Csige József Tartalom Elõzõ Következõ

CSIGE JÓZSEF, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl. A bizottság döntése szerint a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. A szavazási arány 13 igen, 3 ellenszavazat és 1 tartózkodás. De hogy ne legyen ez az arány sem a megszokott unalmasan egyoldalú döntés, elmondhatom, hogy a támogatók között volt ellenzéki képviselõ is, az 1 tartózkodó pedig kormánypárti képviselõtársunk volt.

A bizottsági ülésen felmerült, hogy kevés idõ jutott a törvényjavaslat tanulmányozására, de a vita után a többség úgy döntött, hogy ez az idõ mégis elegendõ volt arra, hogy kimondhassuk: alkalmas az általános vitára, módosító indítványainkkal együtt pedig elfogadhatóvá tudjuk tenni. A bizottság tagjai elsõsorban kérdésekkel akarták tisztázni, megtudni, hogy mit jelent a '97. évi költségvetés a köz- és a felsõoktatás, a tudomány, az ifjúság és a sport számára.

A kormány a Pénzügyminisztérium és fõleg a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium jelen lévõ képviselõi segítségével sikerült tisztázni, hogy az ágazat úgyszólván minden tekintetben kedvezõbb helyzetbe került, mint 1996-ban volt.

Mégis, kétségek és viták is adódtak, hiszen a bizottság tagjai érzik és tudják felelõsségüket, érzik és tudják, hogy 1997 is fontos év a magyar köz- és felsõoktatás, az ifjúság, a tudomány és a sport számára. A bizottság minden megszólaló tagja éreztette, hogy milyen fontos az ágazat egésze, mindegyikünk szólt gondokról, problémákról is, s megoldandó feladatok is felmerültek. Mindezt tettük annak ellenére, hogy a terület az MKM fejezet költségvetési elõirányzata bõ 30 százalékkal, az oktatásé pedig 29 százalékkal növekszik a törvényjavaslat szerint. Ez azt jelenti, hogy az oktatási ágazat idei 148 milliárdos elõirányzata 1997-ben együtt 191 milliárd lehet. Ez nemcsak eléri az oktatási törvényben elõírt '95-ös tény 80 százalékát, de 3-4 százalékkal meg is haladja azt.

Azt jelentheti ez, hogy a közoktatási kiadások jövõ évi egészének kétharmadát a központi költségvetés, s körülbelül egyharmadát az önkormányzati költségvetés állja '97-ben. Azt jelenti ez, hogy a fejkvóták bõvültek és az alap fejkvóták is jelentõsen emelkedtek, hiszen ha csak egyetlen példát mondanék - de mondok én többet is -: az óvodák költségvetési támogatása egy óvodásra tavaly még 27 ezer forintnyi volt, jövõre a 67 ezer forintot is meghaladja, hiszen az alap 60 ezren túl 7500 forint étkezési támogatást, illetõleg 100 forintot szülõi munkaközösségek, iskolaszékek támogatást is kaphatnak. De mondhatom például a közoktatási rendszer felsõbb évfolyamait, a 11., 12., 13. évfolyamot is, ahol az alapnormatíva mintegy 85 ezer forint a kiegészítõ normatívákkal együtt, ahol étkeztetést is végeznek, pedig 95 ezer 100 forintra rúg 1997-ben.

De valamennyiünk számára - és így az én választókörzetemben is - nagy gondot jelentenek a kistelepülések: hogyan tudják, mennyire lesznek képesek fenntartani oktatási intézményeiket.

(16.50)

Nos, ha az elsõ hat évfolyamot tekintjük, az alapnormatíva ott 64 000 forint, a 7500 forintos étkeztetés-szervezési támogatás és a 20 000 forintos plusz, kistelepüléseknek járó támogatással együtt, az elõbb említett kiegészítõ normatívákat kétszeresen értelmezve a könyvtárfejlesztésre jutó 1300 forinttal együttesen a napközis támogatással együtt 98 400 forintot tesz ki a tervezet szerint 1997- ben.

Senki nem állította, magam sem gondolom, hogy ez a támogatási keret, ez a normatíva már minden igényt kielégít. Szó nincs errõl. Hiszen ez alig kétharmadát jelenti átlagosan az intézmény-fenntartási költségek egy fõre jutó hányadának, mégis jelentõs az elõrelépés, és itt igazolódik vissza, hogy az általunk elfogadott közoktatási törvény elemei, új elemei igenis iskolapártinak, gyermekpártinak és szülõpártiaknak bizonyultak, hiszen a költségvetésben jelentõs mértékben visszaköszön, visszajön ez támogatásban is.

Nem vagyunk mi elégedettek tehát, de belátjuk, hogy nem a szándékokkal, hanem a rendelkezésre álló összegekkel vannak gondok. Természetesen feszültséget lát a kormánypárti oldal is a közalkalmazotti bérek várható alakulásában, hiszen az új központi bértáblában egyszerûen nincs benne az a 17 százalékos növekedés, amirõl szívesen beszélünk, szívesen hallunk, de ez az adócsökkentés mértékével, az önkormányzati részaránnyal együtt érhetõ csak el.

Itt is ugyanazt mondhatom. Úgy véli a többség, hogy nem a kormányzati szándékkal, hanem a rendelkezésre álló keretekkel van a gond. A felsõoktatásra fordított központi elõirányzatok 56-ról 77 milliárd forintra nõnek. Ez 37 százalékos növekedést jelent, miközben az intézmények támogatása csak jóval szerényebb mértékben nõhet.

A közalkalmazotti bérek ezen a területen is, bár jobban, mégis szerényen nõnek, hiszen a Széchenyi professzori ösztöndíjak, annak hatására az összbérnövekedés a felsõoktatásban esetenként megközelítheti a 30 százalékot is. A felsõoktatásban nem is elsõsorban ez okoz majd feszültséget, hanem a bizottsági megszólalások szerint sokkal inkább a dologi kiadások fedezése jelenti ezt. Nem változik 1997-ben a hallgatói támogatás mértéke sem, de mint magam is elmondtam a bizottsági ülésen, szerencsére a fizetendõ tandíj összege sem.

Felmerült az is a bizottsági tárgyalás során, hogy az egyházi oktatás támogatása a költségvetésben elaprózottan, majdnem intézményi szinten jelenik meg, amely nehezíti a reális döntést. Egyik bizottsági tagunk azt mondta: éppen az elaprózódás miatt olykor nem tudja megítélni, hogy most többet adtunk, vagy kevesebbet; jól dönt-e, vagy rosszul.

Célszerû volna úgy kezelni az egyházi támogatások összegét is, hogy az összehasonlíthatóság és a mérlegelés reálisabb lehessen. Új elem, hogy az oktatással foglalkozó vállalkozások is normatív támogatásban részesülnek, a fejkvóta 30 százalékát kapnák, bár ez - meg kell mondjuk - nemcsak ellenzéki, de kormánypárti oldalon is vitát váltott ki. Ennek pontosítása még a jövõ feladata lehet.

Tisztázatlan, nehezen követhetõ egyelõre az ugyancsak a költségvetési törvényjavaslatban elõterjesztett közalkalmazotti törvénymódosítás is, amelynek végrehajtása során nehézségek adódnak, hiszen például a besorolási feltételeket ezután ismerhetjük meg, a bizottság erre még vissza fog térni. Aggályosnak tartjuk ezzel a táblázattal kapcsolatban azt is, hogy a lehet F kategóriába sorolt kollegáink bére jövõre nem, és nem tudjuk, hogy utána hogyan fog változni.

A tudományos kutatásra fordított elõirányzat jelentõsen növekszik. Látszik, érzékelhetõ, hogy a tudomány tényleges prioritást élvez a költségvetésben. Megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat szerint új, friss pénz kerül az ágazatba, és ez mindenképpen megbecsülésre érdemes.

Azt gondolom, hogy az akadémikusok és a tudományok doktorainak megbecsülése is idõszerû, hogy javuljon. A sport támogatása, az új sporttörvény alapján a Széchenyi, a Gerevich és a Mezõ Ferenc közalapítványok 50-50 millió forintjai, a szerencsejátékok befizetései együtt javuló tendenciát mutatnak. Igaz, messze nem annyit, mint amennyit szeretnénk.

Szerénynek mondható a gyermek- és ifjúsági díj alapprogram támogatására a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány költségvetésének támogatására fordítandó összeg is. Mégis azt mondhatjuk, hogy biztató a változás, és a bizottság hatáskörébe tartozó ágazatok helyzete, költségvetési támogatása is az ország, a nemzetgazdaság változásától, fejlõdésétõl függ. Egyre több szakértõ és a kormány prognózisa szerint is már az idén, de jövõre feltétlenül érzékelhetõvé válik országunkban a gazdasági növekedés, és ennek hatására reményeink szerint a mi ágazataink helyzete is jobbá válhat.

Ennek reményében az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság többsége nevében elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot, és meggyõzõdésem, hogy kormánypárti és ellenzéki vagy együttes módosító indítványokkal valóban javítható ez az elõterjesztés, ez a törvényjavaslat, hogy a finom mozgásokat is követni tudják ezek a javaslatok. A normatív támogatást éppúgy, mint az emelkedés tendenciáit, hogy együtt jól, jobban tudjuk szolgálni az egész ágazat jövõ évi munkáját, az ágazat fejlõdését.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage