DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-elõkészítõ bizottság elnöke, a napirendi pont elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Eléggé elterjedt gyakorlat egy-egy országgyûlési javaslat indokolását úgy kezdeni, hogy a tervezet újszerûségét hangoztatja az elõadó. Nekem nem adatott meg, hogy ezzel a formulával éljek - mindjárt hozzáteszem, szerencsére. Szerencsére, mert az a ritka helyzet állt elõ, hogy elmondhatom, a javaslat döntõ része képviselõtársaim elõtt már jól ismert.
Formailag új javaslatról van szó, tartalmilag azonban, mondhatni, második olvasatban tárgyalja az Országgyûlést az új alkotmány szabályozási elveit. Erre tekintettel engedjék, meg, hogy az expozéban röviden három kérdéskörrõl szóljak, úgy mint a mostani javaslat elõzményeirõl, keletkezésének történetérõl, másodikként azzal, hogy mi az új a korábbi javaslathoz képest, s végül a további teendõkrõl.
Tisztelt Országgyûlés! Ismert, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság március 28-án nyújtotta be az alkotmánykoncepciót. Az Országgyûlés a tavaszi ülésszakon, plenáris ülésen közel 60 órás vitát folytatott le, amit az alkotmány-elõkészítõ bizottságban további 22 órás vita követett. 92 képviselõtársunk 414 hozzászólásban fejtette ki véleményét. Az akkori vita színvonala visszaigazolta a bizottság és az egész társadalom várakozását, a civil és szakmai szervezetek, önkormányzatok, köztestületek állásfoglalásait, állami szervek és szakértõk, valamint állampolgárok által megfogalmazott véleményeket. Szinte alig akadt olyan szakmai észrevétel, amely ne jelent volna meg a benyújtott módosító indítványok valamelyikében. Ez magyarázza, hogy a módosító javaslatok közel egynegyede az alkotmány-elõkészítõ bizottságban támogatást kapott, és ismerve a bizottság különleges döntési rendjét, ez nagyon jó aránynak mondható.
Mindezek ellenére, mint az ismert, a június 27-ei szavazáson, 5 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a bizottság által támogatott módosító javaslatokat az Országgyûlés is elfogadja. Ez arra utalt, hogy a támogatott módosító indítványok ismeretében is maradtak olyan nyitott kérdések, mondhatni rejtett problémák, kritikus pontok, amelyek megoldását több képviselõtársunk nem látta megnyugtatónak. Az így kialakult helyzetben a bizottság azt az eljárást választotta, hogy július 3-án átdolgozásra visszakérte az Országgyûléstõl a határozati javaslatot.
A történtek azonban arra is alapot adtak, hogy a bizottság az átdolgozás során abból induljon ki, hogy a korábban általa támogatott 93 módosító javaslatot az Országgyûlés többsége nem elvetette, hanem nem támogatta kellõ mértékben. Ezért a bizottság az említett módosító javaslatokat lényegében változtatás nélkül egybeszerkesztette a visszakért határozati javaslattal, és arra törekedett, hogy olyan változtatásokat végezzen a koncepción, amelyekkel a korábbi támogatók megõrzése mellett, újakat is nyerhet. Ezért a bizottság az általa elfogadott módosító indítványokkal kiegészített koncepcióra nézve nyitotta fel a vitát, hogy a képviselõcsoportoknak lehetõségük legyen arra, hogy az elõzõleg elutasított, illetõleg az újonnan megfogalmazott módosító indítványaikat ismét a bizottság elé vigyék.
A frakciók ezek után 67 javaslatot terjesztettek elõ, amelybõl a bizottság 17-et támogat. Ez megjelenik a benyújtott koncepcióban. Megítélésem szerint ezek a számok is azt mutatják, hogy az elfogadott módosító indítványokkal korrigált koncepció alapjában bírta - és feltehetõen bírja - az Országgyûlés többségének támogatását. Ugyanakkor azt sem hallgathatom el, hogy a bizottsági munka e szakaszában is újra megjelent néhány olyan javaslat, amely strukturálisan tér el a koncepciótól. Tisztelt képviselõtársaim, ez a rövid története az önök elõtt fekvõ javaslat kidolgozásának.
Tisztelt Országgyûlés! Mielõtt az átdolgozott koncepció legfontosabb tartalmi elemeit ismertetném, új tartalmi elemeit, szeretném hangsúlyozni, hogy a szabályozási elvek pillérei nem változtak. Azaz azokat továbbra is a magyar alkotmánytörténet vállalható értékei, a modern európai alkotmányfejlõdés adaptálható elemei és az új magyar parlamentarizmus bevált megoldásai jelentik.
Ami pedig az átdolgozott koncepció legfontosabb új tartalmi elemeit illeti, azok némi nagyvonalúsággal három fõ téma köré csoportosíthatók. Az elsõ témát az állam és a társadalom viszonyának karakterisztikusabb, a modern társadalmakra jellemzõ alkotmányos kapcsolatok pontosabb kifejezõdése jelenti. Így az állam megnevezésérõl szóló rész kiegészült az állam szociális jellegére történõ utalással.
Ezzel összhangban bõvült az alanyi jogként megfogalmazott emberi jogok köre, egyebek között az egészségügyi alapellátáshoz, a munkához, a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a törvényes munkaszüneti napra járó díjazáshoz való joggal, valamint az egészségkárosodottak és fogyatékosok védelmének kötelezettségével. Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között fogalmazódik meg továbbá a szociális partnerek közötti szervezett együttmûködés elve és a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés szükségessége.
Tisztelt Országgyûlés! A változtatások és az új tartalmi elemek másik fõ iránya a magyarságért való fokozott felelõsségvállalásban jelölhetõ meg. Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok között külön hangsúlyt kapott az állam kötelezettsége, a magyar nemzethez tartozó, de határainkon kívül élõ magyarság jogainak védelmére. Ez az elv konkretizálódik abban a javasolt szabályban, amely az állampolgárság honosítással történõ megszerzésénél a magyar származásúak számára kedvezõbb feltételek alkalmazását írja elõ vagy javasolja elõírni magában az alkotmányban. A választásokról szóló fejezetbe beépült a külföldön élõ, a magyar állampolgárságukat igazoló, illetõleg a választás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlását ténylegesen biztosító rendelkezés. Megemlítendõ továbbá: a koncepció az állam kötelezettségeként írja le a magyar nyelv védelmét.
Az új tartalmi elemek harmadik csoportja az államszervezetet, ezen belül különösen a végrehajtó hatalmat, illetõleg a kormányzást érintõ kérdésekben nevezhetõ meg. Ebbe a körbe sorolhatók olyan új javaslatok, mint az, hogy a köztársasági elnöknek 30 napon belül döntenie kell a miniszteri elõjegyzést igénylõ elõterjesztések aláírásáról; a kormány köteles bizalmi szavazást kérni, ha az Országgyûlés nem fogadja el a zárszámadási törvényt; a Magyar Nemzeti Bank független, de köteles a kormánnyal együttmûködni a rá vonatkozó törvényeknek megfelelõen.
A kormányzás eredményességét és egyben felelõsségét érintõ erõsítõ szabályok közé sorolható, hogy a koncepció nem részletezi a kormány feladat- és hatáskörét, hanem kimondja: a végrehajtó hatalom élén a kormány áll. Ebbõl a rendelkezésbõl ugyanis levezethetõk a különbözõ hatáskörök. A miniszterelnök döntésétõl függõen - ez is új elem - lehetõvé válik továbbá saját felelõsségének és hatáskörének érintetlenül hagyásával miniszterelnök-helyettes kinevezése.
Mindezek kapcsán, tisztelt Országgyûlés, érdemes megemlíteni azt is, hogy az átdolgozás lehetõséget teremtett az állam mûködésére vonatkozó több olyan javaslat újragondolására és elfogadására is, amelyet a társadalmi, szakmai véleményezés során fogalmaztak meg különbözõ szervezetek, illetõleg a tudomány képviselõi. Megemlítendõ ezek közül a népi kezdeményezéssel való törvénykezdeményezés, a köztisztviselõk jogainak, kötelezettségeinek és felelõsségeinek meghatározása, a közvagyonra és az állami vagyonra, az ezekkel való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, továbbá a honvédelmi kötelezettség újszerû, a hivatásos hadseregre áttérést lehetõvé tevõ szabályozása.
Tisztelt Országgyûlés! A bizottság vitájában több olyan probléma is felvetõdött, amely most sem épült be a szabályozási elvekbe, bár a bizottság egyetértett vele. Olyan kérdésekrõl van szó, amelyek megítélésünk szerint a részletes szabályozásnál konkretizálhatók csak.
(8.30)
Így például a koncepció alapján a normaszöveg fogja kibontani az egyes alapjogok intézményi garanciáit, a kizárólagos törvényalkotási tárgyköröket, a kormány rendeletalkotási hatáskörének bõvítését, illetve ennek feltételeit, a minõsített többséggel elfogadandó törvények körét, az Országgyûlési képviselõk választásának pontosabb szabályait.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmány szabályozási elveirõl szóló határozati javaslat szerint, az alkotmány-elõkészítõ bizottságnak 1997. március 1-jéig kell benyújtani az Országgyûléshez az új alkotmányról szóló, az elfogadott szabályozási elveknek megfelelõ tartalommal elõkészített törvényjavaslatot. Ez a határidõ kompromisszum eredménye. Akadtak frakciók, amelyek ennél gyorsabb munkát kívántak, mások viszont éppenséggel megfontoltabb haladást javasoltak.
Mi szól a javasolt ütemezés mellett? Elsõsorban az, hogyha a törvény elfogadására és népszavazással történõ megerõsítésére a lehetõ legkorábban nem kerül sor, az alkotmányozás az 1998-ban tartandó Országgyûlési képviselõ választás kampányának áldozatául válhat.
Nem szabadna ugyanakkor elhalasztani azt a kedvezõ alkalmat, amely a jelenlegi parlamenti ciklusban a politikai erõk kompromisszumára alapozott, stabil alkotmány megszületését lehetõvé teszi.
A határozati javaslatban szereplõ határidõ, ezekre tekintettel, véleményem szerint reális, amely intenzív munkával akár le is rövidíthetõ. Az önök elõtt fekvõ szöveg indokolással együtt ugyanis 48 oldalt tesz ki. Ez olyan részletességû koncepció, amely szûk mozgásteret ad a normaszöveg elõkészítõi számára.
A koncepció elfogadását követõen ezért a bizottság titkársága - a rendelkezésére álló szakmai háttérrel - rövid idõ alatt elkészítheti és a bizottság elé terjesztheti a normaszöveg tervezetét. A szövegezési elõkészületek ugyanis már a koncepció kidolgozásával egyidejûleg megkezdõdtek. A testület feladata pedig már - ezek szerint - nem a nagy jelentõségû koncepcionális kérdések megtárgyalása lesz, hanem sokkal inkább pontosítás, korrekció, jogtechnikai tökéletesítés.
Alkotmányról lévén szó, ez természetesen nagyon lényeges feladat, mert minden szónak a helyén kell lennie, és a szövegnek világosnak és egyértelmûnek kell mutatkozni. Ez azonban a jelzett idõpontig jól elvégezhetõ.
A március 1-jei benyújtás, a társadalmi vitát követõen, lehetõvé teszi, hogy az Országgyûlés június végén, július elején döntsön a normaszöveg elfogadásáról, amelyet a kora õszi népszavazás megerõsíthet.
Tisztelt Országgyûlés! Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, azonban néhány alapvetõ feltételnek teljesülnie kell. Legfontosabb e tekintetben az egy irányba mutató politikai akarat létrejötte a parlamenti pártok részérõl, mind az új alkotmány tartalmi, mind pedig megalkotásának eljárási kérdéseiben. Ez a politikai akarat az, amely elemi feltétele az új alkotmány társadalmi elfogadtatásának, mind a parlamenti vita és elõkészítés szakaszában, mind pedig az alkotmányt megerõsítõ népszavazás során.
Nem hallgatható el éppen emiatt, hogy az újabb bizottsági vitában egyes frakciók részérõl érzõdött egyfajta bizonytalanság a tekintetben, hogy el kell e jutni ebben a ciklusban az alkotmányozási folyamat végéig. Mindenkinek világosan kell látnia, az új alaptörvény megalkotására és társadalmi elfogadtatására csak akkor van esély, ha az elõkészítésben részt vett valamennyi párt aktívan kiáll az új alkotmány mellett.
A passzivitás vagy a többi párttól való elkülönülést kifejezõ negatív kampány ugyanis ellenkezõ hatást válthat ki, mint amit az alkotmányozástól és az új alkotmánytól egyébként várni lehet. Azaz a közös értékek melletti felsorakozás helyett elbizonytalaníthatja és megoszthatja a társadalmat. Ezért a pártok felelõssége közös ebben az ügyben.
Tisztelt Országgyûlés! A tavaszi parlamenti vitában már elmondtam, most megismétlem. Az új alkotmány csak akkor lesz tartós és a polgárok széles köre által elfogadott, ha nem egyetlen ideológiára, eszmerendszerre épül. Az alaptörvényben egyszerre kell jelen lennie a keresztény, a liberális és a szociális értékeknek. A benyújtott koncepció megfelel ezeknek a követelményeknek.
Mindezek alapján javaslom a tisztelt Országgyûlésnek, hogy vitassa meg az alkotmány koncepcióját, és a fogadja el az alkotmány-elõkészítõ bizottság javaslatát. (Általános taps.)