DR. GARAY ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyszerre vagyok könnyû és nehéz helyzetben, mint bizottsági elõadó. Rövid beszámolómhoz mankóul szolgálhat a bizottsági ülésünk jegyzõkönyve, az ott elhangzottak személyes élménye. De ennek mechanikus visszaadásán túl talán az is feladatom lenne, hogy próbáljam érzékeltetni azokat a trendeket, csomópontokat, ellentéteket, melyek a törvényjavaslat lassan már konkrét kikristályosodásához vezethetnének a módosító javaslatokon keresztül, és ezzel a szakmai jellegû összefoglaló tájékoztatóval az ebben a témában nem szakértõ képviselõtársaimnak esetleg segítséget nyújtani a véleményük kialakításában.
Egy kicsit optimista voltam, talán nem azért, hogy egyáltalán képes vagyok- e valamilyen épkézláb összefoglalóra, hanem a részvétel arányait tekintve, gondolok itt arra, hogy itt valóban szakértõ képviselõtársak ülnek, akiknek nagy része a bizottsági ülésen is részt vett, de ennek ellenére természetesen ezt az összefoglalót megteszem.
Nos, úgy éreztem, hogy a bizottsági ülésen a konkrét módosító javaslatokon keresztül számos esetben kénytelen-kelletlen visszakanyarodtunk lényegi, átfogó koncepcionális kérdésekhez, általános vitára emlékeztetõ légkört teremtve. Tovább bonyolította a képet, hogy a külön-külön is, de egyeztethetõ formában úgyszintén koherensnek szánt és annak tûnõ szocialista és szabaddemokrata módosító csomag gyakorlatilag teljes mértékben elutasításra talált az elõterjesztõ részérõl. Nem mintha az egyéb lényegi képviselõi módosító javaslatok nagyobb sikerrel jártak volna. Ebben a szituációban a bizottság számos módosító javaslatot úgymond átengedett, további egyeztetések és kapcsolódó módosító indítványok reményében. Ugyanakkor éppen a bizottsági ülés óta eltelt másfél hét, az azóta történt különbözõ szintû politikai, szakmai egyeztetések és döntések véleményem szerint alapvetõen befolyásolhatják, transzformálhatják a száz-egynéhány módosító javaslat sorsát. Azt hiszem, nem árulok el titkot, hogy ez többé-kevésbé már meg is történt, de ennek taglalása nem feladatom.
Ezután néhány konkrétum a bizottsági ülésen elhangzott véleményekrõl, javaslatokról. A minduntalan felmerülõ alkotmányossági aggályok miatt a bizottság egyetértett abban, hogy a végszavazás elõtt az Alkotmánybírósághoz fordul, elõzetes normakontrollt kérve a törvényjavaslat alkotmányossága tekintetében, ha az eredeti benyújtott törvényjavaslathoz képest nem lesz lényegi elmozdulás. Különbözõ variációkban szerepeltek például a szerzõdéskötési ajánlatok elõterjesztésének, az ezzel összefüggõ érdekegyeztetésnek a módjai és a mellékletben szereplõ normatívák is. A szabaddemokraták ebben a vonatkozásban nem támogatták a bizonytalan jogi helyzetû megyei egyeztetõ fórumok kötelezõ létrehozását, míg a mellékletben szereplõ normatívákat szakmai ajánlásokká kívánták átminõsíteni, és egyben erõsíteni az önkormányzatok pozícióját a szerzõdési ajánlatok létrehozásában.
A szocialista módosító javaslat szerint a mellékletben szereplõ táblázatok átdolgozás után fennmaradnának, de képlet nélkül. Ez a struktúraváltás mintegy szakaszolását jelentette volna, vagy jelentené, amennyiben csak az elkövetkezendõ kettõ vagy három évre szabná meg a konkrét tennivalókat.
Ugyancsak idetartozik az az elgondolás, hogy a területi ellátási kötelezettség, a szakellátási feladat és a regionális országos speciális feladatok egymástól jól elkülönítve, és külön érdekegyeztetésben kerüljenek meghatározásra. Módosító javaslat formájában merült fel az a vélemény, hogy ahol a kapacitás a számítottat jelentõsen meghaladja, ott a nagyobb mértékû csökkentés fokozatosan történhessen meg. Egyik azon ritka javaslat közé tartozik az az elképzelés, melyet elviekben az elõterjesztés támogatott, hogy a mûködési engedélyekrõl szóló kormányrendelet ne a törvény hatálybalépése után szülessen meg, hanem elõtte, és már létezõ mûködési engedélyek birtokában születhessenek javaslatok a kapacitásszerzõdésekre.
(22.10)
Több képviselõtársam is kifejezett aggályának adott hangot azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár a területi normatívákat meghaladó kapacitásokra külön szerzõdést köthet, a járó- fekvõbeteg elõirányzat 5 százalékának mértékéig. Ez igen jelentõs összeg vonatkozásában tette fel Kis József képviselõtársam azt a rövid kérdést, hogy milyen alapon, kivel, miért, mikor és hogyan? Az elõterjesztõ erre kapcsolódó módosító javaslatot ígért. Végül számos ponton felmerült az, hogy a feloldhatatlannak tûnõ ellentmondások kezelésére hívatott bírósági eljárás és peres út igazából nem fogja tudni kezelni a szakmai problémákat. Az nem igazíthatja ki a szakmai elõterjesztõ és a törvényhozó jogalkotási hajtûkanyarjait, de nem oldhatja fel a finanszírozó és a tulajdonos önkormányzatok közötti bonyolult érdekeltségi és ellenérdekeltségi viszonyokat sem.
Ennyiben próbáltam felvillantani egy-egy kérdéskört, képviselõtársaim. Ezt a részletes vita alkalmával kiegészíthetjük majd általánosságban és a módosító javaslatokkal összefüggésben konkrét formában is. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)