SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A költségvetési, a '97-es költségvetési törvény részletes vitájában az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekrõl szeretnék beszélni és az ezekkel kapcsolatosan beadott módosító indítványokról.
Az elsõ, legfontosabb kérdés, és azt gondolom, hogy összegszerûen is a legjelentõsebb módosító javaslatunk a személyi jövedelemadó átengedésével kapcsolatos kérdéskörhöz tartozik. Nagyon sokszor elhangzott a sajtóban, tavaly a kormány is állást foglalt ebben, hogy a beszedett személyi jövedelemadó átengedésének a mértéke az önkormányzatok részére egy növekvõ tendenciát fog jelenteni. Ebben az évben 38 százalék. Ez a 38 százalék tehát egy növekedõ szja-bevételként az önkormányzatok
tengedett bevételi forrását jelenti, és ez a 38 százalék nyilván tovább oszlik. Ennek egy része, 22 százaléka helyben marad az önkormányzatoknál, a többi része pedig különbözõ kiegyenlítõ támogatásokra kerül a különbözõ kondícióban lévõ önkormányzatok között.
(10.00)
Ha megnézzük a költségvetési törvénytervezetnek a 247. oldalán a mérleget, a '95-'96. évi mérleget, akkor abban az szerepel, hogy 1995-ben a bruttó személyi jövedelemadó- bevétel 383 milliárd 700 millió forint. Ennek a 38 százaléka 10 milliárdos különbséget jelent a költségvetési törvénytervezetben beterjesztett 38 százalékos összeghez képest. Tehát eltérés van, egy 10 milliárdos eltérés van az önkormányzatok rovására, vagyis azt mondhatom, hogy a beterjesztett módosító javaslatunk azt jelenti, azt tartalmazza, hogy 10 milliárdos többletösszeg mutatkozik az önkormányzatok számára az átengedett személyi jövedelemadóból.
Azt gondolom, hogy ez egy elég jelentõs tétel, és ezt a problémakört tisztáznunk kellene. Hiszen arról beszélünk, hogy 38 százalék az átengedés, ugyanakkor a személyi jövedelemadónak van egy, a településeken beszedett része, másrészt pedig van a településekhez közvetlenül nem köthetõ része is, és nyilván ebbõl adódik a különbség, de véleményünk szerint ez is felosztásra kell hogy kerüljön az önkormányzatok között, arányosítási formában.
Én azt gondolom, hogy ezt a problémát tisztázni kell, hisz sehol nincs igazából az leírva, hogy pontosan az átengedés milyen mértéket jelent. Még akkor is tisztáznunk kell, ha adott esetben az APEH-nek az adatai kicsit mások, mint a költségvetési törvényjavaslatban szereplõ végösszeg - kevesebb -, de a szisztémát és az elosztásnak a mértékét, azt gondolom, hogy mindenképpen helyre kellene tennünk, és ez nyilvánvalóan az önkormányzatok számára is fontos és érdekes, hiszen ez egy többletnövekedést jelent, s ennek felosztása esetében a helyben maradó szja is jelentõsen nõ, mintegy 6 milliárd forinttal, és a kiegyenlítésre szánt összegek is nõhetnek, mintegy 3 milliárd forinttal, és a településüzemeltetési normát is meg lehet emelni.
Még azt is hozzátenném, hogy az idei költségvetési törvényjavaslatban egy új szisztéma érvényesül, hogy a személyi jövedelemadó bizonyos normatív támogatásokat fedez. Például a település-üzemeltetési normatíva. Itt már nem lehet arról beszélni, hogy különbözõ településtípusonként osztjuk szét a személyi jövedelemadót, hanem egységes normatív támogatás alapjául is szolgál. Ez is megerõsíti azt a véleményünket, hogy a településenként ki nem mutatható, de beszedett személyi adójövedelem-hányadot is be kell számítani a 38 százalékba, és arányosítva ki kell osztani a települési önkormányzatok között.
Nem kis kérdésrõl van - azt gondolom - szó, és mindenképpen, azt hiszem, hogy ezt a problémát meg kell oldani a további egyeztetések során. A többi módosító javaslatunk is fontos, de talán nem ilyen jelentõségû. Már legalábbis összegszerûségében.
Örülök annak, hogy Gaál Gyula és Keller László is beadott egy olyan jellegû módosító javaslatot, amelyet mi is beadtunk, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítésénél ezek a bizonyos korlátok, hogy a 10 ezer fõ alatti településeknél limitálva van, hogy csak 33,5 millió forintot lehet kiegészítésként adni, majd a 10 ezer fölötti városoknál - 35 ezer fõig bezárólag - 53 millió forintot lehet kiegészítésként adni, ezt a korlátot mi is szeretnénk kivenni. Ez úgy néz ki, hogy támogatásra került, hiszen nem lehet ilyen formában különbséget tenni a kisvárosok vagy a közepes városok között. Itt nyilván a jövedelemviszonyok, a helyzetek motiválnak. Ilyen formában viszont nem kell ezeket a korlátokat beépíteni.
A következõ módosító javaslatunk a 8 milliárdos területi fejlettségi különbségek mérséklésére irányuló, Belügyminisztériumnál kezelendõ alapra vonatkozik. Itt egy pontosítást, illetve egy kiegészítést javaslunk, amelynek a lényege az, hogy ezeknek a pénzeknek egy jelentõs része a megyei területfejlesztési tanácsokhoz kerül, és a megyei területfejlesztési tanácsok infrastruktúra-beruházásra tudják fordítani. Az országban nagyon sok beruházás indult meg e céltámogatásból, amelyek jelentõs része megakadt vagy nem fejezõdött be. Ez egyrészt abból is adódott, hogy az önkormányzatok saját forrásként néha megjelöltek olyan központi alapokat, például Vízügyi vagy Környezetvédelmi Alapot, amelybõl késõbb nem kaptak támogatást. Most ennek hatására megálltak, torzóban maradtak ezek az infrastrukturális beruházások.
Módosító javaslatunk azt próbálná elõsegíteni, hogy ezeknek a beruházásoknak a befejezéséhez, a saját rész részbeni biztosításához a térségi kiegyenlítést szolgáló 8 milliárdos alap hozzájárulhasson. Tehát ez a kiegészítés erre adna lehetõséget végül is a megyei területfejlesztési tanácsoknak.
Régi probléma, minden évben elmondjuk, hogy a tanácsi vállalatok jogutódjának a helyi önkormányzatokat tartva, értékesítésébõl származó bevétel 100 százaléka kerüljön az önkormányzatokhoz, az alapító jogot gyakorló önkormányzatokhoz. Ezt minden évben beterjesztjük módosító javaslatként, de soha nem sikerül elérni, pedig hát nagyon jó lenne, ha ez is forrásbõvülést jelenthetne az önkormányzatok számára. Tehát egyrészt 50 százalékról 100 százalékra javasoljuk módosítani ezt a 25. §-t, másrészt pedig a készpénzbevétel helyett tágítanánk a kört, azt fogalmazzuk meg, hogy bevétel, és nem csak készpénz lehet, hanem más forma is. Ezzel végül is az önkormányzatok lehetõségét is bõvíteni lehetne.
A következõ módosító javaslat, amelyet még fontosnak tartok megemlíteni, ez tulajdonképpen az önkormányzati intézmények étkeztetéséhez kapcsolódik. A szociális törvény 115/A §-a elõír egy olyan rendelkezést, amelyik a mostani költségvetési törvénytervezetben is bennmarad, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nem a székhelyen tanuló gyermek után a települési önkormányzatnak alanyi jogon - tehát nem rászorultsági alapon, hanem alanyi jogon - utána kell küldenie az étkezési hozzájárulást. Ez az intézkedés, amely ebben az évben lépett életbe, rendkívül sok problémát okozott a települési önkormányzatoknál. Nagyon sok gondot, nagyon sok ütközést, nagyon sok konfliktust okozott, nehezen mûködött és nehezen volt végrehajtható.
Ráadásul az idei költségvetési törvénytervezetben a 3. számú melléklet h) pontjában megjelenik egy 7500 forint/fõ, a helyi önkormányzatot megilletõ, általa fenntartott óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetésben részt vevõ támogatás, tehát tulajdonképpen az intézményekben étkezési támogatást kap - 7500 forint/fõt - az önkormányzat, így gyakorlatilag, azt gondolom, hogy ez a szociális törvényben lévõ intézkedés értelmetlenné válik, vagy duplafinanszírozást jelent, és az önkormányzatokat duplán sújtja. Hiszen az oktatási normatíván keresztül ezt a fajta támogatást megkapják, és a kiegészítõ javaslatainkban, amelyet MSZP-s kollégáimmal nyújtottunk be, arra is utalást teszünk természetesen, hogy viszont a szociális normatíva támogatásánál a bölcsõdei étkezési hozzájárulás kerüljön be. Tehát azt gondolom, hogy ez a fajta dupla támogatási finanszírozás most már, ha a költségvetésben ez az étkezési hozzájárulási normatíva megmarad, szükségtelenné válik.
Még egy utolsó módosító javaslatról szeretnék szólni. Ez a fõvárosi tûzoltósággal kapcsolatos módosító javaslatunk, amelynek lényege az, hogy a fõvárosi tûzoltóságnak a feladatkörébe nemcsak fõvárosi, hanem országos feladatok is részben kapcsolódnak, különbözõ speciális feladatok megoldásában, ezért azt javasoljuk, hogy a fõvárosi tûzoltóság finanszírozása esetében a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) mûködési területen élõ lakosok száma alapján számított, országosan 20 fõ támogatás helyett 35 forint/fõ normatíva szorzata adja meg az összeget, a fõvárosi önkormányzati tûzoltóságra tekintettel lévõ kiemelt feladatokra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gyér taps a kormánypárti padsorokban.)