DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Jó. Tudomásul veszem elnök úrnak a figyelmeztetését. Azért tértem erre a kérdéskörre ki, mert az egész alkotmányozás, mármint az új alkotmányozásnak a mikéntjére, érdemére, illetve jellegére hat ki ez a kérdés, de lezárom ebbéli fejtegetéseimet azzal az utalással és annak a megismétlésével, hogy ma Magyarországon többször módosított, de legitim parlament által elfogadott alkotmány van hatályban, és ennek az alkotmánynak, részben alkotmányos rendnek a stabilitását és a folytonosságát kell megõrizni.
Errõl kevesebb szó esett a vitákon, hiszen új alkotmányt készítünk, akkor nyilván nagyobb súlyt fektet mindenki arra, hogy milyen új elem kerüljön bele az alkotmányba; mint azzal, hogy mi az, amit nem szabad, nem kell, sõt, nem is szabad változtatni. Azt gondolom, hogy ideje a mai hozzászólások egy részére utalva hangsúlyozni azt, hogy alkotmányos rendünkben stabilitásra, folytonosságra, ennek biztosítására van szükség, és ezzel egyidõben kell egy átfogó revíziót is végrehajtani, ilyen jellegû új alkotmánykoncepciót, illetve új alkotmányt kellene elfogadni.
Szívesen térnék ki az emberi jogok eredetére, amirõl Varga László beszélt, mert õ azt mondotta, hogy sajnos ez az alkotmány nem foglalja magában azt, hogy az emberi jogok Istentõl erednek. Valóban, Aquinói Szent Tamás a Summa Teologicában háromféle jogot különböztet meg: az isteni természetjogot, az emberi természetjogot és az emberi jogot, de õ sem mondja azt, hogy minden jog az Istentõl ered, csak azok az alapvetõ erkölcsi jogok és erkölcsi megalapozású jogok, amelyek lényegileg a valláserkölccsel összefüggenek. A többi jognak az embertõl eredeztetését õ is elismeri.
De nem állt meg természetesen a jogfilozófia fejlõdése Aquinói Szent Tamásnál, úgyhogy a modern emberi jogokat az ember természetébõl vezetik le, az ember természetéhez kötik, az ember elidegeníthetetlen természetéhez kötik, és elidegeníthetetlen jogaiként eredeztetik. Nem Istentõl eredeztetik, a jog emberi alkotás. Az egy más dolog természetesen, hogy az ember által alkotott jogok mellett más jogokat, más parancsokat, erkölcsi-vallási parancsokat is akár jogba is lehet foglalni, illetve ki-ki magára nézve kötelezõnek tarthatja.
Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban volt, aki kétségbe vonta annak jelentõségét, hogy végül is öt párt egyetértésével az érdekegyeztetésre vonatkozó passzus bekerült az új alkotmány koncepciójába. Azt gondolom, hogy ez egy jó kompromisszum volt. És én itt mindvégig inkább az együttmûködési készséget, egymás álláspontjának a kölcsönös figyelembevételét, az érvekre való nyitottságot emelném ki, amikor örülök annak, hogy például az MSZP által, de a KDNP által is kezdettõl fogva szorgalmazott intézményre utalás bekerül. Ez nem jelszó, és nem üres utalás, és nem tartalmatlan jogi, alkotmányjogi koncepcionális fogalom.
Miért nem? Azért, mert azzal, hogy az állam elismeri - és ez van benne a koncepcióban - a társadalmi béke megteremtése érdekében az érdekegyeztetésnek a fontosságát, ezzel állami szintre emelkedik, és a maga eszközeivel támogatja ezt. Ezzel elhatároljuk attól, hogy bármiféle, sõt mindenféle érdekegyeztetésben az államnak szerepe lenne.
Nyilván az államnak korlátozottan van szerepe, az úgynevezett tripartit érdekegyeztetési rendszerben van szerepe. Egy csomó más érdekegyeztetésben kétoldalú, négyoldalú érdekegyeztetési rendszerekben, szakmai szervezetek és a többi között nincs az államnak szerepe; nem is szabad ilyen módon vagy ennyire kiterjeszteni az állam szerepét. De hogy bekerül a koncepcióba, hogy az állam elismeri ennek a jelentõségét, sõt, még az is benne van, hogy miért ismeri el, és ez az utalás a társadalmi béke megteremtésére rendkívül fontos, és hogy õ maga támogatja a maga eszközeivel, ezzel nyer alkotmányos, ezzel nyer állami elismerést ez a jogintézmény. Azt gondolom, hogy ez adja a jelentõségét annak, hogy az érdekegyeztetés bekerült az alkotmányba.
És még egy dolog, hogy az alkotmánykoncepció, és majdan nyilván az alkotmány arra utal, hogy az érdekegyeztetés egészérõl pedig törvényt kell alkotni. Ez pedig innentõl kezdve alkotmányos kötelesség a jogalkotó számára.
Ezekre a kérdésekre szerettem volna kitérni. Talán még egy megjegyzés, egy utolsó valóban, azzal kapcsolatban, amit Csizmár Gábor képviselõtársunk vetett föl. A gyermekek jogai benne vannak az alkotmánykoncepcióban, olyan mélységig, amilyen mélységig az egy koncepcióban benne lehet. Az alanyi jogok között van felsorolva a gyermekeknek a joga, megnevesítve ezt az alanyi jogterületet, de nincs kifejtve. Nyilván a normaszövegben kell majd kifejteni, hogy ebbõl mi az, ami alkotmányos szintre emelendõ, és mi az, ami megtartandó a törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben, ami ma is hatályos a Magyar Köztársaságban, és mi az, ami nem igényel alkotmányos szintû megnevesítést.
Õ vetette föl, és nem elõször, a tandíjmentes állami közoktatáshoz való jogot. Az a feladata annak, aki azt mondja, hogy a tandíjmentesség helyett az ingyenesség legyen az alkotmánykoncepcióban, ami valóban megfelel a nemzetközi egyezménynek, mert az valóban azt mondja, hogy "free aviable to all", tehát mindenki számára biztosítani kell az - itt ingyenest jelent, ugye - ingyenes állami közoktatáshoz való jogot, annak meg kell mondania, hogy mit ért ingyenesség alatt.
Azért szerepel a tandíjmentesség a koncepcióban, mert azok, akik ezt elõkészítették, úgy gondolták, hogy az ingyenesség a közoktatásban a tandíjmentességet jelenti. Lehet az ingyenességnek egy tágabb fogalma, amiben benne van minden költség és minden kiadás, amely a közoktatáshoz kapcsolódik, beleértbe az étkeztetést, a napközis ellátást, az iskolabuszoztatást, a tandíjat is természetesen, az iskolai tankönyvekkel való ellátást és a többi. Tudomásom szerint nincs ország a világon, amelyik az ingyenességet ebben az értelemben használná és fogadná el, mert nem tudja teljesíteni.
(15.00)
Nyilván nem azért, mert nem teljesítené szívesen az ingyenességnek ezt a legtágabb körét vagy legtágabb lehetõségét, de ez teljesíthetetlen. Úgyhogy azt gondolom, hogy amikor errõl folyik vita, akkor érdemes lenne az ingyenesség tartalmát egyértelmûen megfogalmazni már alkotmányos szinten is, mégpedig azért, mert ha alkotmányos szinten ez nyitva marad, ez beláthatatlan vitáknak a sorozatát indíthatja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps az egész ülésteremben.)