HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony! Nagyon röviden szólok, hiszen az általános vitában, a részletes vitában és azoknak, akik részt vettek a bizottsági munkában, a bizottsági munkában volt módjuk kifejteni álláspontjukat.
Én nagy örömmel vettem volna, ha például ellenzéki képviselõtársaink részt vesznek mondjuk a hétfõi, 59 pontot tartalmazó koherenciazavarok kiküszöbölésében. Talán ott meghallhattuk volna, hogy most akkor tényleg koherenciazavarról van szó vagy egyebekrõl.
Ez egy mellékes dolog, nagyon sok idõt töltött a Ház ezzel a törvénnyel. Meggyõzõdésem szerint hatalmas lépést tettünk azért, hogy egy kiszámíthatóbb, stabilabb és modernebb közoktatás legyen Magyarországon. Azok a szlogenek, amik itt elhangoztak, sajnos nem felelnek meg a valóságnak az ellenzéki oldalról.
Hacsak a finanszírozás kérdését nézem, akkor a '93-ashoz képest ez a finanszírozási elképzelés egyrészt rögzíti azokat a minimumokat, amelyeket kötelezõ teljesíteni, ami alatt nem lehet finanszírozni a magyar közoktatást.
Olyan új elemeket vezet be, mint a kistelepülések kiegészítõ normatívája, a bejáró normatíva, hátrányos helyzetû gyerekek külön támogatása, a napközis normatíva, amirõl, ugye, azonnali kérdés is volt itt ma vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi normatíva kötelezõ felhasználása erre a célra.
Tehát abszolút elõrelépés, mondjuk csak a finanszírozás oldaláról. Vagy ha azt nézem, azt a nem lényegtelen elemet, hogy kötelezõ automatizmusokat épít be a rendszerbe, mondjuk a tanártovábbképzés ügyében, ami minimum 5 milliárd forint a jelenlegi költségvetési helyzetet figyelembe véve, vagy mondjuk kb. kétmilliárdnyi összegben modernizációs alapot hoz kötelezõen, automatikusan létre.
Nincs idõ arra, de elmondtuk a részletes vitában is, hogy az iskolairányításban óriási változás az, hogy oktatáspolitikai kézbõl az Országos Köznevelési Tanács kezébe kerülnek a legfontosabb szakmai kérdések. Nem politikai szinten, hanem szakmai szinten fog eldõlni, hogy mit tartalmaz a nemzeti alaptanterv, és hogyan változik; mi az óvodai irányelvek vagy alapprogram tartalma; hogyan néz ki az érettségi.
Tehát a szakma kezébe kerülnek alapvetõ, meghatározó jelentõségû döntések, mint például a tankönyvvé válás kérdése is.
Nagyon sokan beszéltek itt az úgynevezett paraméterek kérdésérõl. Szeretném csak jelezni, mert nincs már idõ másra. Egyrészt ez a törvény az osztálylétszámokon egyáltalán nem változtatott. Megmaradtak azok az osztálylétszámok, amelyek '93-as törvényben voltak. Másrészt a törvény minimális csoportlétszámokat vezetett be, amelyek nem voltak szabályozva a '93-as törvényben. Tehát akár az is megtörténhetett volna, hogy egy önkormányzat - nehéz helyzetben - vagy egy iskola egyáltalán nem biztosít csoportbontást. Ez egy nagyon jelentõs minõségi elõrelépés.
Ez a törvény jelentõs mértékben és nagyon komoly pontokon rögzíti a mozgástereket, példának okáért az iskolaszerkezet váltása jóval nehezebb ma, most már a törvény elfogadása után, mint mondjuk akár '93-ban volt. Például azért, mert kötelezõ olyan megyei szintû, regionális terveket készíteni, amelyek alapvetõen korlátozzák, szabályozzák a helyi szintû változtatásokat.
Én azt gondolom, hogy jó úton jártunk akkor, amikor ezt a törvényt elfogadtuk. Egy kiszámíthatóbb, jobb és modernebb közoktatás feltételeit teremtettük meg. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)