Bogárdi Zoltán Tartalom Elõzõ Következõ

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ritkán fordul elõ a tisztelt Házban, hogy elõterjesztéseim vagy módosító javaslataim kormánypárti oldalról tetszést aratnak, ma ez is megtörtént. Ezek szerint igaza van Jeszenszky Gézának, hogy érdemes volt itt maradni ezen késõi órára. (Közbeszólás a jobb oldalról: Hogy fognak szavazni, az a kérdés.) Csupán az a kérdés, amit Jeszenszky Géza is kérdez, milyen lesz a szavazás eredménye? Jelen lévõ képviselõtársaim, mármint kormánypártiak, remélem meggyõzik a jelen nem lévõ képviselõtársaikat, hogy elõterjesztéseim, amelyek kizárólag a kerékpárutak és a kerékpáros közlekedés segítését célozzák, elnyerik a többség tetszését, esetleg még miniszter úr is támogathatná ezen módosító indítványokat, és akkor teljes lenne a siker, és akkor igaza lenne Papp és Varga képviselõtársamnak is, velem együtt, nem beszélve a kerékpáros társadalomról, akik várják, hogy ezt a két módosító indítványt a parlament megszavazza.

Én két módosító indítványom támogatására, és egy nem tõlem származó módosító indítvány nem támogatására szeretném kérni a tisztelt Házat. A 23. pont alatt elõterjesztett, pontosabban elõlrõl kezdem kronológiai sorrendben, a 18. pont alatt elõterjesztett módosító indítványom a 3. pont f) pontjához fûzne egy fél mondatot, miszerint kerékpárforgalom egyidejû fejlesztésével. Én sajnálatosnak tartottam azt a tényt az elõterjesztésnél, hogy a kerékpárról szó sem esett a kormány elõterjesztésében. Azért tartom sajnálatosnak, mert meg vagyok róla gyõzõdve, hogy nemcsak a múlt, hanem a jövõ közlekedési eszköze is a kerékpár, bizonyos helyzetekben. Ismert, hogy egy- és ötkilométeres távolságon belül a leghatékonyabb közlekedési eszköz a kerékpár, és ezt Nyugat-Európában nagyon sok város nemcsak nagy-, hanem kis- és közepes város is, ki is használja. Nem beszélve arról, hogy környezetvédelmi hatása milyen ennek a váltásnak. Akkor, amikor egy városban kerékpárforgalom megindul, illetve fejlõdik, változások állnak be a környezetvédelemhez viszonyulásban. Változások állnak be a köztisztasághoz viszonyulásban az emberek fejében, ugyanis kezdik értékelni azt, hogy valami tiszta, teszem azt tiszta például a levegõ, vagy tisztább, élvezhetõ a levegõ, nem beszélve arról, hogy járható a város. Azt hiszem, senki nem vitatja e tisztelt Házban, hogy városaink a jelen fejlõdés ütemében nemcsak lakhatatlanok lesznek rövid idõn belül, hanem járhatatlanok is.

(20.30)

Az nem képzelhetõ el, akármilyen gazdagok leszünk, akkor sem, hogy mindenki egyedül vagy esetleg ketten külön kocsiban utazik a városban, és így közelíti meg egyik pontról a másikat. Elképzelhetetlen, ugyanis járhatatlanságot eredményez. Olyan széles utak nem épülhetnek egy városban, hogy ezt a közlekedést ezek ki tudják elégíteni. Végre egy olyan divat, olyan divathullám van a világon, ami hasznos. Ezt a divathullámot meg kellene lovagolnia, fõleg alkalmas erre egy közlekedéspolitikai koncepció, amint képviselõtársam az imént már említette, hosszú távra szól, megcélozni azt, hogy ezt a divathullámot kihasználjuk.

Következõ a 23., az imént már említett 23. pontja az elõterjesztésnek, amely a 3. pontot egy új i) és j) ponttal egészítené ki. Ez az elkerülõ utak és autópályák esetében a településeken járulékos környezetvédelmi beruházásként forgalomcsillapító és kerékpárforgalmi létesítmények építését célozza meg, illetõleg ökoturizmus feltételei megteremtéseihez csatlakoztatni kívánja a hazai kerékpárutakat a külföldi kerékpárutakhoz. Tények bizonyítják, hogy ott, ahol elkerülõ utak épülnek, és nem történik forgalomcsillapítás a régi útszakaszokon, a forgalom egy része továbbra is a régi útszakaszon megy, ugyanis az emberek a hosszabb távot nem akarják megfutni. Fõleg ott, ahol autópályák épülnek, és az elkerülõ út autópálya, sok esetben még nõ is a belsõ forgalom azzal, hogy az autópályának egy forgalomvonzó hatása van, és az is ott megy bent, és természetesen nem kell érte fizetni.

Azt hiszem, hogyha ezeken az utakon forgalomnehezítõ akadály - népszerû nevén akár fekvõ rendõrrõl, merthogy arról van szó - épül, megjön a helyben lakók kedve a kerékpározáshoz. Biztonságosabb lesz a kerékpározás, mint volt annak idején, és kerékpárral próbálnak megközelíteni egymástól akár távolabb esõ pontokat is. Ne felejtsük el, vannak a világban, Európában olyan országok, olyan helységek, ahol az emberek a munkaválasztásnál, a munkahely megválasztásánál, a gyerekek az iskola megválasztásánál figyelembe veszik, hogy a lakásuktól milyen kerékpárúton közelíthetõ meg az az objektum, ahova dolgozni vagy esetleg tanulni jár. Tehát ez mindenképpen nagyon fontos.

Az utolsó, támogatandó gondolat ez a bizonyos nemzetközi kerékpártút- hálózathoz való csatlakozás. Én személy szerint arra gondoltam, amikor az expót támogattam, hogy Magyarországon az expóra egy rendkívül jelentõs kerékpárút-hálózat épülési roham indult. Ne felejtsük el, a magyar parlament 1992-ben elfogadott egy olyan módosító indítványt, ami szintén tõlem származott, amely az Útalapból elkülönített 5%-os összeggel a kerékpárút- építést kívánta támogatni. Ennek hatására ez alatt a pár év alatt 1000 km kerékpárút lett Magyarországon, és van olyan megye - nevezetesen Békés megye - , ahol magában a megyében több, mint 100 km hosszú a kerékpárút hosszúsága.

Tehát nekünk azon kell gondolkodnunk, hogy az építésnél hogyan tudjuk azokat a turistákat, akik egyelõre csak határainkig jönnek el, becsábítani az országba, biztosítani nekik a biztonságos kerékpáros közlekedést. Szeretném itt felelõsséggel kijelenteni, a világban az egyik legintenzívebben fejlõdõ turisztikai ág a kerékpáros turizmus. Mindamellett a kerékpáros turista a legjobb turista, mert sokat eszik és nem szennyezi a környezetet, és régen vége van annak a tévhitnek, miszerint a kerékpáros szegény ember. Szó sincs róla. Ugyanazokat a kényelmi feltételeket szeretné kapni, mint egyéb turista, csak õneki - hogy úgy mondjam - az a heppje, hogy kerékpárral jár és nem autóval.

Nem beszélve arról, hogy ezek a turisták olyan helyekre is elmennek, ahova autós turista soha nem megy el. Kistelepülésekre, kicsi, csendes helyekre, ahol szívható a levegõ, csönd van, és iható a víz esetleg, tehát élvezik magát a természetet, és ebben Magyarországnak elég jó pozíciója lehet. Ha valaki esetleg veszi a fáradságot és elutazik Donaueschingenbe, és visszafelé végigbiciklizik a Duna mellett, tapasztalhatja, hogy Hainburgig milyen hihetetlen kerékpáros forgalom van a Duna mellett épített kerékpárúton. Ezeknek a turistáknak jelentõs része belépne Magyarországra, de a halmozottan életveszélyes helyzetet, amit a magyar közlekedés és a koszos levegõ jelent rájuk, nem szívesen vállalják, ezért Magyarországra nem jönnek be, hanem Hainburgnál irányt váltanak, és elindulnak a Fertõ-tó irányába, és használják azt a Fertõ-tó körül kiépített bicikliutat, amire már a magyar fél is becsatlakozott. És talán ez az egyetlen olyan kerékpáros út, ami külföldi kerékpáros útrendszerhez csatlakozik.

Kérném képviselõtársaimat még egyszer, ezek a módosító indítványok tényleg hosszú távú, jó irányba mutató elõterjesztések. Kérjék meg képviselõtársaikat, akik nincsenek itt, ennek támogatására. Ebben a kérdésben egyszer a magyar

parlament már jó példát mutatott. Kormány elõterjesztés ellenére 1992-ben azt az elõbb említett kerékpárútalapot az akkori kormánypártok és ellenzék is megszavazta, többséggel. Jelzem, kormány elõterjesztés ellenére. Ennek példáját most is használhatnánk, ha esetleg a kormány idõközben nem gondolná meg magát, mert akkor leegyszerûsítené a helyzetünket, és akkor nem kellene kormányelõterjesztés ellenében szavaznia a többségnek.

Van a 24. elõterjesztés, ami kormánypárti képviselõk elõterjesztése, itt viszont azt kérném képviselõtársaimtól, ne támogassák ezt a módosító indítványt. Ugyanis egy egységes közlekedési alap létrehozásának a megteremtését célozza meg. Rendkívül veszélyesnek tartom, ugyanis abban az esetben azok a környezetkímélõ beruházások, amik most megépülhetnek a még megmaradt, bár elég csonka állapotában megmaradt kerékpárútalapból, vagy ne felejtsük el, volt Magyarországon egy kerékpárút-dûlõút alap is '92-93-ban, amelyik az imént, hacsak képviselõtársam által említett mezõgazdasági szállításoknak az egyszerûsítését, balesetmentesítését és olcsóbbá tételét célozta, ugyanez az úthálózat alkalmas lett volna egy kerékpárút-hálózat kiépítésére is, mert ezeknek viszont, ezeknek a dûlõutaknak minden településre el kell menni, mert egyébként nincs értelme. Természetesen akkor, és ez volt a pályázat feltétele, hogyha ezek az utak egy nagyobb egység egységes rendszerében, vagy annak tervében épülnek és csatlakoznak valahova. Örömmel állapítom meg, hogy ezt az elõterjesztést a kormány sem támogatja, de ne támogassa a tisztelt parlament se, nehogy esetleg véletlenül elõforduljon, hogy igen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage