DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõbb elõterjesztett és megindokolt javaslatommal szoros összefüggésben van az az önálló képviselõi indítványom, amely formailag hasonló módon, tehát országgyûlési határozati javaslat formájában kívánja az elõbb felvetett kérdést, tehát a külföldiek használatában lévõ kérdést most már a jog kötelezõ erejével akként szabályozni, hogy mi legyen a sorsa ezeknek a termõföldtulajdonoknak, amelyek törvénybe ütközõ módon kerültek a külföldiek tulajdonába, illetõleg használatába.
(17.30)
Ezzel kapcsolatban a cím már önmagáért beszél: "A külföldiek termõföldszerzésének tilalmát megszegõkrõl és a törvényszegés következményeirõl". Az elõterjesztés értelmében az Országgyûlésnek köteleznie kellene a kormányt arra, hogy azonnali és hatékony intézkedéseket tegyen a külföldiek termõföldszerzésének tilalmára vonatkozó szabályok maradéktalan érvényesülésére és a törvényszegõk elleni eljárásra.
Emlékeztetném képviselõtársaimat, hogy törvényi tilalom ellenére zsebszerzõdések megkötésével és egyéb módon sorozatosan kijátsszák a hatályos magyar jogot, és a külföldiek törvényellenesen jelentõs területû termõföldterületeket szereznek meg. A polgári törvénykönyv 200. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabályba ütközõ szerzõdések ipso iure semmis szerzõdéseknek minõsülnek. A semmis szerzõdéseknek pedig az a következménye, hogy azokat oly módon kell tekinteni, mintha meg sem köttettek volna, tehát az eredeti állapotot kell helyreállítani. Egyebekben utalnék arra, hogy a polgári törvénykönyv értelmében a semmis szerzõdésekre bárki határidõ nélkül hivatkozhat.
Itt tehát, igen tisztelt képviselõtársaim, arról van szó, hogy a törvénysértõkkel szemben el kíván-e járni az Országgyûlés, vagy nem kíván eljárni. Ha a törvényszegést ez az Országgyûlés nem kívánja eltûrni, ebben az esetben a kormánynak megfelelõ határidõt kell adni, ahogy én azt elõterjesztettem, hogy a kormány szerezzen érvényt a jognak. Emlékeztetném képviselõtársaimat arra, hogy a költségvetési törvény kapcsán is felmerülhet, meg egyébként is, hogy a kormány milyen összegeket fordít az úgynevezett feketegazdaság elleni küzdelemre, és hogy Horn Gyula mi mindent mondott már e Házban, hogy õ miként szeretne a feketegazdaság ellen fellépni.
Kérdezem, hogyha a feketegazdaság alapvetõ értéket érint, tehát olyat, amelyen az egész magyar jövõ áll vagy bukik, tehát a termõföldeket, és ez ellen nem lép fel a kormány, nem lép fel a miniszterelnök úr, nem lép fel a Ház, akkor vajon miféle küzdelem várható itt a feketegazdaság ellen? Kérdezem én: akkor mire valók azok a csillagászati összegek, amelyeket elkülönítenek erre a célra? Mire valók azok a külön hivatalok, amelyek nagy vitatkozások után a kisebbik és az erõsebbik kormánypárt között végül is kompromisszumos módon új hivatal felállításában jelentek meg?
Egyértelmû tehát, hogy ha egyszer ez az ország jogállam akar lenni, akkor ahogy nem lehet eltûrni az egyéb törvénysértéseket sem, éppúgy nem lehet eltûrni az alapvetõ, a létkérdéseinket érintõ törvénysértéseket sem. És miután, igen tisztelt képviselõtársaim, úgy gondolom, hogy egyes vidékek teljesen ellehetetlenülnek azért, mert idegenek megkaparintják azt a földet, amely nélkül az ott élõknek megélhetési lehetõségük sincsen, erre való tekintettel ezt a határozati javaslatot önöknek támogatniuk kell. Erre kérem önöket. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)