre, akkor mi történt? Ezt miért nem számolták ki?
Ugyanez vonatkozik a továbbdolgozás ösztönzésére is. Hát olyan országban, ahol ha valaki elmegy nyugdíjba és utána azt a munkát is elláthatja, amit eddig is ellátott, csökkentett mértékkel, ott évi 1 százalékos vagy a koron túli munkába maradás esetén, évi 3,5 százalékos nyugdíjemelkedés, én nem tudom, hogy kit mire ösztönöz, de meggyõzõdésem, miniszter úr, hogy továbbra is a legerõsebb ösztönzés az marad, ha teheti, akkor elmegy nyugdíjba, és ha teheti, akkor tovább dolgozik, mert ezt semmiféle ösztönzõpontokkal nem fogják tudni elérni. Amíg ezeket a számításokat nem teszik le a Ház elé - én kértem a bizottsági ülésen, és rendkívül szomorú vagyok -, hogy két év óta, menetrendszerûen minden kormány által benyújtott törvényhez külön követelnie kell a parlamentnek a hatásvizsgálatokat, ezt egyszerûen nem hajlandóak tisztességesen elvégezni. Egy olyan ügyben, mint a nyugdíjkorhatár-emelés, egy olyan ügyben, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, hatásvizsgálatok nélkül dönteni bûn. Méghozzá nagyon súlyos bûn. És nagyon súlyos felelõsség a kormánypárti képviselõknek, akik adott esetben úgy szavaznak, hogy nem tudják, hogy mit jelent az, amirõl döntenek. Én kérem a kormánypárti képviselõket is, ne szavazzák meg addig ezt a javaslatot, amíg ezeket a részletes számításokat nem láthatják, mert egyébként akár egy üres lapot is megszavazhatnának itt a Ház elõtt, biankó csekket adva a kormánynak. Követeljék meg, hogy tisztességes számításokat tegyenek le, követeljék meg, hogy egy ilyen horderejû kérdésben, ami akkor is rendkívül nehéz, ha tökéletesen elõkészített, tökéletesen kiszámított és abszolút jól egyeztetett a társadalommal. Akkor is rendkívül nehéz lépés.
(12.40)
Akkor is súlyos következményei vannak. Ilyen kapkodva, hatásokat meg nem vizsgálva, következményeket ki nem számolva, ilyen döntést hozni nagyon súlyos lépés, melynek a felelõsségét a következõ generációk sorsa fogja majd megmutatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps jobb oldalról.)