DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-elõkészítõ bizottság elnöke: Tisztelt Országgyûlés! Elnök Asszony! Amikor öt héttel ezelõtt, május 22-én az alkotmány-elõkészítõ bizottság nevében beterjesztettem a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveirõl szóló országgyûlési határozati javaslatot, annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy az Országgyûlés e koncepció alapján képes lesz stabilizálásra érdemes, értékálló, a jelenleginél szakmai értelemben jobb, a társadalom számára elfogadható alkotmányt megalkotni. Most, az 59 órás plenáris és az alkotmány-elõkészítõ bizottságban lefolytatott további 22 órás vita után, azután, hogy 92 képviselõ összesen 414 hozzászólás keretében fejtette ki véleményét a koncepcióról, és mindenekelõtt a bizottsági ajánlás ismeretében, nyugodtan mondhatom, hogy a reményem igazolódott.
Azok, akik figyelemmel kísérték a vitát, megállapíthatták, hogy a hozzászólások nagy többsége közjogi álláspontok, szakmai érvek ismertetésébõl állt. Összességében az alkotmány jelentõségéhez méltó, színvonalas, tartalmas eszmecsere folyt. A koncepció vitája igazolta azt a várakozást, hogy a társadalmi és szakmai szervezetek, önkormányzatok, köztestületek, állami szervek, a szakértõk véleményei és az állampolgári levelek sokasága hasznosulnak az Országgyûlésben. Szinte minden felszólalásban hivatkoztak rájuk, idéztek belõlük. A benyújtott módosító indítványok nagy többsége ezeken a véleményeken alapult. Más oldalról közelítve, alig akadt olyan szakmai észrevétel, amely ne jelent volna meg képviselõi módosító indítványokban.
Bebizonyosodott tehát az is, hogy az Országgyûlés az alkotmányozás folyamatában képes a politikai és szakmai véleményeket összegezni, a különbözõ álláspontokat a társadalom nyilvánossága elõtt egymással ütköztetni és ennek alapján a felelõs döntéseket meghozni.
Tisztelt Országgyûlés! A benyújtott 423 módosító indítványból az alkotmány- elõkészítõ bizottság 93-at támogatott. Ez az összes módosító indítvány 22 százaléka. A bizottság döntési rendjét ismerve, azt hiszem, ez jó arány. Sok értékes javaslat ugyanis csupán egy-egy ellenszavazat miatt vérzett el. Miután a Független Kisgazdapárt képviselõi az öt bizottsági ülésnapból mindössze egy alkalommal, akkor is csak egyetlen órára vettek részt a döntéshozatalban, a bizottság az összes támogató döntését egyhangú szavazással volt kénytelen meghozni. Az is nehezítette a helyzetet, hogy ez idáig az MDNP nem tudott bekapcsolódni a bizottsági munkába. A bizottság, megítélésem szerint, nyitott volt a módosítások iránt, nem ragaszkodott mereven korábbi döntéseihez.
A javasolt változások lényege abban foglalható össze, hogy gazdagodott az emberi jogokról szóló rész, új szociális jogok fogalmazódtak meg, mint például az emberhez méltó életkörülményekhez való jog, és közülük többet alanyi jogként javasolunk a koncepcióba. Ilyen például a munkához való jog és az egészségügyi alapellátáshoz való jog. Megfogalmazódott továbbá néhány nagy jelentõségû, a késõbbi törvényhozói munka számára irányt adó elv is. Ilyen a külföldön élõ magyar állampolgárok választójoga, valamint a honvédelmi kötelezettség új módon való megközelítése.
Az államszervezetre vonatkozóan viszont csak kisebb jelentõségû kérdésekben alakult ki egyetértés.
Tisztelt Országgyûlés! Az új alkotmány szabályozási elveinek meghatározása után megkezdõdhet az új alkotmány normaszövegének kidolgozása. A koncepció kijelöli a munka kereteit, ugyanakkor kellõ mozgásteret is biztosít a pontos és részletes szabályok kidolgozásához.
(17.30)
A koncepció lehetõséget ad egy modern, jó alkotmány megalkotására, de csak a törvényjavaslat normaszövege alapján lesz megállapítható, valóban sikerült-e a társadalom igényeit kielégítõ alkotmányt elkészítenünk. Hadd tegyem hozzá, hogy egy dolog az elveket meghatározni, s egy másik, sokkal nehezebb ügy ezeket jogszabályi formába önteni. Sajnos, ahogy ez lenni szokott, többen vannak az elvekhez értõek.
Felszólalásában több képviselõtársunk is hiányolt a koncepcióból egyes jogintézményeket. Felhívom azonban a figyelmüket arra, hogy ami az alkotmányban nem szerepel, az még a jogrendszer részévé válhat. Hiszen törvényi szinten nagyon sok kérdéskört lehet és kell rendezni. Ilyen például az érdekegyeztetés rendszere, ami eddig nem azért maradt ki az alaptörvény koncepciójából, mert szükségtelennek találtatott, hanem azért, mert a pártok egy része nem alkotmányozási, hanem törvényhozási tárgynak gondolja.
Az alkotmány szabályozási tárgyköreirõl régóta szakmai viták zajlanak. Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik szerint az alkotmányba csak idõtálló rendelkezések valók, amelyek megvalósításához - mégpedig belátható idõn belül - megvannak a társadalmi, anyagi és igazgatási feltételek. Az alkotmány nem lehet kívánságok gyûjteménye. Az életviszonyokra közvetlenül alkalmazható, normatív szabályokból kell állnia. Ez a követelmény nagy felelõsséget ró az alkotmányozóra.
A határozati javaslat elfogadása esetén most egy újabb intenzív bizottsági munkaszakasz következhet. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy az õszi ülésszak megnyitásával egyidejûleg megkezdõdhessen az alkotmány-elõkészítõ bizottságban az új alkotmány normaszövegének a vitája. E folyamatban továbbra is jelentõs szerepe lesz a társadalmi és szakmai szervezeteknek, a szakértõknek. A normaszöveg országgyûlési tárgyalása elõtt az eddiginél is hosszabb idõ áll majd rendelkezésre a társadalmi vitához.
Végezetül, tisztelt Országgyûlés, az eddigi vita és a bizottság döntése alapján esélyt látok arra, hogy a frakciók a késõbbiekben is közelítik egymáshoz álláspontjukat, s így megegyezés alakul ki több olyan kérdésben, amelynek ma még nincs kellõ arányú támogatottsága. Ilyen például a köztársasági elnök választásának módja, a nemzetközi szerzõdések magyar jogrendszerbe illesztésének szabályai és az érdekegyeztetés rendszere.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmány szabályozási elveivel foglalkozó többhetes általános és részletes vita akkor zárható le a tárgy súlyához méltóan, és fejezhetõ be nyugodt lelkiismerettel, ha a beterjesztett javaslatokról felelõsségteljesen szavazunk. Köszönöm a figyelmüket. (Erõs taps.)