DR. GARAY ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szó. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi pótköltségvetésérõl szóló törvényjavaslatban a kormány a Pénzügyminisztérium elõterjesztése alapján törlésre javasolta az eredeti költségvetés, a pályázatok támogatásának anyagi fedezetként szolgáló 725 millió forintos tételét.
A törvényjavaslatban szereplõ elvonás indoklása, miszerint az említett tétel nem szükséges el nem különített összeg, nem teljesen állja meg a helyét. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló törvényben foglaltak szerint elõirányzott 725 millió forint jogszerû és eredményes felhasználása érdekében 1996. április 29-én pályázatot hirdetett, mellyel a Népjóléti Minisztérium is egyetértett.
A széles körben közzétett pályázati felhívás megjelent a társadalombiztosítás és a Népjóléti Minisztérium hivatalos közlönyében, valamint az országos napilapokban - Népszava, Népszabadság, Magyar Hírlap - és a pályázati figyelõben. A pályázatok benyújtási határideje 1996. június 10-e volt.
(19.00)
Az egészségbiztosítási önkormányzat középtávú egészségbiztosítási és kockázatkezelési, megelõzési, egészségmegõrzési stratégiai törekvéseivel összhangban, a korszerû társadalombiztosítási alapelv hasznosításával 1994 óta mûködõ, egészségi kockázatkezelõi pályázatrendszer fõbb célkitûzései a következõk: a lakosság egészségi állapotának minõségi javítása révén a biztosítási rendszer terhelésének csökkentése; a civil társadalom mozgósítása és megnyerése az életmód változásához; az új törekvések, elképzelések, szakmai programok megvalósításához szükséges kapacitások megismerése és támogatása; a közgondolkodás, az egészségkultúra, az életmód formálása, az értékrend helyreállítása és az értéktorzulás visszaszorítása. A felhívásra 2928 pályázat került benyújtásra. A beérkezett pályázatokat július-szeptember közötti idõszakban a kuratóriumok elbírálták, és 1238 esetben javasoltak támogatást.
A támogatásra javasoltak között az ez évi pályázat keretében 782 pályázó az 1994 óta mûködõ szakmai program folytatásának lehetõségét célozta meg. A kiírások az alábbi témakörökben történtek. Egy: krónikus betegségek megelõzésére szolgáló program. Kettõ: fogyatékosok rehabilitációs programjai. Három: mentálhigiénés és szenvedélybetegségek megelõzését, leküzdését célzó programok. Négy: ifjúsági és szabadidõs sport. Magyarország lakosságának egészségi állapotát ismerve, mind a négy téma rendkívül fontos; és még fontosabb az a munka, melyet végezni kellene annak érdekében, hogy ez az állapot végre pozitív irányba mozduljon el.
Hogyha megtekintjük az összefoglaló ajánlást, látszik az, hogy hasonló értelmû módosító javaslatot több képviselõtársam adott be, és gyakorlatilag 100 százalékig egyezõ értelmû javaslatot kormánypárti oldalról, illetve ellenzéki oldalról is beadtak. Talán ez azt mutatja, hogy ezen témakör fontossága meghaladja az átlagost, és bizonyos értelmû politikai konszenzus is van azon tekintetben, hogy a kockázatkezelés és prevenció, a megelõzés mennyire fontos a mai magyar társadalomban, és mennyire fontos akkor, amikor a magyar népesség egészségi állapota olyan, amilyen.
Kétségtelen és elismerhetõ az, hogy ezen keret visszamenõlegesen is analizálható. Felhasználása, illetve ezzel kapcsolatosan bizonyos kételyek és aggályok merültek fel és felmerülhetnek, ami viszont egyáltalán nem érintheti a prevenció, a megelõzés alapelvének a fontosságát, magát az elvet, és azt sem, hogy ehhez megfelelõ forrásokat kell biztosítani. És valóban nem elég az a szlogenszerû megközelítés, amit már az elmúlt években nagyon sokszor hallhattunk, megismertünk, és végül igazából talán emiatt sem sikerült olyan áttörõ eredményt elérnünk, amire a magyar társadalom is régóta vár.
Én úgy gondolom, hogy - visszatérve a módosító javaslatokra, hogy azt több képviselõtársam adta be, illetve ellenzéki oldalról is beadtak hasonló értelmûeket -, talán mint gyakorló orvos annyit mondhatnék, hogy nem az a lényeges, hogy ki gyógyítja meg a beteget, hanem hogy a beteg meggyógyuljon. Tehát módosító javaslatommal kapcsolatban is úgy vélem, hogy majdnem mindegy, hogy melyikünk módosító javaslatát támogatná a parlament és támogatnák képviselõtársaim. Mindenesetre nagy tisztelettel kérek mindenkit, aki ebben a teremben jelen van, és azt hiszem, hogy nem kell túl meggyõzõ képesség, hogy a jelen lévõ pár képviselõtársamat meggyõzzem ezzel kapcsolatosan - vagyunk vagy öten körülbelül. De talán nem volt teljesen fölösleges a felszólalás, mert a jegyzõkönyvön keresztül talán azok is egypáran elolvassák, akik most nincsenek itt; és amikor majd a szavazásra kerül a sor, esetleg több "igen" szavazatra számíthatok, illetve számíthatunk mindannyian képviselõtársaimmal együtt, akik ezt beadták, mint akik most itt, a teremben helyet foglalnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártiak oldalán.)