CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mióta ez az alkotmányozási munka folyik a tisztelt Házban és a mai délelõttön is, azt hiszem, hogy az egyik kulcskérdés volt az, amit a hozzászólók egész különös módon is megközelítettek, hogy a nép hogy szólhat bele az alkotmányozásba. Nyilvánvaló dolog, hogy demokratikus államberendezkedésben a parlament az a népképviseleti forma, amely az alkotmányozást véghez kell hogy vigye. Ugyanakkor mindenki szeretné azt, hogy a nép közvetlen beleszólása valamilyen módon megvalósulhasson. Itt az elõbb hallottuk a "nép szavát", hogy valaki betelefonált, hogy szeretné, hogy a szent korona benne legyen.
Az elõzõ hozzászólásból is hallottuk, hogy sajnos, ez nem kollektív tevékenység. Mindezeknek a gondolatoknak a fölmérése vezetett arra a gondolatra hogy én itt most ennek az általános vitának a végsõ részében egy javaslatot tegyek ezzel kapcsolatban. Mielõtt ezt megtenném, emlékeztetek rá, hogy ennek a szellemében született tulajdonképpen az a döntés az alkotmányozás megindulásakor, hogy mintegy társadalmi vitára bocsátva az alkotmányossági kérdéseket, a társadalmi szervezetek kaptak egy felhívást, hogy mondhassanak véleményt egy bizonyos alapkoncepcióhoz.
Tudomásom szerint - én pontos számot most nem tudok -, hatvan- hetven ilyen levél be is érkezett. Ezeket az alkotmányozó bizottságban résztvevõ képviselõk megkapták, elolvashatták, és nyilván feldolgozták magukban és javaslataikat ezeknek a figyelembevételével is tették meg. Ez egy folyamat volt, tehát ebben már megnyilvánult az a szándék, hogy a lehetõségekhez képest a társadalomnak minél szélesebb rétege vegyen részt az alkotmányozásban, ha nem is közvetlenül, de közvetetten.
Én úgy gondolom, hogy most, amikor végéhez közeledik az alkotmányozásnak az a része, hogy az alkotmány szabályozási elveirõl szóló országgyûlési határozati javaslat megszülessen - és errõl nyilván itt szavazás lesz, és nyilván ez meghatározza az alkotmányozás további menetét -, helyes lenne, ha visszatérnénk erre a társadalmi szervezetektõl való véleménykérésre de már nem olyan formában, mint ami tavasszal volt - tehát egy felszólítás, hogy újból adjanak véleményeket -, hanem én úgy gondolom, hogy azokat a társadalmi szervezeteket, akik megtisztelték az alkotmányozást azzal, hogy véleményt adtak, meg kellene hívni. Én helyet nem jelölök meg, csak gondolatomban fölmerült, itt van a Parlamentben a régi felsõház, tehát meg kellene hívni és kontaktust létesíteni velük szavazás elõtt.
Ennek a fõbb indokait a következõkben látom: elsõsorban a személyes kontaktusfelvételben. Társadalmi szervezetek vezetõi még mindig úgy érzik, hogy õket kihagyták az alkotmányozásból, holott ezen a módon bevonták.
(14.40)
Tehát végeredményben a bevonás valamilyen formában megtörtént. De nem történt meg annak a lehetõségnek a biztosítása, hogy õk élõ szóval is mondjanak véleményt. Én ennek nagy jelentõséget tulajdonítok. Figyelembe kell venni azt is, hogy amikor õk még véleményt mondtak, az nem ez a koncepció volt, amely most a vita tárgya. Ismeretes, sokszor elhangzott, ugye egyszer ezt a parlament leszavazta, utána módosításokkal megszületett ez, amirõl rövidesen szavazás lesz. Tehát ez lényegében ilyen formában, ha nem is teljesen új, de mégis egy új koncepció, amelyhez még a társadalmi szervezetek nem szóltak hozzá. Tehát itt lehetõséget kellene biztosítani nekik arra, hogy ennek a kiküldésével mondhassanak személyes véleményt errõl az anyagról.
Ezt támasztja alá az is, hogy azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogy valamiképpen ennek a folyamatnak a végsõ pecsétje egy népszavazás kell hogy legyen. Ez nyilván megpecsételi, és akkor nem mondhatja senki, hogy nem a nép döntött. Ugyanakkor ha a népszavazásra gondolunk, akkor talán nem lenne szükségtelen ennek a megszavazása elõtt felmérni a népszavazásban résztvevõk társadalmi szervezeteinek a véleményét, és anélkül, hogy õk dönthetnének - hisz' sokszor elhangzott itt, hogy nyilvánvaló, hogy a szabadon megválasztott magyar parlament dönt az alkotmányról is -, tehát nem úgy, hogy õk ebben szavazzanak vagy döntsenek, de véleményt mondhassanak. Ez egy olyan felmérés lenne, amelyet nyilvánvalóan minden képviselõ figyelembe venne a szavazásnál.
Felhívom még a figyelmet arra, hogy tulajdonképpen ezek a szabályozási elvek már meghatározóak, hiszen ha ez országgyûlési határozat rangjára emelkedik, utána jön a szövegezés, a normaszöveg megállapítása, de azokban már nem lehet ettõl eltérni. Tehát ez az alkotmányozásnak az a döntõ szakasza, amelyhez még módunk lenne egy ilyenfajta társadalmi véleményt kérni. Ennek lélektani hatása is lenne, feszültségek oldása is lenne; sokan, akik nyugtalankodnak, hogy nem szólhattak bele az alkotmányba, most mégis beleszólhatnának, de ugyanakkor ez nem akadályozná meg az alkotmányozási folyamatot.
Itt elhangzott többször, hogy ne siessük el. Nem szabad elsietni az alkotmányozást, hiszen hallottuk itt, eléggé ellentétes vélemények is megjelentek, és talán ezeknek a felméréséhez jó lenne hallani a társadalmi szervezetek vezetõjének a véleményét. Mert én azt magam részérõl nem vonom kétségbe, hogy ezek a társadalmi szervezetek, akár hagyományosan mûködnek, akár mostanában alakult önszervezõdés formájában jöttek létre, valamiképpen mégiscsak sugározzák felénk, közvetítik felénk azokat a népi véleményeket, amelyeket mindannyian naponta hallunk. Én most ezért kértem szót ennek az általános vitának a mai napra szánt részének a végefelé.
Tehát még egyszer megismétlem: mi a magunk részérõl helyesnek tartanánk, hogyha a végszavazás elõtt azok a társadalmi szervezetek, akik eddig is már véleményt mondtak, meghívást kapnának, és még egyszer módjuk lenne arra, hogy szóban véleményt mondjanak a szavazásra bocsátandó, a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló országgyûlési határozati javaslathoz. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)