DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Ebben a szakaszban, ha jól számolom, kettõ, négy, öt olyan módosító indítvány van, amelyrõl szólnom kellene. Egyrõl azonban Kovács Kálmán képviselõ úr, miután pontosan hasonló tartalmú indítványt adott be, nem kívánok szólni. Pontosabban csak annyi megjegyzést szeretnék a "hozzájárul" vagy "hozzájárulhat" megoldáshoz hozzáfûzni, hogy a feltételes mód az adott esetben azt jelenti, hogy ez a támogatás nulla is lehet, vagy valamennyi lehet. A feltételes mód hiánya, tehát a "hozzájárul", az azt jelenti, hogy egy forinttól terjedhet bármeddig ez a támogatás. Nem tudom és nem egészen világos számomra, hogy ez a nulla és egy forint lehetséges különbsége, ez miért okoz igazában gondot az elõterjesztõnek.
(19.00)
A másik, amirõl szólni kívánok, az a 263. módosító indítvány, amelyet többen adtunk be, amely az egyházi egyetemeken a már mûködõ intézmények elégséges megbízásáról szól. Lehet, hogy ez a kifejezés nem egészen pontos, de hogy mirõl van szó, azt gondolom képviselõtársaim világosan és pontosan tudják. Arról van szó, hogy a világi szakok esetében - megbízás alapján - az egyházi egyetemek folytatnak szakképzést. Ezen világi szakok fennmaradásának egyik elõfeltétele az, hogy a jövõt illetõen is kapjanak valamiféle megbízást.
Ha a következõ esztendõkben a miniszter hatáskörébe fog tartozni az, hogy megszabja azokat a létszámokat, amelyeket az állam finanszíroz az egyes felsõoktatási intézményekben, akkor, ha ez a finanszírozás a már megindított szakokon elmarad, ez nyilvánvalóan az adott egyházi intézmény, egyházi felsõoktatási intézmény halálával lesz egyenlõ, pontosabban nem marad más számára, mint a teológiai képzés.
Ezért gondoltuk fontosnak azt, hogy valamiféle biztosíték, ha nem ebben a formában, ahogy mi megfogalmaztuk, valamilyen más formában, szerzõdéskötés formájában, vagy ennek biztosítása formájában, ez a lehetõség az egyházi felsõoktatási intézményekben, és a nem egyházi, de nem állami felsõoktatási intézményekben is megmaradjon, annál is inkább, mert ezek a megindított szakok olyan igényeket elégítenek ki, amelyek az állami felsõoktatási intézményekben nem mindig valósulnak meg.
A harmadik, amirõl néhány mondatot szólni kívánok, a 271. pont alatt szerepel. Az akkreditációs eljárás nyilvánossága, ami nemcsak számomra, hanem mindenki számára, aki a demokráciát fontosnak tartja, azt hiszem, hogy rendkívül fontos. Kossuth Lajos óta, vagy a reformkor óta, mindannyian tisztában vagyunk, hogy a nyilvánosságnak óriási ereje van, és a demokrácia és a nyilvánosság össze van kapcsolva.
Ennek megfelelõen azt hiszem, hogy egy ilyen fontos, az akkreditálásról döntõ bizottság esetében a követelmények nyilvánosságra hozatala és magának az eljárásnak a nyilvánossága olyan elv, amit semmiképpen sem szabad megsérteni és én örömmel vettem azt, hogy az elõterjesztõ és a bizottság is ezt a javaslatunkat támogatta.
Végül, pardon még nem végül, mert még két pontról szeretnék szólni. A 277., amelyet szintén négyen nyújtottunk be, ez a mûvészeti felsõoktatás kérdésében akar elõrelépni a tekintetben, hogy ahol nem lehet tudományos fokozatokat szerezni, mint a tudományegyetemeken és a fõiskolákon, ott is legyen meg a mód az intézmény tanárainak kinevezésére akkor is, ha nem rendelkezik ezzel a tudományos fokozattal.
Most az elõzõ törvény megteremtette a DLA-fokozatot, amelyet azonban nyilvánvalóan az idõsebb kollegák nem szerezhettek meg, holott õk azok, akik a most DLA-fokozatot szerzõket tanítják, tehát teljesen indokolatlan lenne, ha õk az egyetemi tanári vagy docensi, vagy fõiskolai tanári, vagy docensi kinevezéshez csak ilyen fokozat alapján juthatnának hozzá.
Végül az utolsó - úgy vélem, hogy ez sem lényegtelen. Korábban nem ejtettem és ejtettünk szót a törvénymódosítás egy nagyon lényeges elemérõl, a kreditrendszerrõl. A kreditrendszer bevezetése és az ezzel kapcsolatos kormányrendelet kiadása - úgy vélem - mindannyiunk számára fontos, hogy minél elõbb megjelenjen, és ez az egyszerû módosítás, amely '98 helyett '97-re akarja elõrehozni ennek a kormányrendeletnek a kiadását, azt célozza, hogy a kreditrendszer bevezethetõ legyen minél hamarabb a magyar felsõoktatási intézményekben. Köszönöm szépen.