I. JÁNOS KÁROLY spanyol király: Köztársasági Elnök Úr! Országgyûlési Elnök Úr! Képviselõ Hölgyek és Urak! Nagy megtiszteltetés és kiváltság számomra az a meghívás, amely lehetõvé teszi, hogy most, elsõ alkalommal felszólaljak a Magyar Köztársaság Országgyûlése elõtt, a nemzeti szuverenitás házában.
A királynét és engem különösen nagy örömmel tölt el, hogy épp egy olyan jelentõségteljes idõpontban látogathatunk újra Magyarországra, amikor az államalapítás 1100. évfordulóját ünneplik meg.
A honfoglalás, amelyet a hét magyar törzs vitt véghez, és a Szent István király által megvalósított államegyesítés a Nyugat felé történõ egyértelmû közeledést jelentette, valamint azt, hogy Magyarország a nagy európai szellemi és mûvészeti áramlatok részesévé vált. Ez a történelmi esemény különös jelentõséget kap napjainkban, amikor az ország teljes egészében visszanyerte nemzeti szuverenitását, a demokrácián és a szabadságon alapuló kontinentális viszonyok közepette.
Ez a gyönyörû épület a szabadságjogok és az alapvetõ emberi jogok védelmének réges-régi hagyományát testesíti meg. András király Aranybulláját gyakran a közösség és vezetõi között létrejött szerzõdés elõképeként emlegetik. A középkori királyi tanács üléseit pedig a modern országgyûlések elõfutárának tekintik.
Az Országgyûlés képe is úgy vésõdött be a történelembe, mint egy egész nép a totalitarizmussal szemben, értékeinek visszaszerzéséért vívott harcának jelképe.
Elnök Úr! Elsõ ízben 1987-ben volt alkalmunk Magyarországra látogatni, és nagy örömmel tapasztaljuk, milyen mélyreható változások mentek végbe az eltelt idõszak alatt.
(12.10)
Visszanézve úgy gondolom, hogy megelégedéssel tekinthetünk az e területen elért eredményekre. A koppenhágai csúcstalálkozón kinyilvánították az Európai Unió új tagokkal történõ kibõvítésének szándékát, és lefektették a jövõbeni bõvítés gazdasági és politikai kritériumait.
Az esseni csúcstalálkozón már e fokozatos integráció megvalósítási módjáról tárgyaltak: strukturált párbeszéd, a kereskedelmi kapcsolatok bõvítése és a piacok megnyitása.
A spanyol soros elnökség alatt, a madridi csúcstalálkozón meghozott határozatok - a kiemelkedõ fontosságú kormányközi konferencia eredményeinek tükrében - már felvázolták a tárgyalások kezdõ szakaszának menetrendjét is.
A kibõvítési folyamat immár sínen van valamennyi érintett fél, az unió, a tagországok és a jelölt országok munkájának köszönhetõen. És be is kell hogy fejezõdjön a kitûzött határidõre, az összes fél megelégedésére szolgáló eredményekkel.
Elnök Úr!
A mélyreható változások és a megtett erõfeszítések azt is lehetõvé tették, hogy országuk újra sikerrel kamatoztassa kiemelkedõ képességeit a nemzetközi porondon. Képességei megmutatkoztak a szomszédos országokhoz fûzõdõ kapcsolataik megerõsítésében is.
Ebben a vonatkozásban minden, a bizalom erõsítésére és a jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére tett erõfeszítés a közép-európai stabilitás megszilárdításához járul hozzá.
Az utóbbi években a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetek felelõsségteljes tisztségeit foglalta el. 1995-ben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet soros elnöki tisztségét töltötte be. A békemissziókban vállalt szerepe, illetve a válsághelyzetek megelõzése és békés megoldása érdekében tett kezdeményezései az EBESZ minden tagországának egyöntetû elismerését vívta ki, amely gratulációkhoz ezennel magam is csatlakozom.
Az új európai körülmények és a történelmi valóság ma arra ösztönöznek bennünket, hogy újragondoljuk biztonsági és védelmi struktúráinkat. Az Atlanti Szövetség ez év júniusában, a berlini csúcstalálkozón megerõsítette azon elhatározását, hogy megnyitja a szervezet kapuit az új közép-európai demokráciák elõtt. Fokozatos folyamatról van szó, amelynek legfõbb ismérvei az átláthatóság és a párbeszéd: e folyamat során figyelembe kell venni valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit, hogy kontinensünkön ne kerüljön sor újabb megosztásokra.
Magyarország, élve szuverenitásával, kifejezte azon szándékát, hogy teljes jogú tagja legyen az Atlanti Szövetségnek, és az elsõ országok között volt, amelyek csatlakoztak a békepartnerségi programhoz, amelynek keretében jelenleg különbözõ együttmûködési formákban vesz részt. Ezenkívül nagylelkûen és hatékonyan mûködik közre a volt Jugoszlávia területén folyó békefenntartási mûveletekben, ahol tovább kell harcolnunk az elért, de még törékeny béke megerõsítéséért.
Magyarország, hogy megfeleljen az új körülményeknek, felvállalta hadseregének szükségessé vált korszerûsítését és átalakítását.
Mindez nagyobb fokú bizalmat és az egyértelmûen megújulófélben levõ szövetséghez való fokozatos közeledést tett lehetõvé. A jövõben a szövetségen belül, a transzatlanti kapocs megerõsítésével párhuzamosan, határozott hangsúlyt kap az európai védelmi identitás.
Kétségkívül, a demokratikus értékek melletti határozott elkötelezettsége, az emberi jogok védelme és jószomszédi politikája miatt Magyarország arra hivatott, hogy az új európai biztonsági struktúra felépítésében kimagaslóan fontos szerepet játsszon. Ebben is számíthat Spanyolország támogatására és szolidaritására, hiszen a legerõsebb külsõ motivációnk a demokrácián és a jogon, a békén és a biztonságon alapuló nemzetközi társadalom létrehozása.
Elnök Úr!
Európa e századvégen a történelem felgyorsulásának tanúja. Elõször kínálkozik megfelelõ alkalom arra, hogy egységét a demokratikus konszenzus útján érjük el. Nagy horderejû feladatról van szó, amelynek megvalósítása során kétségkívül sok nehézség merül majd fel, de ez olyan lehetõség, amelyet nem szabad elszalasztani.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden bõvítés Európa újraalkotását, újraalapítását jelentette. Csatlakozása idején Spanyolország az ibero-amerikai közösséggel és a mediterrán országokkal kapcsolatos tapasztalatait és érzékenységét adta át. A mai világ átalakulásai arra köteleznek bennünket, hogy nagyszabású terveink legyenek: Európa egy belsõ határok nélküli nagy piac lesz, amely lehetõvé teszi állampolgárainak jólétét, de ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelõen újra kell szervezõdnie: létre kell hozni a közös valutát, a növekedés eredményeként új munkahelyeket kell teremteni, védeni kell a környezetet, továbbá elõ kell segíteni az unió valamennyi régiója közti egyensúlyt és szolidaritást.
Úgy gondolom, ezek az eszmények jelentik azt a példát, amelyet fel kell mutatnunk állampolgárainknak. Kétségkívül õk Európa jövõbeni egységének igazi fõszereplõi.
Magyarország ezeréves története Európában, valamint képviselõinek és népének szilárd akarata lehetõvé teszik, hogy nagy erõvel vegyen részt ennek a jelentõs tervnek a megvalósításában.
Elnök úr, Képviselõ Hölgyek, Képviselõ Urak!
Szeretném ismét megköszönni meghívásukat, amely lehetõséget adott, hogy önökkel együtt ünnepelhessük a millecentenáriumot. Sok sikert kívánok az Országgyûlésnek a társadalom átalakításában és modernizációjában vállalt óriási feladatának teljesítéséhez!
Köszönöm szépen.
(A képviselõk felállva, erõs tapssal köszönik meg az uralkodó beszédét. I. János Károly spanyol király az ülésterembõl való távozása közben kezet fog dr. Gál Zoltánnal, az Országgyûlés elnökével és Göncz Árpád köztársasági elnökkel, majd együtt távoznak az ülésterembõl.)
(12.20)